A korábbi hírek szerint az Európai Unió gáztartalék minimumot írna elő a tagállamoknak, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy november 1-jéig az összes európai tartaléktárolót 90 százalékra kell feltölteni. Ennél azonban több is asztalra került a csütörtökön és pénteken esedékes uniós csúcs zárónyilatkozat-tervezetében. Az ugyanis lefektetné egy unió szintű cseppfolyosított földgáz- illetve hidrogénbeszerzés megvalósítását.
Az biztos, hogy az orosz-ukrán háború megrendítette az európai ügyfelekben az oroszok iránti bizalmat, így ha teljes leválás nem is következik be az előttünk álló években, az biztos, hogy az uniós tagállamok csökkenteni fogják orosz energiaimportjukat.
Ennek a célnak egy korai megfogalmazása kerülhet papírra a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcs zárónyilatkozat-tervezetében. A Reuters szerint uniós szintű LNG- és hidrogénbeszerzésről ír, ami azért lenne hatalmas előrelépés, mert az energiapolitika eddig kizárólag tagállami hatáskör volt.
Az érem két oldala
Túlzott jelentőséget azonban korai lenne tulajdonítani ennek, mert ez csak egy nyilatkozatok, amelyek korunkban mindig dicső célokat tűznek maguk elé, a gyakorlati megvalósítás azonban elbukik a nyers gazdasági érdekek realitásán. A Reuters birtokába jutott tervezet egyik része azt írja:
“Tekintettel a következő téli időszakra, a tagállamok és az Európai Bizottság sürgősen közös erőfeszítéseket tesznek a földgáz, az LNG és a hidrogén közös beszerzése érdekében”
Csak reménykedhetünk abban, hogy ez – ha egyáltalán megvalósulásra kerül – nem fullad a nyugati céges lobbi és a brüsszeli inkompetencia okozta káoszba, mint történt az a vakcinabeszerzésnél. Illetve, hogy nem titkosítják a szerződéseket felrúgva az átláthatóság és számonkérhetőség sokat emlegetett értékeit.
Mindazonáltal, hogy a közös energiabeszerzés felé történő elmozdulás jelentősen “mélyíti” az EU szövetét is, vagyis az Európai Egyesült Államok hívői dörzsölhetik a kezüket – a nyilatkozat PR-értéke vitathatatlan.
Az érem egyik oldalán olyan optimista érvek sorakoznak, mint az ellátás biztonságosabbá tétele, a közös fellépésből adódó alacsonyabb ár. A másik oldalon azonban igen kiábrándító tények állnak, mint az LNG jóval magasabb ára (ezt az EU piaci súlya sem kompenzálhatja), a most még hiányzó infrastruktúra kiépítésének költségei, és magának az váltásnak a piaci árakra való hatása.
Közeleg a tél…
Nem véletlenül van szoros összefüggésben a nyilatkozat ezen része azzal a szándékkal, hogy minimális tartaléktároló-szintet írna elő a tagállamoknak az EU, ami szerint az idei fűtési szezonnak 90 százalékra feltöltött gáztárolókkal kell nekiveselkedni. Összehasonlításul, az energiaválsággal kezdő tavaly őszi szezon elején mindössze 73 százalékon által az uniós tárolók. A földgáz magas piaci ára miatt pedig az uniós tagállamok inkább a tartalékokhoz nyúltak, mint hogy többszörös áron vegyenek a piacról. Így jelenleg 25-30 százalékra apadtak ki az európai tárolók.
A Politico brüsszlei hírportál szerint már több mint egy tucatra tehető azon országok sora, amelyek valamilyen árszabályozást vezettek be az elszálló energiaárakra. Köztük van Franciaország és Belgium – akiket azért emelünk ki külön, mert sokan vádolják a kelet-közép-európai országokat “kommunista eszközök alkalmazásával” az energiahordozók árstopja kapcsán.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
