Kiszáradhat Olaszország leghosszabb folyója?

Kiszáradhat Olaszország leghosszabb folyója?

Hetven éve nem volt ennyire alacsony a Pó vízszintje. Az évszakhoz képest magasabb hőmérséklet és a tartós csapadékhiány okozta vízhiány miatt a Pó-alföldön található településeken éjszakai vízkorlátozás léphet életbe – jelentette az Il Secolo XIX napilapra hivatkozva az Origo.

Az egyes helyeken majdnem teljesen kiszáradt folyómeder fényképeit a Pó-medence vízgazdálkodását ellenőrző hatóság (AdBPo) hozta nyilvánosságra,

amely egyeztetést indított a katasztrófavédelemmel az észak-olaszországi vízgyűjtő terület állapotáról.

Az Il Secolo XIX az energiaszolgáltatókat tömörítő Utilitalia szövetség közleményét idézte, amely a vízkészlet drasztikus csökkenése miatt a Pó-alföldön elterülő Piemont tartományban száz, Lombardiában huszonöt önkormányzat polgármesterét szólította fel az éjszakai vízhasználat korlátozására vagy teljes felfüggesztésére. Az AdBPo főtitkára, Meuccio Berselli elmondta, hogy tavaly és idén télen a megszokottnál jóval kevesebb hó esett, és az eső is egyre ritkább a Pó-alföldön: februárban és áprilisban szélsőséges szárazságot okozott a csapadék hiánya, amit a májusi esők sem tudtak pótolni. 

Hírdetés

A Pó térségében az évszak átlagához képest négy fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, május második felében a korábban júliusban megszokott meleg volt.

Az ADBPO jelzései szerint a Pó szintjének csökkenése folyamatos vízhiányhoz vezethet a mezőgazdaságban és az energiatermelésben. 

A Coldiretti termelői szövetség rámutatott, hogy a Pó apadása a nemzeti agártermelés harminc százalékát veszélyezteti.

A 652 kilométer hosszú Pó vízgyűjtő medencéje több mint 74 ezer négyzetkilométer, több mint háromezer várost lát el vízzel, ahol mintegy 18 millióan élnek.

Néhány területeken a vízszint annyira leesett, hogy előkerültek egy második világháborús tartály maradványai, és egy középkori város romos falai is előbukkantak. A folyó drámaian alacsony vízszintje komoly problémát jelent a helyi biodiverzitásnak, kiszárítja az árkokat és a vízi utakat.


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »