Közeledik az idő az ukrajnai béketárgyalásokra, hogy csökkentsék egy újabb pusztító világháború kockázatát, de Oroszország megaláztatásáról vagy összeomlásáról szóló álmok nukleáris káoszhoz vezethetnek – írja Henry Kissinger, az amerikai diplomácia egykori vezetője a The Spectator magazinban megjelent cikkében.
Kissinger (99) a „détente” politika egyik kidolgozója, amely a hidegháború idején hozzájárult az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti feszültség csökkentéséhez. Ő volt az Egyesült Államok külügyminisztere Richard Nixon és Gerald Ford amerikai elnökök kormánya idején, 2000 óta pedig többször találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
– írta Kissinger „Hogyan kerüljük el az újabb világháborút“ című cikkében.
A Kreml ugyanakkor kijelentette, hogy Ukrajnának el kell ismernie déli és keleti közigazgatási egységeinek orosz annektálását. Ukrajna viszont a békeszerződés részeként az összes orosz katona távozását követeli Ukrajna területéről, így a Krím-félszigetről is, amelyet Oroszország 2014-ben annektált.
„A békefolyamatnak össze kell kötnie Ukrajnát az Észak-atlanti Szövetséggel – tekintet nélkül arra, hogy ez miként kerül kifejezésre. A semlegességgel kapcsolatos alternatívának már nincs értelme“
– véli az amerikai diplomácia egykori vezetője.
Kissinger továbbá jelezte, hogy ha a 2014-es ukrán konfliktusban kialakult helyzethez lehetetlen visszatérni, akkor az Oroszország által igényelt ukrán területeken nemzetközileg megfigyelt népszavazást kellene tartani.
Az egykori amerikai diplomata továbbá arra figyelmeztetett, hogy az Oroszország „tehetetlen” országgá tételére, vagy akár szétesésének elérésére tett erőfeszítések a káosz felszabadulásához vezethetnek.
„Oroszország felbomlása vagy stratégiai politikát alakító képességének megsemmisülése Oroszország 11 időzónából álló területét vitákkal teli légüres térré változtathatja“
– írta Kissinger.
„Az ottani rivális társadalmak dönthetnek úgy, hogy konfliktusaikat erőszakkal oldják meg. Egyes országok erőszakkal akarhatják kiterjeszteni követeléseiket. Ezeket a veszélyeket tovább tetézi a több ezer nukleáris fegyver jelenléte, amelyek Oroszországot a világ egyik legnagyobb nukleáris hatalmává teszik”
– írja cikkében a volt amerikai diplomata.
Teraz.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
