Kínos lett a Fidesznek az akkugyár: meghátráltak, és leszavazták a beruházást Tatabányán

Kínos lett a Fidesznek az akkugyár: meghátráltak, és leszavazták a beruházást Tatabányán

A saját indítványuk alapján, egyhangúlag megszavazták a tatabányai önkormányzat közgyűlésének fideszes képviselői, hogy a város területén ne lehessen új akkumulátoripari beruházást indítani. Mindez azután történt, hogy a külügyminiszter irányítása alatt működő HIPA-tól megkeresték a polgármestert azzal, hogy az ipari parkban akkugyárat hoznának létre – írja a 24.

Október elején a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egy rendkívül udvarias hangvételű levélben fordult Szücsné Posztovics Ilonához, Tatabánya független polgármesteréhez, hírt adva egy befektetői megkeresésről. A hivatal szerint a megkeresés egy (meg nem nevezett) akkumulátoripari vállalattól érkezett, amelynél lehetséges beruházási helyszínként egy Tatabánya közigazgatási területén elhelyezkedő csarnoképület fejlesztése is felvetődött. Megjegyezték, hogy a beruházás egyelőre még nem eldöntött, a projekt jelenleg csak a helyszínkiválasztás korai szakaszában jár.

A tájékoztatás szerint a beruházás elindításához minimum egy 35 ezer négyzetméter nagyságú csarnok szükséges, melyet később a
lehetőségekhez mérten bővíteni kívánnak. A vállalat a beruházás első fázisának keretében kisfeszültségű akkumulátorok összeszerelését kívánja végezni, 100 új munkahelyet teremtve, míg a második fázis során kisfeszültségű akkumulátorok gyártását célozza meg a helyszínen, 600 fő új munkavállaló felvételével.

Az első fázist 2026 első negyedévben, míg a második fázist 2028-ban tervezik elindítani. A beruházáshoz 9,25 megawattnyi áramkapacitás lenne szükséges, de a vízigények kapcsán nem szolgáltak előzetes adattal.

A HIPA a válaszra szűk határidőt szabott, de kérésében igen körültekintően fogalmazott: „Szeretnénk az Önkormányzat szíves álláspontját is megismerni a tekintetben, hogy lenne-e nyitottság ilyen típusú beruházás fogadására a településen vagy esetleg elzárkóznának ezen ágazatbeli vállalatok letelepedésétől?”

A polgármester válaszlevelében nem javasolta a beruházás megvalósítását a városban, két lényeges pontra hivatkozva. Egyfelől arra, hogy a térségben országos összevetésben is nagyon alacsony a munkanélküliség, így a beruházás munkaerőpiaci feltételei nem állnak rendelkezésre. Szerinte a fejlesztés kizárólag a külföldi munkavállalók számának szükségszerű és komoly növekedésével, potenciálisan pedig a lakosság növekvő ellenérzése mellett lenne megvalósítható. Másfelől pedig arra, hogy a vármegyébe tervezett hasonló beruházások már jelenleg is érintik a Tatai-medence vízbázisát. „Az ezzel kapcsolatos félelem komoly erősödésére, valamint a vármegye más településein tapasztaltakhoz hasonló, heves tiltakozásra és ellenérzésre számítok, amennyiben egy ilyen terv nyilvánosságra kerül” – fogalmazott.

Külön-külön „felkérdezték” a Fidesz-frakció tagjait

A polgármester nem sokkal később nyilvánosságra hozta válaszlevelét, de a HIPA levelét nem. A város közgyűléséhez pedig a megkeresés kapcsán azzal a javaslattal fordult, hogy a képviselők hozzanak általános érvényű határozatot arról, hogy nem támogatnak semmiféle további akkumulátoripari beruházást Tatabánya területén. (A város ipari parkjában akkugyártás ugyan nem folyik, de három dél-koreai akkumulátoripari beszállító már megtelepedett.)

Szücsné Posztovics Ilonát egyébként az ellenzéki összefogás támogatásával választották polgármesterré 2019-ben, viszont a 18 tagú közgyűlésben gyakorlatilag kormánypárti többség van, mert a nyolc fideszes képviselővel általában együtt szavaz a Mi Hazánk politikusa, illetve az ellenzéki összefogásból kiváló képviselők is.

Hírdetés

A városházi fideszes frakció kezdetben nem foglalt állást a beruházási megkeresés ügyében, de azt indítványozta a polgármesternél, hogy hozza nyilvánosságra a levél részleteit.

A városvezető november elején közmeghallgatást hirdetett az ügy kapcsán, amely a beszámolók szerint a megszokotthoz képest hatalmas érdeklődés mellett zajlott. Ezen az eseményen érezhető volt, ami korábban a kisebb lakossági fórumokon is, hogy az embereket „felzaklatja” az akkugyár-beruházások témája, és minden más témát háttérbe szorít, amikor napirendre kerül – számolt be a lap helyi forrása. A lakosokat aggasztja a helyi karsztvízkészlet megcsapolása, hiszen a város környékén hatalmas víziközmű-beruházások zajlanak. A jelenlegi csővezeték-építések kapcsán attól tartanak, hogy a jelentős vízkivétel miatt el fog tűnni a környékről a karsztvíz, amelynek készlete amúgy is csökken az éghajlatváltozás miatt.

A közmeghallgatás szokatlan helyzetet eredményezett: a fideszes képviselőknek védekezniük kellett egy olyan ügyben, amelyben egyébként a párt támogatóan lépett fel. A hallgatóság soraiból egyenként nekik szegezték a kérdést, hogy támogatják-e a fejlesztést, vagy sem.

Mindegyik kormánypárti képviselő színt vallott, s kiderült, hogy egyikük sem támogatja egy akkumulátorgyár létrehozását.

A polgármester november 23-ra közgyűlési ülést hirdetett, ahol a HIPA által megpendített beruházás kapcsán a testület határozatot hozhatott. Javaslatához a fideszes városatyák módosító indítványt nyújtottak be, amelyben azt több ponttal kiegészítették. A beadványban arra kérték a közgyűlést, hogy ne a polgármester határozati javaslatát, hanem az ő módosító indítványuk javaslatait fogadják el.

A testület végül egyhangúlag a Fidesz-frakció indítványát fogadta el, ennek alapján Tatabánya közgyűlése nem támogatja az akkumulátoripari beruházások végrehajtását a város területén.

Választások előtt ez nagyon kényelmetlen téma

A tatabányaihoz hasonlóan az idén januárban Szombathely közgyűlése is olyan határozatot hozott, amelyben lényegében megtiltották, hogy a város közigazgatási területére akkugyárat építsenek. Az eltérés, hogy ott még a szintén 8 fős fideszes frakció egyetlen tagja sem volt hajlandó szavazni az indítványról.

Most, a júniusi önkormányzati választások felé közeledve már mind nehezebb egy pártnak úgy állást foglalnia, hogy jó ötlet egy akkuipari beruházás. Ha nem akarják, hogy ellenük forduljon a közhangulat, ki kell nyilvánítaniuk, hogy elutasítják az ilyen fejlesztéseket.

A fideszes képviselők döntését valószínűleg a közvélemény-kutatások is befolyásolták, hisz például egy múlt havi felmérés alapján látványosan megtépázta a kormányzópárt népszerűségét Debrecenben a kínai CATL aksigyár-beruházása.

Kérdés, hogy egy ilyen testületi határozat mennyit ér, és mennyire betartható. A kormánnyal szemben semmit nem ér, hiszen amennyiben a kabinet úgy dönt, hogy egy ilyen iparipark-fejlesztést nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak nyilvánít, akkor az felülírja az önkormányzati közgyűlés határozatát.

A mostani helyzetben egyértelmű, hogy a helyi döntéshozóknak nem érdemes kitartani egy ilyen ügy mellett, ha viszont a választások után a központi akarat átlép rajtuk, akkor széttárhatják a karjukat, hogy a beruházási döntés nem az itteni csapaton múlott.

A szombathelyi példát nézve: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég éles kritikával illette a helyhatóságot, mondván, hogy az akkumulátorgyár-ellenes intézkedések okán nem sikerült egyetlen projektet sem elindítani az ipari parkban. Marton Zsolt, a város korábbi fideszes alpolgármestere pedig februárban azon sopánkodott, kétséges, hogy a kormány az önkormányzati határozat ellenére nem fog átnyúlni a helyi döntéshozókon. „Óriási erők tudnak megmozdulni egy ilyen beruházás támogatásáért” – figyelmeztetett.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »