Olaszország viheti el a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására szánt, kínai tőkét – derül ki a La Repubblica cikkéből. A római székhelyű napilap hétfőn írt az eddig csak a tervekben megvalósult, mégis diplomáciai konfliktust okozó beruházásról.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök, Li Keqiang kínai miniszterelnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Kína és a közép-kelet-európai országok gazdasági és kereskedelmi fórumán Belgrádban 2014. december 17-én. Kína, Magyarország és Szerbia aláírta a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló szerződést Fotó: Slobodan Miljevic / AFP
Olaszország elnöke, Sergio Mattarella ma hivatalos látogatásra érkezett Pekingbe, ahol találkozik majd Hszi Csinping kínai államfővel és Li Köcsiang miniszterelnökkel is. A Le Repubblica szerint a vizit kiváló lehetőség arra, hogy Olaszország jobb pozíciót foglaljon el a Peking által 2013-ban meghirdetett Egy Övezet, Egy Út (One Belt, One Road, OBOR) folyamatban. A Kínát az európai piacokkal összekötő kezdeményezés ugyanis a kereskedelmi útvonalak könnyítése érdekében infrastrukturális beruházásokat követel meg, s a cikk emlékeztet rá, Olaszország ezeknek a befektetéseknek eddig is célpontja volt.
– Kína nem csak a Görögországban található Pireusz-kikötőbe fektetett be, de érdekelt Genovában Velencében és Triesztben is – írja a Le Repubblica. A lap szerint azáltal, hogy Brüsszel aggályai miatt megkérdőjeleződött a Pireuszt Magyarországgal összekötő Budapest-Belgrád vasútvonal sorsa, az olasz városok és kikötők válhatnak az OBOR útvonalon érkező kínai teherszállítmányok célpontjaivá.
– A Budapest-Belgrád vasútvonal megtörésével jó eséllyel az új Selyemút (az OBOR) fő célpontjává a velencei kikötő válhat – írják.
Erre a Financial Times korábbi cikkéből következtet a Le Republica. A brit gazdasági lap szintén hétfőn arról írt, az Európai Bizottság kevés hajlandóságot mutat a hatályos versenyjogi szabályokkal szembemenő, Budapest-Belgrád beruházás engedélyezésére. Korábban lapunk írta meg elsőként, hogy az Európai Bizottság tavaly tavasszal kötelezettségszegési eljárást indított a beruházás miatt. A magyar kormány ugyanis 2015-ben, a kínai Szucsouban olyan szerződést írt alá ami előre, közbeszerzés nélkül kiköti a beruházás fővállalkozóját. Ez pedig, az uniós jogszabályokkal ellentétes.
Alátámasztja a Financial Times véleményét, hogy az Európai Bizottság közel egy év után sem hajlandó lezárni az ügyet. – A Bizottság továbbra is vizsgálja a projekt összeférhetőségét az európai jogszabályokkal, ebben a vonatkozó nemzeti hatóságokkal együttműködünk – írta megkeresésünkre ismét a Bizottság sajtóosztálya.
Hogy a Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatban felmerült, csillapítatlannak tűnő európai aggályok mekkora hátszelet adnak az olasz ambícióknak, egyelőre kérdéses. A Financial Times cikkében Matura Tamás Kína-szakértő arról beszélt, ha a projekt bedől, Peking Horvátországon, vagy Szlovénián át fogja vezetni a vasúti pályát Ausztriába.
Olaszország ugyanakkor vonzó alternatívának számít Peking számára. Erre utal, hogy a hétvégén terjedelmes cikk jelent meg a kínai sajtóban, ami az OBOR olaszországi lehetőségeit járja körül. A net263 portálon elérhető cikkben megszólal Kínai Kereskedelmi Minisztérium kutatóintézetének osztályvezetője, Pai Ming.
A cikk arra is felhívja a figyelmet, egy kínai-olasz konzorcium a velencei kikötő bővítésére szerződött, ami az egyik legnagyobb európai infrastrukturális beruházás lesz. A cikkben megszólaló Liang Haj-ming közgazdász szerint a sikeres megállapodás jó referencia lesz Olaszország számára a további kínai tőke bevonzásához.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
