Május 4-én nyitotta meg a Tihanyi Bencés Apátságban a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Királyok, szentek, monostorok – Korai bencések világa Magyarországon a legújabb tudományos kutatások tükrében című kiállítását Mihályi Jeromos perjel és Szende László történész, az Innovációs és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője. A tárlat június 30-ig látható az apátsági múzeumban.
Valóban megtalálták András király csontjait Tihanyban? Kinek a sírját fedte a híres körmeneti keresztes sírkő? Mit lát a LIDAR technológia, amit más nem? Kinek a temetkezését rejti a pannonhalmi apátsági templom főhajója? Lehetett lakója Szent Gellért a bakonybéli remetelaknak? Többek között ezekre a kérdésekre kaphat választ az, aki meglátogatja a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont projektjét bemutató vándorkiállítást a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum Galériájában.
A kiállításon a tihanyi, a bakonybéli és a pannonhalmi bencés monostor korai időszaka villan fel a régészeti, művészettörténeti és bioarcheológiai diszciplínák szemüvegén keresztül. A 2021 és 2024 között elvégzett kutatások eredményei jól mutatják, hogy mennyi nyitott kérdést tartogatnak még a korai bencés szerzetesség építészeti emlékei.
Az elsőként Tihanyban bemutatásra kerülő kiállítás elsősorban a Tihanyi Királykripta 2021. évi hitelesítő feltárására és az ahhoz kapcsolódó kutatási eredmények nagyközönség számára való átadására fókuszál. Bemutatásra kerültek a Tihanyi Királykripta – korábbi nevén altemplom – építéstörténetének részletei, az itt talált emberi maradványok vizsgálatának eredményei. Külön tárlóban láthatóak a Királykripta első, 11. század közepi temetkezéséhez tartozó csontmaradványok, amelyek között lehetnek az alapító I. András király és fia Dávid herceg csontjai is.
A vándorkiállítás megnyitóján Mihályi Jeromos perjel, a Tihanyi Bencés Apátság elöljárója köszöntőjében így tekintett vissza: „2021. április 30-án emeltük fel ünnepélyesen a Tihanyi Királykripta – altemplom – közepén 1953-ban kialakított sírhely körmeneti keresztet ábrázoló, 11. századi kőlapját. Megkezdődött a három faládában talált csontok vizsgálata, a kripta régészeti feltárása, a falkutatás, a kripta földjében talált tárgyak összegyűjtése és azonosítása. Csodával határos módon maradt meg az Árpád-korból a Tihanyi Apátság Királyi Kriptája: I. András, a negyedik magyar király, alapítónk és családja temetkezőhelye.
Pár héttel a munkálatok kezdete után megrendítő látványt nyújtott a szikláig kiásott kripta. A 18. század elején, a török kor elmúltával, a barokk újjáépítés kezdetekor azt írta Lécs Ágoston apát, hogy a Tihanyi Apátságot »supra firmam petram«, szilárd kősziklára építették. Mindezt még most is láthatjuk, a saját szemünkkel. Különösen napfelkeltekor szép ez a román kori tér. És még szebb akkor, amikor hiteles, 11. századi latin gregorián ének és a szerzetesek imádsága tölti be, közel ezer esztendővel az alapítás után is” – mondta köszöntőjében Mihályi Jeromos perjel.
A Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum hétfőtől szombatig 9 és 18 óra között, vasárnap 11.15 és 18 óra között látogatható. A Királyok, szentek, monostorok – Korai bencések világa Magyarországon a legújabb tudományos kutatások tükrében című vándorkiállítás június 30-ig látható, exkluzív bemutatására június 22-én, a Múzeumok Éjszakáján kerül sor.
Fotó: Halász Gábor
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
