Donald Trump csütörtökön felmondta a párizsi klímaegyezményt; betartott választási ígéret ekkora nemzetközi felzúdulást még nem okozott. Az egyesült államokbéli republikánusok üdvözlik, a demokraták elítélik az elnöki döntést. Az amerikai gazdasági élet szereplői, hasonlóan a politikához, megosztottak a kérdésben. A témában Mika János klímakutató és Nagy Sándor András Amerika-szakértő fejtette ki véleményét az M1 péntek esti Szemtől szembe című műsorában.
Így reagált a világ Trump döntésére
Elon Musk, a környezetkímélő gazdaság egyik ikonikus figurája az egyezmény felmondásának híre hallatán azonnal bejelentette kilépését Trump tanácsadó testületéből. Az egyezményt tető alá hozó franciák szégyenletes hibáról és „rakás hazugságról” beszélnek, Merkel kancellár a teremtés megőrzéséről és a földanya megmentéséről fogalmazott meg visszafogottan gondolatokat.
Az oroszok szerint Washington nélkül működésképtelen az egyezmény, de kitartanak mellette.
Az egyezményt az unióban elsőként ratifikáló Magyarország miniszterelnöke a Kossuth Rádióban pénteken sokkolónak minősítette Trump döntését.
Négy százalékot jelent az USA visszatáncolása
Az Egyesült Államok a teljes kibocsátás mintegy 16 százalékáért felel, az ígéret pedig az volt Amerika részéről, hogy ezt leviszik 12 százalék alá egy kicsivel. Vagyis 4 százalékot jelent önmagában az, hogy az Egyesült Államok visszatáncolt az egyezményből – szögezte le az M1 műsorában Mika János klímakutató, aki abbéli reményének is hangot adott, hogy nem követi több ország az amerikaiak példáját.
Az Egyesült Államok egy főre lebontva a legnagyobb károsanyag-kibocsátó, a világátlag háromszorosát képviseli. Fontos azonban leszögezni, hogy az országban az utóbbi hat esztendőben a 20 (egy főre eső) tonna kibocsátás 16 ugyanilyen tonnára csökkent – minden meghatározó egyezmény nélkül – folytatta Mika János, aki arról is beszélt, hogy Trump nyilatkozata szerint az Egyesült Államokban 2030-ig 207 millió munkahely szűnne meg csak a párizsi egyezmény betartása miatt.
Trump nemzetközi összeesküvésről beszél
Nagy Sándor András Amerika-szakértő a műsorban elmondta: Donald Trump világossá tette, hogy őt nem érdeklik a demokraták, a sajtó, sem az európai vezetők, számára az a legfontosabb, hogy Amerika érdekeit képviselje és meggyőződése, hogy az egész egyezmény nem más, mint egy nemzetközi összeesküvés, amelynek célja, hogy az Amerikai Egyesült Államok gazdasági fejlődését visszaszorítsák.
Ezzel kampányolt korábban Trump és kijelentette azt is, hogy ő nem a párizsi, hanem a pittsburgh-i polgárok érdekeit kívánja képviselni. Később Pittsburgh polgármestere kiadott egy nyilatkozatot, miszerint ők viszont szeretnék betartani azokat a kvótákat és szinteket, amiket a párizsi egyezmény meghatározott – helyi szinten tehát úgy érezték, fontos lett volna az államok részvétele a klímaegyezményben – mondta a szakértő.
Zöld fénnyel világították meg a párizsi városháza épületét 2017. június 1-jén, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy országa kilép a párizsi klímaegyezményből. (MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)
Így folytatta: Trump meggyőződése, hogy a döntése az amerikai belföldi energiatermelés, a belföldi munkavállalók, a gazdasági fejlődés szempontjából helyes.
Újranyithatnak gyárak, bányák
Nagy Sándor András szerint fontos érv Trump számára, hogy azokban az országrészekben, ahonnan az ipari termelés, a gyárak elköltöztek Kínába, ahol bezárták a szénbányákat, most újra lehetőség nyílik azok megnyitására.
Azzal is érvel az amerikai elnök, hogy a párizsi egyezmény a világtörténelem legdrágább egyezménye, ami amerikai adófizetők dollármilliárdjait emésztené fel. Úgy gondolja, hogy ezt az összeget helyesebb lenne az országon belül elkölteni, például infrastruktúrára – vázolta az Amerika-szakértő.
Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Ház rózsakertjében 2017. június 1-jén bejelenti, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a 2015 végén Párizsban aláírt nemzetközi klímavédelmi egyezményből. (MTI/AP/Andrew Harnik)
Tény, hogy az Egyesült Államok nagyon sokat vállalt
Mika János felhívta a figyelmet, hogy Trump azt is elmondta vonatkozó beszédében, hogy nem kívánnak a környezetvédő „jellegből” visszalépni, csupán ezt az egy konkrét megállapodást tagadták meg.
Tény, hogy az Egyesült Államok nagyon sokat vállalt – folytatta –, és Trump kijelentése szerint ha majd „igazságosabbak” lesznek a tárgyalási alapok, akkor újra odaülhet a tárgyalóasztalhoz.
A szakértő arról is beszélt, úgy véli, a klímaegyezmény vállalásai nagyrészt megvalósulhatnak.
Trump bízik abban, hogy követik a példáját
Nagy Sándor András szerint miközben az a vád éri Donald Trumpot, hogy kilépésével Amerika elveszti vezető szerepét a világban, addig az elnök azt hangsúlyozza, hogy éppen ezzel őrzi meg vezető szerepét és bízik abban, hogy más országok is követni fogják a példájukat.
Úgy gondolják tehát – magyarázta –, hogy ha mindenki be is tarja az egyezményt, az elhanyagolható hatással lenne a klímaváltozásra, ugyanakkor nagyon sok pénzbe kerülne. De – hívta fel a figyelmet a szakértő – valószínűleg lesznek országok, amelyek lehetőséget látnak majd abban, hogy betöltik az Amerika visszavonulásával keletkezett űrt.
„Gonosz” folyamatról van szó
Az ENSZ szerint globálisan 0,3 Celsius-fokos emelkedést jelent globálisan Trump pénteki döntése. Tulajdonképpen minden tized fok, amivel hamarabb meg tudják állítania felmelegedést, segít, mert a tengerszint emelkedése nem folytatódik – hívta fel a figyelmet Mika János, kiemelve, hogy a 20. században 19 centiméteres tengerszint-emelkedés volt, ami még nem tűnik soknak, ám a 2100-ra vonatkozó prognózis 60 centimétertől egy méterig szól.
A folyamat azonban „gonosz” – mondta a kutató –, mert folytatódik azután is, hogy sikerült a hőmérséklet emelkedését megállítani. Bőven egy méter fölé csúszhat a tengerszint-emelkedés – jelentette ki Mika János.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
