Támogatták az elnöki hatáskörök kiterjesztését a kirgiz szavazók a vasárnapi népszavazáson, megerősítve a közbizalmat Szadir Zsaparov államfő iránt, de a részvétel nagyon alacsony volt.
A Központi Választási Bizottság első, a leadott szavazatok 90 százalékának feldolgozásán alapuló adatai szerint a szavazók túlnyomó többsége – 79 százaléka – támogatta az alkotmányreformot, bár a részvételi arány alig haladta meg az érvényességhez előírt harminc százalékot.
Az alkotmányreform révén a közép-ázsiai ország politikai rendszere hasonlóbbá válik a volt szovjet szomszédjaiéhoz, Kazahsztánéhoz és Üzbegisztánéhoz, és megkönnyíti Zsaparov számára politikája megvalósítását.
A Ria Novosztyi hírügynökség ismertetése szerint az alkotmányreform értelmében létrejön a népi kurultaj (tanács) intézménye, amely javaslatokat fogalmaz meg az ország fejlődésével kapcsolatban. A kormány megalakításáért és munkájáért az államfő lesz felelős, a kormány élén pedig az elnöki adminisztráció vezetője áll majd. A parlament létszáma 120-ról 90-re csökkent.
Zsaparov és a szövetségesei abban is reménykednek, hogy az erősebb elnöki pozíció révén az ország stabilabb lesz mint a 2005-ben, 2010-ben és 2020-ban történt, az országvezetést megbuktató erőszakos lázadások után. Zsaparov a tavalyi zavargások idején került ki a börtönből, majd lett ideiglenes államfő.
A washingtoni székhelyű Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) nonprofit szervezet megbízásából elvégzett közvélemény-kutatás szerint, amelynek az eredményét áprilisban tették közzé, Zsaparov messze a legnagyobb bizalmat élvező politikus az országban. Azoknak az aránya, akik szerint Kirgizisztán jó irányba halad, februárban és márciusban hetven százalékra nőtt az augusztusi 41 százalékról, amikor Zsaparov elődje, Szooronbaj Dzsejenbekov volt hivatalban.
A közép-ázsiai köztársaságban a 2020. október 4-i parlamenti választások után, amelyen a hivatalos adatok szerint a Dzsejenbekovot támogató pártok földcsuszamlásszerű győzelmet arattak, zavargások robbantak ki.
Zsaparov amiatt ült börtönben, mert részt vett egy tartományi kormányzónak elrablásában, ami politikai tiltakozás gyanánt történt. Az ítéletét azóta semmisnek nyilvánították. Miután Dzsejenbekov a tavalyi zavargások után lemondott, az idén januárban tartott elnökválasztáson Zsaparovot választották államfővé.
Szomszédaitól eltérően, a Szovjetunióból 1991-ben történt való kiválása után, Kirgizisztán a parlamenti-elnöki köztársasági államformát választotta.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
