Klaus Johannis román államfő neve is fölmerült Brüsszelben az Európai Tanács elnöki tisztségének következő várományosaként – írta európai uniós forrásokra hivatkozva a HotNews hírportál.
A tisztséget jelenleg Donald Tusk volt lengyel miniszterelnök tölti be. A portál forrásaira hivatkozva arról írt, hogy egyelőre nem tudni, érdekli-e egyáltalán Johannist a tisztség – az államfői hivatal az erre vonatkozó kérdésükre nem válaszolt –, annyi ugyanakkor bizonyos, hogy több uniós illetékes is támogatná, hogy ő vegye át Tusk helyét.
A portálnak nyilatkozó forrás szerint amennyiben 2019-ben Michel Barnier, az EU Brexit ügyében megbízott főtárgyalója veszi át Jean-Claude Juncker helyét az Európai Bizottság élén, Johannisnak van a legtöbb esélye arra, hogy az Európai Tanács élére kerüljön.
A két tisztség betöltőjének személye politikai alkuk nyomán dől el, amelyek eredménye valamikor a jövő év elején derülhet ki.
Ugyanakkor, bár ez nincs kőbe vésve, a szokásjog szerint amennyiben az Európai Bizottság élére nyugat-európai politikus kerül, az Európai Tanács elnöki tisztségébe közép-vagy kelet-európai politikust választanak. Persze sokat nyom a latban az európai parlamenti választások eredménye is, ám a várakozások szerint az Európai Néppárt (EPP) ezúttal is legyőzi majd a szocialistákat.
Donald Tusk mandátuma 2019 decemberében jár le. Az Európai Tanács elnökének mandátuma két és fél évig tart, de rendszerint automatikusan meghosszabbítják újabb két és fél évre.
A térségből nem sok politikus jöhet szóba Johannison kívül, egyikük Dalia Grybauskaitė litván elnök lehet, akit szintén jól ismernek és tisztelnek az Európai Tanácsban. Azonban Litvánia kis ország,
Johannis előnye pedig az lehet, hogy folyékonyan beszéli az EU mindhárom fontos nyelvét, az angolt, a franciát és a németet is.
Az esélyességére utalhat az a tény is, hogy legutóbbi brüsszeli látogatásakor az uniós biztosokkal is találkozott.
Mint ismeretes, Johannis államfői mandátuma 2019 végén jár le. Az Európai Tanács (közkeletű rövidítéssel ET) az Európai Unió (EU) állam-, illetve kormányfőit, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós intézmény. Az 1974-től létrejött rendszeres találkozók sorát intézményesítették, eredetileg évente kétszer ülésezett, de az utóbbi években több találkozó is volt az EU-t érintő kulcsfontosságú témákról.
Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »
