A szélsőséges időjárási jelenségek miatt 2071 és 2100 között az Európai Unióban, Svájcban, Norvégiában és Izlandon évente akár 80-240 ezer ember is meghalhat – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tanulmányából. A Giovanni Forzieri vezette kutatócsoport a The Lancet Planetary Health című szaklapban mutatta be előrejelzéseit.
"A klímaváltozás jelenti a legnagyobb globális veszélyt az emberi egészségre a 21. században" – mondta Forzieri.
A kutatók a szélsőséges időjárásról 1981 és 2010 között készült 2300 jelentést elemeztek ki. Ezeket az adatokat összevetették a klímaváltozásra és a népesség 2100-ig bekövetkező növekedésére vonatkozó modellszámításokkal.
Az 1981 és 2010 közötti időszakban évente átlagosan háromezer európai halt meg időjárási katasztrófában. További intézkedések nélkül ez a szám 2041 és 2070 között évi 48-180 ezerre, 2071 és 2100 között évi 81-240 ezerre növekedhet.
Forzieri és kollégái a hét legveszélyesebb szélsőséges időjárási jelenséget vették figyelembe: a folyók és a tengerpartok menti áradásokat, az aszályokat, az erdőtüzeket, a viharokat, valamint a hideg- és a hőhullámokat.
Egyenlőtlen eloszlású Európában annak kockázata, hogy valakit érint szélsőséges időjárási jelenség, vagy akár annak áldozatul esik. Európa déli részén szinte mindenki meg fog tapasztalni évente egy katasztrófát. Közép-Európában a lakosság 64 százalékát, Észak-Európában pedig csak 36 százalékát fogja érinteni.
Dél-Európában szedheti a legtöbb halálos áldozatot a szélsőséges időjárás 2071 és 2100 között: évente egymillió lakosból 700-an veszíthetik életüket. Ez még a légszennyezettség okozta halálesetekre vonatkozó előrejelzéseket is túlszárnyalja – írta a kutatócsoport. Közép-Európában az évszázad végére évente egymillió lakosból 232-en halhatnak meg az időjárás miatt, míg Észak-Európában hárman.
A kutatók abból indultak ki számításaik során, hogy az évek során nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke. Nem vettek figyelembe olyan jövőbeli tényezőket, mint például a javuló orvosi ellátás, a klímaberendezések vagy a házak hőszigeteltsége. Szintén nem vették figyelembe a társadalom elöregedését. Utóbbi tovább dramatizálná a számokat, mivel az idősebb emberek jóval érzékenyebben reagálnak a hőségre – írták a tudósok.
"A tanulmány eredményei hasznosak lehetnek a politikai döntéshozók és a városok tervezői számára abban, hogy intézkedéseket hozzanak a klímaváltozás lassítására és hatásainak csökkentésére" – kommentálta a tanulmányt két független kutató. Hozzátették ugyanakkor, hogy az időjárás hatásai némiképp túlértékeltek, mivel az ember képes alkalmazkodni a megváltozott környezeti körülményekhez.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
