Kis karácsony, csonka karácsony

Sok szülő, nagyszülő és testvér most boldog, mert végre hazajött, akit már nagyon vártak. Mások nem ilyen szerencsések. Mert igaz, hogy külföldön sincs kolbászból a kerítés, de valakinek fizetnie kell a hitelt, és gondoskodnia az itthon maradókról.

Karácsony a megváltó Jézus születésének évfordulója, ezt a pár napot mégis legtöbbször a „szeretet ünnepeként” emlegetjük. Talán azért, mert sok család számára valóban ez az egyetlen időpont, amikor az egész rokonság összejön, és amellett, hogy mindenki betegre zabálja magát és haszontalan, de legalább drága ajándékokkal halmozza el a másikat, azon ritka alkalmak egyike, amikor végre van idő beszélgetni egymással, a nagymamák gyönyörködhetnek az unokákban, akinek pedig nincs, azon számon lehet kérni, hogy mikor lesz.

Minden karácsonynak megvannak a slágertémái, amiket újból és újból ránk zúdít a média. Ennyi baleset történt az utakon, ennyi pénzt hagytunk a bevásárlóközpontokban, ennyi ember választotta az öngyilkosságot, erre és erre a dologra érdemes figyelni, ha juhbeles virslit veszünk szilveszterre. Egy dologról nem szólnak a hírek, hogy hány család tölti egymástól elszakítva a karácsonyt, nem azért, mert a gyerekeknek nincs kedvük autóba ülni, hanem mert éppen több ezer kilométerre nyugatra kalandoznak, és abból a pénzből, amit benzinre vagy repülőre költenének, inkább kifizetnek maguknak még egy havi albérletet, hogy egyszer legyen elég pénz a hazatérésre. Az egyre távolabb kerülő hazatérésre.

Bővebben!


Forrás:jobbegyenes.blog.hu
Tovább a cikkre »