A The New York Times megtudott néhány részletet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök győzelmi tervének azon részéből, amit az nem mutatott be a nyilvánosságnak. A 8 pontból álló terv 5 volt részben vagy teljesen nyilvános, három pontot csak pár nyugati országvezetővel osztott meg. A NYTimes most azt állítja, hogy Zelenszkij egyik titkosított követelése az volt, hogy az USA szerelje fel őt Tomahawk rakétákkal, amely minden tekintetben túlszárnyalja azokat a csapásmérő képességeket, amivel jelenleg Ukrajna rendelkezik. A szivárogtatás után Washington kénytelen volt reagálni.
A győzelmi terv egyik pontja arról szólt, hogy a Nyugat szerelje fel Ukrajnát nem nukleáris csapásmérő arzenállal. Ennek volt egy titkosított része, amelyet a NYTimes megszellőztetett. Ukrajna névleg azért kérne nem nukleáris csapásmérő képességeket, hogy „elrettentse Oroszországot” egy újabb támadástól.
Ennek az elrettentésnek lenne a része az, hogy az amerikaiak Tomahawk rakétákkal is felszerelik Ukrajnát.
A Tomahawk rakéta 2500 kilométer hatótávolságú. A legjobb, amit ma az ukránok használhatnak a nyugati arzenálból, az az amerikai ATACMS rakétái, azokból is a lebutított verziók. A Tomahawk nem kevesebb, mint tizenegyszer távolabb képes csapást mérni, mint az ATACMS.
Maga a rakéta cirka 900 km/órás sebességgel száguld a cél felé. Robbanófeje fél tonnát nyom.
Azon kívül, hogy a fegyver drága, igencsak korlátozott mennyiség áll belőle rendelkezésére, így nem egy naponta bevethető rendszerről van szó.
Mondanunk sem kell, ennek a tervnek a teljesítése súlyos eszkalációs lépés lenne a háborúban (tegyük hozzá, Ukrajnának épp ez a célja).
Azt már tudjuk, hogy a nyugatiak, és különösen az elnökválasztás előtt álló Egyesült Államok valósággal lesöpörte az asztalról Zelenszkij győzelmi tervét. A NYTimes értesülései szerint ezt a pontot is elutasították.
A lap által megszólított elemzők egyébként most már ugyanazt mondják, amit a magyarországi biztonságpolitikai szakértők egy ideje: a győzelmi terv valójában az oroszokkal való béketárgyalások előkészítes a belpolitikai színtéren.
Van benne logika. Különös módon ugyanis Zelenszkij előbb a nyugati partnereket járta végig a győzelmi tervével, és utolsóként értesítette az ukrán nyilvánosságot annak tartalmáról. Vagyis előbb szüksége volt a nyugatiak nemleges válaszára, hogy később azt mondhassa: a partnerek vonakodása miatt kényszerül tárgyalóasztalhoz.
Az oroszok nem siketnek békét kötni, mert Donyeckben egyre nagyobb sikereket érnek el. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden közölte Oroszország feltételeit a „különleges hadművelet” beszüntetéséhez (tehát a fegyverszünethez, nem a békéhez): az egyik, hogy a NATO utasítsa el Ukrajna tagfelvételi kérelmét; a másik, hogy az Oroszország elleni összes nyugati szankciót oldják fel.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »