Klus szerint nincs „reális kötődésünk Magyarországoz”. Elárulta, miért akadályozzák a kettős állampolgárságot

Klus szerint nincs „reális kötődésünk Magyarországoz”. Elárulta, miért akadályozzák a kettős állampolgárságot

A magyarellenes megjegyzéseiről hírhedté vált liberális külügyi államtitkár, Martin Klus (SaS) a Hospodárske Noviny online tévécsatornáján beszélt a szlovák a magyar kapcsolatoktól, és ismét megragadta az alkalmat, hogy radikális magyarok csoportokkal rémisztgesse szlovák választóit. Ám ezúttal talán többet is elárult, mint szeretett volna, kijelentéseiből ugyanis ezúttal az is kiderült, miért akadályozza a liberális vezetésű külügyminisztérium az állampolgársági törvény módosítását úgy, hogy az a felvidéki magyar közösség hasznára is váljon.

Klus az utóbbi hetekben Gyimesi György OĽANO-s parlamenti képviselő elleni retorikával próbál politikai tőkét kovácsolni. Gyimesi ugyanis az elsők között bírálta a külügy SaS-es vezetését a Szputnyik V kapcsán, és elsőként szállt szembe Klusszal a kamerák előtt, mikor az államtitkár biztonsági kockázatként utalt a Szlovákiában élő magyarokra.

Klus szerint Gyimesi „radikális emberek csoportjával” tart kapcsolatot. Sőt, az államtitkár szerint,

Persze, beszédéből az is kicseng, hogy mindent az EU és a NATO szempontjából vizsgál.

Kettős mérce, kettős állampolgárság

A kettős állampolgárság kérdésében épp ezekkel próbálja igazolni álláspontját:

„Az állampolgársági törvény módosításával kapcsolatban egyértelműen kijelentettük, hogy olyan törvényt akarunk, amely európai hagyományokból indul ki, amely a kettős állampolgárság esetében valamilyen állandó kapcsolatot feltételez, mint amilyen a lakhely”

fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy a kulturális és nyelvi kötődések miért nem lehetnek ugyanilyen fontosak, azzal válaszolt:

„Itt élnek, itt élik le egész életüket Szlovákiában, és nincs semmilyen reális kötődésük Magyarországhoz, azon kívül, hogy magyarul beszélnek. A kettős állampolgárság kapcsán az európai tradíció pedig az, hogy (…) hogy van valamilyen állandó kötődésük (lakhely)”

persze, Klusnál is működik a kettős mérce. Azt nem zárja ki ugyanis, hogy a Rajkán élő szlovák állampolgárok megkapják a kettős állampolgárságot. Nyilván ez könnyebben elfogadható számára, tekintve, hogy Rajkára elsősorban szlovák nemzetiségűek költöztek át. De itt nem ért véget az érvelése, a folytatásban sikerült alaposan lelepleznie a külügyi tárca szándékait.

Hírdetés

Az európai partnerekért bármit, bármiáron

„A képviselő úr (Gyimesi) szerint bármilyen kötődés nélkül, vagy a kulturális, érzelmi vagy nyelvi kötődésen alapján járhatna a kettős állampolgárság. Nekünk ez azért jelent problémát, mert ez nem európai tradíció (…), a másik dolog pedig, hogy   a [magyar] állampolgársággal valamilyen jogok és kötelezettségek keletkeznek. És ez gondot jelenthet, mert ha Szlovákiában magyar állampolgársággal valakinek joga van Magyarországon szavazni, akkor az azt jelenthetné, hogy jövőben Szlovákiában magyar választási kampány folyna. És ezt tényleg nagyon sokan nézhetik rossz szemmel.”

 

fogalmazott Klus, majd elárulta, hogy ki azok, akik leginkább néznék a felvidéki magyarok kettős állampolgárságát:

„Én ebben az esetben a mi európai partnereinkre gondolok, mert nekik hasonló problémáik vannak Romániában, Szerbiában”

Magyarra lefordítva, az, hogy Klus az „európai partnereket” emlegette, azt jelenti, hogy nem valamilyen félreértelmezett szlovák nemzeti érdek áll a háttérben, hanem az, hogy a nyugati uniós tagállamokat jelentő „európai partnerek” nem néznék jó szemmel,

 

ha Szlovákia engedné, hogy a kettős állampolgárság intézményével esetleg nőjön a jelenlegi magyar kormányzópárt, a FIDESZ-KDNP szavazótábora, akik ellen ők boszorkányüldözést folytatnak a migráció, jogállamiság és más kérdésekben.

 

Klus egyébként annak a véleményének is hangot adott, hogy a Visegrádi Négyeket csak akkor tartja fontosnak, ha európai szintű megoldásokat szorgalmaz, egyébként viszont a magyarok és a lengyelek csak a saját nevükben nyilatkozzanak.

A teljes beszélgetés ide kattintva tekinthető meg.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »