Politikai pályafutása egyik legnagyobb hibáját követte el az OĽaNO elnöke, amiből nem biztos, hogy még van számára visszaút a magyarok felé.
Az SaS kilépése után Igor Matovičék kisebbségi kormányzásra kényszerültek, melynek szakítópróbája a parlamentben lesz. A gond ott van, hogy az OĽaNO liberális platformja (Naď, Budaj) a távozott SaS-es miniszterek helyett liberális, progresszív elveket valló „szakértő“ minisztereket jelölt a kormányba. A szintén progresszív államfő és média többségének nagy örömére.
Csapdába csalt konzervatívok
Hhogy a V4-kritikus, soviniszta, magyarellenes Ivan Korčok helyett az Orbán-fóbiás Rastislav Káčer lett a külügyminiszter, annak magyar szempontból világos üzenete van. Mint ahogy annak is, hogy a gazdasági miniszter Sulíkot az a Karel Hirman váltja, aki még tőle is cifrább dolgokat kreált össze a kárunkra „energetikai szakértőként”. Mindezt vélhetően miniszterként is ugyanígy gondolja.
Mi az olvasata ennek a felvidéki magyarok számára?
Aminek Magyarország nem fog örülni: az Orbán-fóbiás Hirman és Káčer is a miniszterjelöltek között
Elsősorban az, hogy Matovič már nem a maffiát, hanem (csak) Richard Sulíkot szeretné legyőzni. Ennek érdekében hagyta, hogy inkább konzervatív pártja rossz döntést hozzon Káčer és Hirman jelölésével. Hogy világos legyen, a káderpolitika ilyenkor a kormányfő, Eduard Heger hatásköre, de Matovič pártelnökként vétózhatott volna. Csakhogy nem tette, mert jól tudta, hogy ezzel a pártján belüli liberális szárnyat (Naď, Budaj) haragította volna magára, akik támogatták Sulíkkal szemben. Így inkább lenyelte a keserű pirulát, ami könnyen halálos lehet.
A korábbi nyilatkozataik alapján feketeöves, magyarellenes két új miniszter kinevezésével alaposan meggyengült a bizalom a magyarok részéről Matovič felé. Ennek üzenete a számunkra nem kevesebb, mint hogy nincs már elég ereje ahhoz, hogy irányt szabjon. Ugyanakkor pártelnökként így is úgy is neki fog kelleni vállalnia a felelősséget mindenért.
Túl nagy árat fizethet
A koalíciót nem sikerült egyben tartania, helyette pártja megtartására helyezte a hangsúlyt. Csakhogy közben új törésvonalak keletkeztek. A konzervatívok között.
Gyimesi például, – aki körül emiatt kicsit kezd elfogyni a levegő, – már jelezte, hogy gondja van Káčerral, és a szakértő miniszterekként érkező nyíltan amerikabarát vonallal.
Mert igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy kül- és energiapolitikai kérdésekben mára lényegében megszűnt a különbség az SaS és az OĽaNO között. Nem beszélve a rossz szájízről, amit a legutóbb még az OĽaNO-ra szavazó felvidéki magyarok tízezrei érezhetnek.
Komjáthy Lóránt: Az OĽANO napjai meg vannak számlálva. Gyimesinek lépnie kell
Gyimesi felhorkantmég, a többiek egyelőre hallgatnak. Kérdés, mit szól majd mindehhez a Káčer-Hirman duóhoz Tomáš Taraba, a két Kuffa és más parlamenti képviselők, akiket nem köt semmilyen koalíciós szerződés, vagy frakciófegyelem.
Ha Igor Matovičnak nem lesz többsége a parlamentben, ne csodálkozzon. Könnyen lehet, hogy ez nem csak az SaS ellenzékbe vonulása miatt lesz, hanem a konzervatív szövetségesek makacssága miatt is.
Ilyen körülmények között adja magát a kérdés: mi értelme volt lecserélni a liberális SaS-t szakértő liberálisokra? Sulíktól ugyan (átmenetileg) megszabadult, de cserébe elveszítette a magyarok jó részét és a biztos többséghez elegendő parlamenti többség is kérdésessé vált.
Megérte?
Király Zsolt
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
