Kis reform, nagy átverés

Miután évek óta minden párt azt ígéri, hogy eltörli ezeket a pofátlan juttatásokat, mindeddig inkább a bővítésükről esett szó, mint a visszafaragásukról. Néhány „korrekciós” törvényt ugyan elfogadtak, de ezek – hogy, hogy nem – mind elbuktak az alkotmánybíróságon, ami nem csoda, mert a taláros testület tagjai is a haszonélvezők közé tartoznak. Érdekes, hogy amikor a speciális nyugdíjakat bevezették, minden jogszabály alkotmányosnak bizonyult, holott az alaptörvény egyik sarkalatos tétele az, hogy minden állampolgár egyenlő.

Mégis vannak egyenlőbbek, akik akár 45 évesen is nyugdíjba vonulhatnak, és rövid szolgálati idő után ötször akkora nyugdíjat kaphatnak, mint egy 65 éves koráig dolgozó személy. De már egy négyéves parlamenti mandátum után is jár külön nyugdíj, bármilyen fiatal legyen a törvényhozó, és ez halmozható más jövedelmekkel is: például Nicolae Ciucă kormányfő nyugalmazott tábornokként havi 18 000 lejes speciális nyugdíjat kap, kormányfőként 14 000 lejes munkabért, szenátorként pedig további 10 000 lejt. Érthető, hogy nem akar ezen változtatni, és a kormánykoalíció másik (egyesek szerint valódi) vezetője, Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök meg is találta a megfelelő érvet a status quo fenntartására: kiürülnek a honvédelmi és a belügyi szervek, ha a kedvezményeket megszüntetik.

Ha pedig nem szüntetik meg, összeomlik az egész nyugdíjrendszer. Nem azért kell újragondolni, mert az Európai Bizottság és a Világbank ezt kéri, hanem azért, mert Románia demográfiai mutatói rosszul festenek. Az elöregedés és az elvándorlás egyre nagyobb gondokat okoz, és 2030-tól kezdve végképp felborulnak az arányok: akkor kezdenek nyugdíjba menni az abortusz 1966-os betiltása után születettek, akik az előző évekhez képest kétszer többen vannak. Nagyjából 1,8 millió személyről van szó, akik után jóval kevesebb aktív dolgozó marad.

Hírdetés

Jelenleg 5,7 millió munkavállalóra 4,8 millió nyugdíjas jut, és bár az átlagnyugdíj alig haladja meg az 1700 lejt, a keretet az állam már most kölcsönből pótolja fel. Ennek csak a kamata volt a nemzeti össztermék (GDP) 2 százaléka tavaly, és ehhez adódik az a 0,85 százalék, amibe a speciális nyugdíjak kerültek: összesen több, mint amennyit az oktatásra fordít Románia. És a speciális nyugdíjak két-három év múlva már a GDP 1,5 százalékát fogják felemészteni! Ezért kell lefaragni őket.

Ehelyett mit látunk: minden eddigi kedvezményezett megtarthatja a speciális jövedelmét – az aktakukac is, aki ugyanúgy megkapja, mint az esetleg valódi bevetéseken részt vevő katona –, csak egy-két pótlékot vagy 10–15 százalékot csípnek le belőle, de azt sem az egészből, hanem a 2000 lej feletti speciális pénzből. Ha el nem kaszálja ezt is az alkotmánybíróság.

De az később lesz, egyelőre megpróbálják ezzel az álreformmal becsapni a világot. Az se baj, ha nem sikerül: a saját zsebüket megmentik. Amíg még van befizető…


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »