Adventi időszak ide vagy oda, kommunistákat meghazudtoló módszeres hazugságokkal, megalapozatlan sejtetésekkel, gyalázatos, becsületsértő, valótlan állításokkal szállt bele Gyimesi Györgybe a Ma7 nevű, állami pénzen fenntartott pártmédia főszerkesztőnője. Molnár Judit korábban a Körkép.sk-t tiltatta volna be nagy felháborodást kiváltva ezzel, most pedig Gyimesi Györgyöt, a legnépszerűbb felvidéki magyar politikust végezné ki gyermeteg módon. Így próbálva megszolgálni a Magyar Szövetség mindenkori elnökének, hogy bár a „médiacsaládot“ egyre kevesebben olvassák, mégis nyolcadik éve évi másfél millió eurónak megfelelő magyar adófizetői forintoknak köszönhetően létezhet. De mint tudjuk, a hazug embert hamarább érik utol, mint a sánta kutyát. Nézzük hogyan.
Cikkünkből kiderül:
Cziprusz Zoltán, Becse Norbert, Gyimesi György. Ők azok a magyar politikusok, akik megtapasztalták Gubík László valódi arcát. Legalábbis a Gubík érdekeinek megfelelően működő médiumok, hírcsatornák, közösségi oldalak karaktergyilkossági kísérleteit.
Cziprusz miután elnökjelöltként elbukott besorakozott, Becsének elege lett és háttérbe vonult megyei szintre, Gyimesi pedig a kicsinyes kostolgatást figyelmen kívül hagyva saját mozgásterét kihasználva inkább az önálló, érdemi munkát választotta választói érdekében. Amivel csak tovább haragította a saját megélhetését féltő Magyar Szövetség elnökét, illetve az általa irányított, állami pénzekből kitartott pártmédiát.
Gyimesi legfőbb bűne
Gyimesi legfőbb bűne ugyanis hogy neve van, hogy politikai kapcsolatai vannak, hogy tudja mit akar. Igen, arról a Gyimesi Györgyről van szó, akinek családnevével kapcsolatban semmi olyan új fejlemény, eddig eltitkolt, ismeretlen tény nem merült fel az utóbbi hónapokban, amit a legutóbbi parlamenti választások előtt ne tudtunk volna. A Magyar Szövetség (akkor még Forró Krisztián vezetésével) ezek ismeretében mégis körüludvarolta és tárt kapukkal várta.
Vele szerették volna elvégeztetni ugyanis a munka dandárját, mely reményeik szerint parlamenti bejutást eredményezhet a magyar pártnak. Gyimesi jött is, feladva a vonzó ajánlatokat, a biztos parlamenti befutó helyeket a szlovák pártok listáink, majd az utolsó helyről indulva felszántotta a Felvidéket. Ember olyan kampányt nem látott még vidékünkön, mint a 2023-as parlamenti választások hónapjaiban.
Király Zsolt: No Gyimesi, No Party – Avagy Gyimesi nélkül nincs tisztújítás
Dolgozott, gürizett, a lelkét kitette a bejutás érdekében, miközben a Magyar Szövetség polgármesterei, megyei képviselői, befutó helyein tetszelgő „csúcspolitikusai“(tisztelet a kivételeknek) hosszú hónapokig a fülük botját sem mozdították. Az eredmény ismert. Bukás hetedszer is. Igen, egy fecske nem csinálhat nyarat, ha a többi fecske már azt is elfelejtette, hogy a nyár létezik.
A Gyimesi-jelenség és az eurómilliók
Gyimesinek köszönhetően a párt elérte legalább a négy százalékot és vele együtt megszerezte az állami milliókat is. Gyimesi-jelenség nélkül a Szövetség történelmi vereséget szenvedett volna és csődbe megy. A Gyimesi-jelenség így a bukás ellenére is 3,4 millió eurót hozott a Magyar Szövetség konyhájára. Amiből most a világ életében állami pénzekből élő Gubíknak és apparátusának fizetése lehet.
Teljesítményét még azok is elismerték, akik most válogatott szidalmak közepette gyalázzák őt mert…mert…mert miért is? Mert nem vállalta a mártír szerepét, a halott, leginkább már csak látszattevékenységre alkalmas párt vezetését, hogy nyolcadszor is elbukjanak.
Gyimesi ugyanis élni akar. Nem, nem a nemzetpolitikából megélni, hanem a választókat szolgálni és eredményt felmutatni. Ha kell Csemadok törvényben, ha arra van mód a nyelvhasználat bővítésben, legújabban pedig a magyarlakta területek csatorna- és szennyvízhálózatának fejlesztésében kifejezett eredményeket. Dolgozni és teljesíteni. Ezért gyűlölik azok, akik legfeljebb koszorúzásokhoz, falunapozásokhoz, szónoklatokhoz értenek, de a pozsonyi parlamentet, ahol választóikon igazán segíthetnének, legfeljebb kívülről látták.
Mi mozgatja a gyűlölködőket
E hosszú bevezetőre azért volt szükség, hogy megértsük, mi mozgatja azokat, akik egy éve még tárt karokkal fogadták Gyimesit, most pedig már legszívesebbn elkergetnék a Magyar Szövetség háza tájáról. A mór megtette kötelességét, a mór mehet.
Ha máshogy nem, hazugságok, álhírek, suttogó propaganda szintjén, mint Gubík László és barátai teszik. És itt érkeztünk el a Ma7 botrányos írásához, mely karácsony előtt egy héttel született, és igazából cikkünk apropójaként szolgál. Az ismét csak gyűlölködő főszerkesztőnő ugyanis ebben nem kevesebbet ír le, mint hogy A BESÚGÓ NEM VÉSZ EL, CSAK ÁTALAKUL.
Molnár Judit sunyi, kommunista módszerekkel elkövetőkről és utódairól beszél, utalgat és utalgat. Elvégzi a piszkos munkát, amit Gubík Becse és Cziprusz esetében is elvárt a kitartottjaitól.
„A gondosan eltitkolt vagy elferdített történetek nyilvánosságra hozatalát persze nem szeretik az érintettek, illetve szintén sikeres leszármazottaik. A kérdés kisiklatása, hogy a gyerekek felelősek-e a felmenőik bűneiért. A valódi kérdés ugyanis az, hogy a szüleik bűneiből összeharácsolt vagyonból, befolyásból, kapcsolati tőkéből csinálnak-e ők is fényes karriert – írja le pironkodás nélkül az a Molnár Judit, aki 8 év alatt 12 millió euró eltapsolásával működtet egy közéleti befolyását tekintve sokadrangú, egyre szűkülő réteg által olvasott újságot és hírportált.
Bukovszky – Gyimesi – Duray
A Ma7 az MCC egyik minapi, A Megszállt múlt, megszállt hétköznapok című dunaszerdahelyi előadását felhasználva rúgott bele egy jó nagyot Gyimesibe. Anélkül, hogy a tények legkisebb mértékben zavarták volna. Anélkül, hogy ellenőrizte volna a valóságtartalmát annak, amit leír. Segítségére Bukovszky László levéltáros, a világ leghaszontalanabb egykori kisebbségi kormánybiztosa sietett, akit még Most-Híd és maga Bugár Béla ültetett székbe, amikor a vegyespárt kormányon volt. Hogy ott aztán évekig szinte semmit se csináljon.
Bukovszky az MCC-ben gyakorlatilag elismételte, amiről előadásában a budapesti Országgyűlés felsőházi termében tartott 2023 májusi Duray Miklós-emlékkonferencián is mondott. Magáról az emlékkonferenciáról egyébként Ablonczy Bálint tesz említést a Válasz online 2023 augusztusában megjelent Gyimesi portréban.
Bukovszky fő állítása, mely az emlékkonferencián a budapesti Országgyűlés felsőházi termében elhangzott, hogy az 1970-től ügynökként tevékenykedő idősebb Gyimesi egyik feladata Duray megfigyelése volt. Id. Gyimesi ezzel szemben állítja, hogy 1989 őszéig, tehát a bársonyos forradalomig nem ismerte Durayt.
Bukovszky ezen állítását, amit semmivel sem bizonyít, használja ki a Gubík László pártelnök kézi irányítása alatt álló Molnár Judit és több helyütt Bukovszkyn is túlmenőek gyalázatos, gonosz módon, válogatott hazugságokkal tűzdelve próbálja meg lejáratni ifj. Gyimesi Györgyöt.
A Ma7 azon szolgalelkű főszerkesztőnője veszi szájára a magyar politikus, mely portál évekig Forró Krisztián szekerét tolta, rossz nyelvek szerint belpolitikai rovatvezetője, Kolek Zsolt egyenesen a pártelnök egyik beszédírója volt. Majd amikor Forró úgy döntött, nem indult a tisztújításon, kommunistákat besúgókat is zavarba ejtő köpönyegfordítással beálltak Gubík mögé, hogy hirtelen Forrót támadják. Szemére vetve mindazt, amit ők maguk segítettek elrontani Forróval egyetemben. Remek helyezkedés, nemigaz?
De nézzük konkrétan a Bukovszky László által elmondottakat és a tényeket. Tényelemzés
„Idővel kiderült: idősebb Gyimesi György a csehszlovák állambiztonságnak dolgozott. Ahogy egy volt állambiztonsági tiszt egy vizsgálóbizottságnak tett tanúvallomásában fogalmazott, a „Július” fedőnevű ügynököt igen eredményesen foglalkoztatták a „magyar nacionalizmus” vonalán. Kapcsolatai egészen Kádár Jánosig és Grósz Károlyig nyúltak.
Bukovszky László, a csehországi és szlovákiai állambiztonsági múltat feldolgozó levéltárak munkatársa, illetve vezetője (majd kisebbségi kormánybiztos) még erősebbet állított. A budapesti Országgyűlés felsőházi termében tartott 2024 májusi Duray Miklós-emlékkonferencián a szakember arról beszélt: az 1970-től ügynökként tevékenykedő idősebb Gyimesi egyik feladata Duray megfigyelése volt, akit később kisebbségi jogvédő tevékenysége miatt börtönbe is záratott a csehszlovák kommunista hatalom.
Figyelemreméltó, hogy nemcsak a közéleti véna, a vadászszenvedély is öröklődik a Gyimesi-családon belül. Idősebb György már a hetvenes években könyveket írt egzotikus tájakon űzött vadászatairól, amikor földi halandó párt-, állambiztonsági vagy egyenesen moszkvai kapcsolatok nélkül csak igen nehezen juthatott ki az országból melegebb éghajlatra, vadászgatni. A hobbit ifjabb György is űzi, egyszer egy költséges pakisztáni vadászata forrásairól kellett magyarázkodnia a sajtóban.”
Forrás: ITT
Állítás 1.:
„Bukovszky László, a csehországi és szlovákiai állambiztonsági múltat feldolgozó levéltárak munkatársa, illetve vezetője (majd kisebbségi kormánybiztos) még erősebbet állított. A budapesti Országgyűlés felsőházi termében tartott májusi Duray Miklós-emlékkonferencián a szakember arról beszélt: az 1970-től ügynökként tevékenykedő idősebb Gyimesi egyik feladata Duray megfigyelése volt, akit később kisebbségi jogvédő tevékenysége miatt börtönbe is záratott a csehszlovák kommunista hatalom.”
Duray Miklós Emlékkonferencián 2023. április 20-án elhangzott Bukovszky László előadása a budapesti Országgyűlés felsőházi termében itt tekinthető meg:
Rövid összegzés, amely az ügynököket érinti:
Az előadó Durayt illetően 3 szlovákiai magyar ügynököt említ, akik Duray Miklós tevékenységét megfigyelték:
Duraynak 1974-ben nyitottak dossziét, amelyet 1978 júliusában le is zárt az Állambiztonság. 1978.08.25-ben készült el az állambiztonsági jelentés a magyar nacionalizmus megnyilvánulásairól. Ez a jelentés 15 oldalas és 4 pontban fogalmazza meg az állításokat. 1981-ben Durayról bebizonyosodik az államellenes cselekedet, perben elítélik, majd Husák amnesztiát ad neki. Valószínűleg Kádár közbenjárására, de ezt Bukovszky nem támasztja alá. Ezek után Durayról már Prágában nyitnak aktát, 1986-ban. Ez K dosszié, ami kontroll dossziét jelent. Prágában az elhárítás főparancsnoksága tartja nyilván és fedőneve Kaldera lett. Bukovszky itt összegzi újra, hogy kik voltak Duray megfigyelői. Felsorolja az első három említettet, majd hozzáteszi, hogy Balla Kálmán feladata is volt Duray megfigyelése. Gyimesi Györgyöt a következő módon hozza képbe:
„Itt jön a képbe Gyimesi György is, akit 1970-től foglalkoztat az állambiztonság.” Az előadása 34. percétől hallható az idevágó rész.
Bukovszky azóta sem magyarázta el, hogy ezt az állítást, miszerint Gyimesi egyik feladata Duray megfigyelése volt, miként gondolta, illetve, hogy Durayval összefüggésben hogyan értelmezzük. Nincs rá vonatkozó hiteles adat.
Állítás 2.:
Idővel kiderült: idősebb Gyimesi György a csehszlovák állambiztonságnak dolgozott. Ahogy egy volt állambiztonsági tiszt egy vizsgálóbizottságnak tett tanúvallomásában fogalmazott, a „Július” fedőnevű ügynököt igen eredményesen foglalkoztatták a „magyar nacionalizmus” vonalán. Kapcsolatai egészen Kádár Jánosig és Grósz Károlyig nyúltak.
Forrásként ezt a dokumentumot jelöli meg.
Az egész tanúvallomás cseh és magyar nyelven az alábbiakban olvasható.
Ennek a dokumentumnak az 57. oldalán olvasható Ing. Miroslav Chovanec tanúvallomása cseh nyelven:
Podle zbytků zachované první části agenturního svazku byl „Julius” mjr. Podstranským z O-ŠtB Čierna n/Tisou zverbován již 16. 5. 1970 (zřejmě jako důvěrník); jako agent do registračního protokolu zaveden 8. 7. 1970. Dne 24. 2. 1977 předán do řízení O-ŠtB Trebišov a 13. 9. 1979 převzat 2. oddělením 2. odboru S-ŠtB Košice. Srov. AÚPN, KE-A, a. č. 12937. Správa o výsledku verbovky – predloženie, 18. 5. 1970. Velmi zajímavě o svém agentovi Ing. M. Chovanec vypovídal před polistopadovou komisí: „K dotazu na agenta s krycím jménem JULIUS odpovídám, že jsem byl řídícím orgánem takového agenta a to asi 2 roky, co jsem působil v Košicích.
Tento agent působil v problematice maďarského nacionalismu a přes něj se řešili některé národnostní problémy. Udělali jsme s ním kus dobré práce. Byl inteligentní, schopný a měl neuvěřitelně dobrou paměť. Sám byl asi maďarské národnosti, pokud si dobře vzpomínám, tak jeho otec byl Čech a matka Maďarka. Jeho pravé jméno bylo Dr. Juraj Gyimesi. Nevím už, kdo ho jako tajného spolupracovníka získal … já ho jako TS na úseku kontrarozvědky převzal. Už nevím přesně od koho (pravděpodobně od mjr. Bičkoše – pozn. aut.) a předal jsem ho svému zástupci náčelníku Helemikovi.
Bral jsem ho spíš jako kamaráda, tykali jsme si. Řešily se s ním zásadní globální problémy, kdy se např. rozebral po všech stránkách nějaký konkrétní problém a kdy on díky své paměti měl v malíčku historii problému. V této oblasti byl autoritou, měl styky po celém světě a v Maďarsku kontakty na Grosze a Kadára. Nebyl pro něho problem, když byl požádán, aby se něco zpomalilo, nebo urychlilo, pokud šlo o řešení nějakého národnostního problému, třeba na maďarské straně. Sešel jsem se s ním alespoň jednou za měsíc a to buď v Košicích nebo v Královském Chlumci jsem za ním šel do nemocnice řka, že je to můj kamarád. V Košicích byl někdy u mě doma, někdy v kavárně, někdy v KB. Už si nepamatuji, zda-li u něho existoval jeho písemný závazek (podle zprávy o výsledku z verbovky z 18. 5. 1970 nebyl písemný závazek požadován – pozn. aut.). Věděl, co já dělám a kde pracuji.
Naše spolupráce mu byla jasná. Oba jsme se shodli na důležitosti řešení nacionální otázky a řešili jsmě věci zásadní a nějaké donášení se po něm nepožadovalo. Nevzpomínám si, že by dostával za odměnu nebo jako stimulaci peníze, myslím, že to ani nebylo třeba, protože on měl peněz dost. Mohl však dostávat nějaké dárky při narozeninách nebo flašku apod.”
Archiv Parlamentu ČR, Parlamentní vyšetřovací komise pro dohled nad vyšetřováním událostí 17. listopadu 1989 (dále: PVK). Výslech svědka Ing. M. Chovance, 18. 2. 1991.
Magyar fordításban:
Az ügynöki dosszié megőrzött első részének maradványai szerint „Julius” Podstranský őrnagy által az O-ŠtB Čierna n/Tisou (egységből) volt beszervezve 1970. május 16-án (nyilvánvalóan bizalmasként); 1970. 08. 07-én ügynökként szerepelt a regisztrációs jegyzőkönyvben. 1977. 02. 24-én átkerült az O-ŠtB Trebišov nyilvántartásába és 09.13-án átvette az S-ŠtB Kassa 2. szakaszának 2. részlege. Srov. AÚPN, KE-A, a. sz. 12937: Jelentés a felvételi eljárás eredményéről – előterjesztve 1970. május 18. Ing. M. Chovanec nagyon érdekesen vallott az ügynökéről novemberi bizottság előtt: „A JULIUS fedőnevű ügynökkel kapcsolatos kérdésre azt válaszolom, hogy körülbelül 2 évig voltam az ilyen nevű ügynök felettese, kassai szolgálatom alatt. Ez az ügynök a magyar nacionalizmus ügyében tevékenykedett, és néhány nemzeti problémát rajta keresztül oldottak meg. Jó munkát végeztünk vele. Intelligens volt, tehetséges és hihetetlenül jó memóriája volt. Ő maga valószínűleg magyar nemzetiségű volt, ha jól emlékszem, apja cseh, anyja magyar volt. Az igazi neve Dr. Juraj Gyimesi. Nem tudom, ki szerezte őt titkos munkatársnak… Én mint titkos együttműködőt a kémelhárító részlegnél vettem át. Már nem tudom pontosan, kitől (valószínűleg Bičkoš őrnagytól – a szerző megjegyzése), és átadtam Helemik parancsnok-helyettesemnek. Inkább barátként tekintettem rá, tegeződtünk. Alapvető globális problémákat oldottunk vele, amikor például egy konkrét problémát minden szempontból elemzett, az emlékezetének köszönhetően a kisujjában volt a probléma időrendje, története. Tekintélye volt ezen a területen, és a világ minden táján voltak kapcsolatai, valamint Magyarországon Grószra és a Kadárra. Nem okozott neki problémát, amikor felkérték, hogy valami (ügy – fordító megjegyz.) lassuljon vagy gyorsuljon, amikor valamilyen nemzetiségi probléma megoldásáról volt szó, például magyar oldalon. Havonta legalább egyszer találkoztam vele, akár Kassán is, vagy Királyhelmecen elmentem hozzá a kórházba, mondván, hogy a barátom. Kassán hol nálam, hol egy kávézóban, hol a KB-ban volt. Nem emlékszem, hogy létezett-e írásbeli kötelezettségvállalása – elköteleződése (a felvételi dokumentáció értelmében az 1970. 05. 18-i jegyzőkönyv szerint írásbeli elköteleződést nem kértek tőle – szerzői megjegyzés). Tudta, mit csinálok, és hol dolgozom. A mi együttműködésünk egyértelmű volt számára. Mindketten egyetértettünk a nemzetiségi kérdés megoldásának fontosságában, alapvető dolgokat oldottunk meg, és nem volt kötelezve besúgásra. Nem emlékszem, hogy pénzt kapott volna jutalmul vagy ösztönzésül, szerintem nem is volt rá szükség, mert volt elég pénze. Kaphatott esetleg valami ajándékot a születésnapján, vagy egy üveget stb. A Cseh Köztársaság Parlamentjének archívja, Parlamenti vizsgáló bizottság, amely az 1989. november 17-ei események feltárását felügyelte. Ing. M. Chovanec tanú kihallgatása 1991.02.18-án.”
Értjük ugye? Chovanec vallomásában, aki Gyimesi ügynök felettese volt a titkosszolgálatban, sincs egyetlen szó, mondat sem arról, hogy Gyimesi feladata Duray megfigyelése lett volna. Ez az állítás tehát kizárólag Bukovszky László állításaként értelmezhető, anélkül, hogy ezt bármivel alátámasztotta volna.
Összefoglalva:
Bukovszky állítását tehát, hogy id. Gyimesi megfigyelte volna Durayt, sehol, semmilyen forrásanyaggal, hivatkozással nem támasztja alá.
Amit most Gubík László vélhető utasítására a Magyar Szövetség párt médiája művel, az kísérlet Gyimesi György lejáratására és kiutalására a magyar pártból. Úgy, hogy a tényekkel egyáltalán nem foglalkoznak. Ifj. Gyimesi György egyébként saját könyvében, melynek előszavát Csáky Pál írta, beszél arról, hogy tisztában van apja rögös múltjával. Politikai hibának tartja azt, ő maga pedig saját elmondása szerint azért lépett be a politikába, hogy a Gyimesi nevet tisztára mossa. Tiszta sor. Ezért vállalta a Magyar Szövetség listájának utolsó helyét, ezért szántotta fel a szinte biztos bukás ellenére a Felvidéket, ezért mutatott példát politikai munkából, mindezt a saját pénzéből.
Nincs tehát semmiféle titok, nincs semmi olyan fejlemény, amit eddig ne tudott volna mindenki, aki egy kicsit is érdeklődik a közélet iránt, beleértve a Magyar Szövetség tagjait és a párt holdudvarát. Hogy ifj. Gyimesi pontosan mit gondol apja múltjáról, arról itt olvashatnak:
Elolvastuk! – Egyenes gerinccel címmel jelent meg interjúkötet Gyimesi György magánemberi és politikusi életútjáról
Itt tart tehát a Magyar Szövetség elnöke és pártmédiája 2024 december 17-én, advent idején, alig egy héttel Jézus születése előtt. Gyalázzák azt az embert, akit ők maguk édesgettek halott pártjukba, abban bízva, hogy a népszerű Gyimesi majd beviszi őket a parlamentbe. Hogy ez nem sikerült, az a legkevésbé Gyimesi Györgyön múlott.
Az viszont, hogy hol tart ma a magyar állam pénzén bőségesen finanszírozott Ma7, hogy hol tart annak újfent vállalhatatlan módon megnyilvánuló főszerkesztőnője, és hol tart a süllyedő Magyar Szövetség Gubík László vezetése alatt, arról kizárólag saját maguk tehetnek. A közvéleménykutatások alapján immár nem az 5, hanem a 4 százalék elérése is egyre távolibbnak tűnik.
Amíg nincs önkritika, amíg nincsenek következményei a bukásnak, az alkalmatlanságnak, a hazudozásnak, a másik lejáratásának és az öncélú politikai megélhetésnek, addig ne csodálkozzunk, ha a választók és az olvasók egyre nagyobb számban túllépnek rajtuk.
Gyimesi pedig köszöni szépen, jól van. Bukovszkyk, Molnár Juditok, Ma7-ek, Gubík Lászlók ellenére. Jelenleg épp jó magyar emberek, polgármesterek tucatjaival az Ipoly- és a Garam mente MKP idők óta elhanyagolt falvaiban segít kiépíteni a kanalizációt és vezeti be az ivóvizet.
A felvidéki magyarság pedig figyel, hogy újra kiállítsa a bizonyítványt. Mindannyiunkról.
Király Zsolt
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
