A Fidesz már tizenkét éve szinte korlátlanul kormányoz Magyarországon. Orbán Viktor egymás után háromszor kétharmados, azaz alkotmányos többséggel győzött.
Az ellenzék szerint néhány hét múlva, április 3-án mindez megváltozhatott volna. Az egyesült ellenzék célja nemcsak az volt, hogy megfossza Orbánt az alkotmányos többségtől, hanem az is, hogy legyőzze és véglegesen félreállítsa őt a halatomból.
Egyes felmérések szerint ez nem is tűnt valószínűtlennek. A választásokig még van egy kis idő, de jelenleg úgy tűnik, hogy az Orbán-ellenes front ismét szégyenletes vereséget fog szenvedni. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter ugyanis kezd kifulladni, és egyik hibát követi el a másik után. Úgy kampányol, mintha a Fidesznek szeretne segíteni.
Mi történik déli szomszédunknál a választások előtt?
Annak ellenére, hogy Magyarország „csupán“ egy tízmilliós ország, politikai szempontból sokkal magasabb ligában játszik. Amellett, hogy a V4-ek motorja, a brüsszeli mainstreammel szembeni elhatárolódásával máshol is szimpátiát szerez magának. Az Orbán Viktor által hirdetett nemzeti konzervativizmus, amit manapság illiberális demokráciaként is emlegetnek, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is megahatározza az ideológiai vitákat.
Amikor Budapest úgy gondolja, akár Kelet felé is fordul. A külgazdasághoz tisztán pragmatikusan viszonyult, alternatív partnereivel (Oroszország, Kína, ázsiai és arab országok) is igyekszik fenntartani a jó bilaterális kapcsolatokat. Lényegében mondatjuk, hogy ugyanazt csinálja, mint amit az erős regionális játékosok, Németország és Franciaország tesznek. Csakhogy Európa nem volt hozzászokva ahhoz, hogy egy Magyarország méretű ország ilyesmit megengedjen magának. A nagyhatalmak képtelenek lenyelni, hogy mindazt, amit ők maguk is tesznek és otthon teljesen elfogadottnak tartanak, azt egy tőlük jóval kisebb méretű Magyarország is megtegye.
Az írás szlovák eredetije ITT olvasható.
A jelenlegi orosz–ukrán konfliktus kirobbanása óta Orbán Viktor volt az első olyan uniós kormányfő, aki február 3-án Moszkvába látogatott. Előtte Emmanuel Macron és a brit védelmi miniszter is igyekezett Orbánnál elérni, hogy segítse az ő oroszországi útjukat is. A magyar miniszterelnöknek Putyinnal kötött üzlete Budapestnek biztosítja az EU-n belül a legolcsóbb gázt, ami most a választási kampányban is nagy segítségére van. Amikor más országok az energiaárak jelentős növekedésével küzdenek, addig az Orbán-kormány stabil szinten tartja az energiaárakat, sőt az üzemanyagokra és az alapvető élelmiszerekre árplafont határozott meg.
A magyar alternatív útvonalnak az amerikai jobboldal körében is egyre több támogatója van. Mindez jól mutatja, hogy Orbán jelentősége messze túlszárnyalja Magyarországot. Azon európai politikai vezetők egyike, aki képes tematizálni, és a világsajtó ismert arcai is keresik őt (utoljára Tucker Carlson, a republikánusok vezető televíziójától, a Fox News-tól). Orbán olyan játékos, akivel megéri tárgyalni.
Ilyen értelemben az áprilisi parlamenti választások nemcsak a magyarországi történésekre lesznek befolyással, hanem Közép-Európára és magára az EU-ra is. Ezeket a választásokat pedig Amerikában is árgus szemekkel fogják figyelni.
Karácsony–Dobrev–Márki-Zay
A magyar Országgyűlésnek 199 képviselője van. A választás egyfordulós, a polgárok 106 képviselőt egyéni választókörzetekben választanak meg, a maradék 93-at pedig az egyes pártok jelöltlistáiról.
Minden választópolgárnak két szavazata van. Egy szavazattal támogathatja az adott választókerületi kedvencét, ahol a legtöbb szavazatot szerzett jelölt lesz a befutó. Azaz nincs szükség a többségi szavazatra, elég, ha a legtöbb szavazatot kapja. A másik szavazatot az általa támogatott pártra adja le. Ez a modell azon pártok többségének felel meg, akik az egész országot le tudják fedni.
Éppen ezek a szabályok kényszerítették rá az ellenzéket arra, hogy nagy koalícióba egyesüljenek. Eredetileg egy kibékíthetetlen csoportosulásról volt szó a baloldallal (MSZP, DK), a progresszívokkal (Momentum) és az egykor szélsőjobbos Jobbikkal. Egy magasabb cél, Orbán legyőzése érdekében félretették a kölcsönös ellenszenvüket és az értékrendbeli különbözőségeiket.
Mindemellett az egyesült ellenzék a választások előtti kampány részeként aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy népszavazást írjon ki két kérdésben: szeretnék-e a magyarok a tekintélyes kínai FUDAN egyetemet az országa, míg a másik kérdés a munkanélküli járadékra vonatkozott.
Az ellenzék azonban három hét után komoly vereséget szenvedett, ugyanis a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer szavazatot sem tudta összegyűjteni. Pedig állították, hogy az ellenzéki előválasztáson, ahol Orbán kihívójáról döntöttek, 800 ezer ember vett részt.
A Márki-Zay jelenség
Az ellenzéket kezdettől fogva az a kérdés aggasztotta, hogy ki lesz a közös vezetőjük, Orbán kihívója. Eredetileg Dobrev Klára, Gyurcsány Ferencnek, az egykori baloldali kormányfőnek, Magyarország leggyűlöltebb politikusának felesége lett volna a befutó. Aztán úgy tűnt, hogy Budapest progresszív polgármestere, Karácsony Gergely lehet Orbán kihívója. Az ellenzéki előválasztást azonban nagy meglepetésre a regionális politikából érkező Márki-Zay Péter nyerte. Az a férfi, akinek az előválasztás során Dobrev felindultságból azt találta mondani, hogy alkalmatlannak tartja a kormányfői poszt betöltésére.
Ennek is megvolt a logikája, hiszen Márki-Zay jobboldali centristaként működött, így akár a Fidesz mérsékelt választóinak egy részét is képes lett volna megszólítani. A hátránya az, hogy önmagában véve Márki-Zay egy politikai hajléktalan, akinek a parlamentben saját frakciója sem lesz. Ezt azt jelenti, hogy ha nyerne az ellenzék és Márki-Zay lenne a kormányfő, nem rendelkezne a parlamentben saját képviselőkkel, ehelyett a széleskörű koalíció pártjai kénye kedvének lenne kitéve.
A progresszív baloldal Máki-Zay csapdájában
A magyar ellenzék fő problémája, hogy Márki-Zay az elmúlt hetekben és hónapokban megerősítette Dobrev Klára szavait arról, hogy alkalmatlan a szerepére. Az ellenzéki vezető népszerűsége csökken, és ezzel együtt Orbán legyőzésének esélye is.
Márki-Zay kommunikációs hibák sorozatát véti. Alig egy hónapja a választóival folytatott szokásos online beszélgetés során azt mondta, hogy a „Fideszben egyébként van néhány zsidó is, de elég kevés“.
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a coviddal kapcsolatos halálesetekről is nyilatkozott. Arra a következtetésre jutott, hogy a baloldal azért esélyesebb a győzelemre az idei országgyűlési választásokon, mert az idős választópolgárokat „megtizedelte” a koronavírus-járvány, köreikben pedig hagyományosan magasabb a jobboldal támogatottsága.
Ezek a kijelentések hatalmas felháborodást váltottak ki az idősek körében, de más ellenzéki vezetőket is megdöbbentett.
Márki-Zay azt is kijelentette, hogy a Magyarországon a 60 év felettiek számára használt kínai Sinopharm-vakcina a népirtás kategóriáját jelenti.
Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek szerencsétlen kijelentéseivel rövid időn belül sikerült megsértenie a zsidókat, a nyugdíjasokat és a vidéken élőket is. Sőt, egy kerekesszékes nyugdíjas asszony néhány nappal ezelőtt egy találkozó során szó szerint arcul csapta.
Két hónappal a választások előtt az ellenzéknek egy gyenge vezetője van, aki még témák meghatározására sem képes.
Közben a hatpárti blokk (DK, Jobbik, MSZP, Momentum, LMP, Párbeszéd Magyarországért) vezetői egyre kevésbé leplezik kölcsönös ellenszenvüket, erről tanúskodnak a nyilvános üzengetéseik is.
Osztogatás, osztogatás
Mindeközben a Fidesz semmit sem bíz a véletlenre. A kormány hétről hétre bombasztikus döntéseket jelent be: a nyugdíjasoknak kifizették a 13. nyugdíjat (amit a Gyurcsány-kormány idején vettek el tőlük), árplafont határoztak meg a kiválasztott fogyasztási cikkekre, emellett zajlik a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók jelentős béremelése is. A járványellenes intézkedések keretén belül visszatérítik a jövedelemadót a gyermekes családoknak. És ha ez nem lenne elég, a 25 év alatti fiataloknak nem kell semmilyen jövedelemadót fizetniük.
Magyarország mindezt megengedheti magának, hiszen a gazdasági növekedés csaknem hét százalék, miközben az ország teljes GDP-hez viszonyított adósságállománya 80 százalék alatti.
Ezzel szemben az ellenzék kampánya láthatóan beakadt. Az esetleges kormányváltás helyett lassan inkább az lesz a kérdés, hogy ismét nyerhet-e Orbán kétharmados (alkotmányos) többséggel.
Az ellenzék problémája abban gyökerezik, hogy Márki-Zay Péter népszerűsége a tartalékot jelentő bizonytalanok körében csökken, ahonnan az ellenzék a legtöbb szavazatra számított. Elemzők szerint mára az emberek többsége már eldöntötte, hogy melyik pártot fogja támogatni. Az utolsó hetek már csak arról fognak szólni, hogy ki és milyen mértékben tudja mozgósítani a választóbázisát, és meggyőzni őket arról, hogy elmenjenek szavazni.
Ki okozhat meglepetést?
A legfrissebb fejlemények ellenére persze nem kizárt a meglepetés sem. Ez történt az önkormányzati választások során is, amikor Tarlós István (a Fidesz támogatásával), Budapest polgármestere elveszítette a választásokat, és azóta a liberális Karácsony Gergely irányítja a fővárost.
Az ellenzék számára az egyik fő kérdés jelenleg az, hogy lesz-e miniszterelnök-jelölti vita. A Fidesz elutasítóan áll a vitához, mert szerinte nem Márki-Zay az ellenzék valódi vezére, hanem a Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, aki az ellenzéki pártok közül vélhetően a legerősebb frakcióval fog rendelkezni.
A frusztrált Márki-Zay, aki mellé sorozatos botlásai után két kommunikációs szakembert is beosztottak, már nem is Orbánt hívja televíziós vitára, hanem a Fidesz holdudvarából származó elemzőket és újságírókat. Szlovákiában ilyesmi szinte elképzelhetetlen lenne.
És hogy miképpen fest az esélylatolgatás a fogadóirodáknál? 1.25-szörös pénzt ér Orbán Viktor miniszterelnökké választása, míg Márki-Zay Péter győzelme 3-szoros pénzt fizet.
Király Zsolt
A Körkép.sk főszerkesztőjének eredeti, szlovák nyelvű írása a Postoj nevű vezető, jobboldali, konzervatív hírportálon jelent meg.
Fordítás: Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
