Vasárnap kezdődik a meteorológiai tavasz. Ez azonban nem esik egybe a csillagászati tavasszal, amely március 20-án kezdődik, mert ekkor lesz a tavaszi napéjegyenlőség. Idén szökőév van, ezért a február egy nappal hosszabb. Mindennek hátteréről Szabó Róbert csillagász beszélt az InfoRádióban.
A meteorológiai tavasz naptári naphoz van kötve: március 1. a kezdete – ez egy mesterséges, az emberek által kitalált tavaszkezdet, hiszen függ például attól is, hogy van-e abban az évben előtte szökőnap. Ilyenformán viszont a március 1-je mindig máshol éri a Földet a Nap körüli pályáján.
A csillagászati tavasz kezdetét viszont az határozza meg, hogy a Föld hogyan helyezkedik el a Nap körüli pályáján. Ez egy nagyon pontos, másodpercre kiszámolható időpont: amikor a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesen érkeznek a Föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, továbbá a nappalok-éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő.
„Ekkortól közeledünk a nyár felé, hosszabbodnak a nappalok, melegebb a hőérzetünk, legalábbis az északi féltekén. Ez tehát már a nyár felé menetelés egy jól meghatározott időpontja” – ismertette az InfoRádióval Szabó Róbert csillagász.
Ez a nap idén és még évekig március 20. lesz, egyébként
március 19. és 21. között következhet be a mai naptárrendszerben, nagyon függ attól, hogy szökőév van-e vagy sem.
Szabó Róbert azt is elmondta, most jó darabig március 20-ra fog esni a napéjegyenlőség, bár korábban, 2011-ig még március 21-re esett.
Idén tehát szökőév is van, amit – a 29 napos februárt – az magyaráz, hogy a tényleges földi év majdnem pontosan negyed nappal hosszabb a naptári év 365 napjánál, ezért minden negyedik évben be kell toldani egy plusz napot, ami nem is február 29., hanem február 24. Ám a szökőéves szabály sem teljesen pontos, a naptárba viszont csak egész napokat lehet írni. Ezért aztán:
„bár minden negyedik évben beiktatunk szökőnapot, de minden századik évben nem. És még ez sem egészen pontos,
ezért minden negyedik századfordulón mégis be kell iktatni a szökőnapot” – magyarázta a csillagász a bonyolult rendszert.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
