Kinek jó a home office?

Kinek jó a home office?

Már több mint egy év telt el a koronavírus-járvány első hullámának kirobbanása óta, azóta pedig egyre többen kényszerültek otthoni munkavégzésre. A home office hatásairól olyan személyeket kérdeztünk, akik már több mint egy éve ilyen módon dolgoznak, illetve megszólítottunk egy szakpszichológust is.

A súlyos járványhelyzetre való tekintettel Szlovákiában elvileg minden olyan munkahelyen kötelező lenne a home office, ahol azt a munka jellege lehetővé teszi. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy sokak számára kifejezetten nehéz átállni az irodai munkáról az otthoni munkavégzésre. Ezzel kapcsolatban felkerestünk olyan személyeket, akik már több mint egy éve, a koronavírus-járvány első hullámának kirobbanása óta otthonról dolgoznak.

Duffek Márton egy informatikai rendszerekkel foglalkozó cég szaktanácsadójaként dolgozik. A járvány előtt a vállalat pozsonyi irodájában tevékenykedett, majd az óvintézkedések miatt kénytelen volt átállni az otthoni munkavégzésre. Márton lapunknak azt mondta, a home office számos olyan előnnyel jár, amely megkönnyíti az ember életét.

„Az egyik leginkább érezhető változás számomra az utazás hiánya. Korábban naponta ingáztam a főváros és Somorja közt, és akik ezen az útvonalon jártak, tudják, milyen kínszenvedés volt a közlekedés. A reggel 9-től délután 5-ig tartó munkaidőm miatt általában oda- és hazafelé is beleszaladtam a legnagyobb dugókba. Ha összeadom, gyakran 3 órát is elvett az életemből az utazás”

– magyarázta a szaktanácsadó. Hozzátette: az utazás elmaradásával nemcsak időt, hanem pénzt is spórol, hiszen nem kell tankolnia, és így gyakran az étkezésre sem költ annyit, mint korábban.

Stubendek Attila szoftvermérnök szintén sokat ingázott, ő Párkány környéke és Budapest között. Elmondása szerint a dugókkal neki is van tapasztalata, hiszen abból a régióból reggelente gyakorlatilag ezrével indultak az emberek Magyarországra dolgozni, így a hajnali várakozásból ő is kivette a részét.

Más kérdés azonban, hogy az így megspórolt időt mennyire lehet hatékonyan kihasználni. Attila számára például nehézséget okozott, hogy folyamatosan oda tudjon figyelni, mert sok dolog van, ami könnyen eltereli a figyelmét.

„Mindig akad valami teendő, legyen szó akár takarításról, mosásról, teregetésről vagy bármi ilyesmiről. Emellett pedig tavaly márciusban megszületett a kislányom, és egy néhány hetes csecsemő mellett természetesen nagyon nehéz volt a munkára koncentrálni. Valódi kihívás volt egyszerre dolgozni és ott lenni a gyermek mellett”

– magyarázta a szoftvermérnök, megjegyezve, hogy a szabadidő és a munkaidő elkülönítése rendkívül fontos, nemcsak időben, hanem térben is.

„Én a házunkban kialakítottam egy kis kuckót magamnak, ahol csak a munkával foglalkozom, semmi mással”

– tette hozzá.

Hírdetés

Ezzel a problémával egyébként a munkaügyi minisztérium is foglalkozott. Milan Krajniak (Sme rodina) korábbi tárcavezető ki is dolgozott egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében a munkavállalók nem lesznek kötelesek munkaidőn kívül felvenni a telefont, vagy válaszolni az e-mailekre, ha a felettesük keresi őket. Krajniak szerint ugyanis sokan arra panaszkodtak, hogy a főnökük a munkaidő lejárta után is különböző feladatokat bízott rájuk. A módosítás márciustól lépett életbe.

Márton ezzel kapcsolatban azt mondta, a cégükben korábban alig fordult elő, hogy munkaidőn kívül zavarták volna, de jelenleg egy olyan nemzetközi projekten dolgoznak, ami három időzónát ölel fel, így mostanában gyakrabban fordulnak elő a kora reggeli vagy az esti telefonhívások.

„Sajnos ez egy ilyen munka, ezzel nem tudok mit kezdeni”

– mondta a tanácsadó. Megjegyezte: a munkavégzés és a szabadidő elkülönítése számára különösen nagy gondot okoz.

A privát szférával kapcsolatban felkerestük Katona Lindát, az Érsekújvári Egyetemi Kórház klinikai pszichológusát. Elmondása szerint rendkívül fontos a napirend kialakítása a home office idején.

„Az a legjobb, ha a rutinunk hasonlít ahhoz az életmódhoz, amit a munkába járás idején is tartottunk, például ugyanabban az időben kelni, vagy rövid szüneteket tartani a munka alatt. Fontos, hogy elkerüljük a modern technológia buktatóit, vagyis ne töltsünk sok időt a közösségi oldalakon, ne szörfölgessünk csak úgy az interneten, mert könnyen előfordulhat, hogy elveszítjük az irányítást, és sokkal több időbe telik egy-egy feladat elvégzése, mintha az irodában lennénk. Ugyanígy fontos, hogy a munkaidő alatt ne végezzünk házimunkát, ha lehet, inkább csináljuk meg egy másik napon”

– nyilatkozta a szakpszichológus.

Stubendek Attila előtt sem ismeretlen az elnyújtott munkaidő fogalma.

„Vannak olyanok, akik hajlamosak abba a hibába esni, hogy egyszerűen túl sokat dolgoznak. Ne feledjük, hogy amikor korábban bent voltunk az irodában, akkor sem nettó 8 órát dolgoztunk, hiszen abba az időbe beleszámoltuk az ebédszünetet, a dohányzást, a kollégákkal való beszélgetést, vagy ha valaki például elszaladt a boltba. Most pedig előfordulhat, hogy valaki csak azt veszi munkának, ha a gép előtt ül. Ez vezet oda, hogy még az esti órákban, munkaidőn kívül is a feladatainkkal foglalkozunk, holott a pihenés most rendkívül fontos”

– magyarázta a szoftvermérnök.

Hogy mennyien térnek majd vissza az irodai munkához a járvány lecsengése után, egyelőre kérdéses. Katona Linda szerint a többség számára jobb lenne a home office felfüggesztése.

„Az ember a természeténél fogva társas lény, és a hosszú távú bezártság a szociális kapcsolattartás hiányával párosulva ahhoz vezethet, hogy fokozatosan elveszítjük a motiváltságunkat, hiszen hiányzik a visszajelzés, a biztatás. Természetes, hogy az embernek az izolációban gyakrabban vannak negatív gondolatai, például ingerültebb lesz, szorong, csökken az önértékelése, ami végül pszichoszomatikus tünetek kialakulásához is vezethet, mint például álmatlanság vagy fejfájás”

– mondta az érsekújvári kórház klinikai pszichológusa.

Ez persze emberfüggő, vannak olyanok, akik jobban bírják a bezártságot, másoknak viszont fontos az emberi környezet. Márton például hiányolja a nyitott iroda nyújtotta nyüzsgő hangulatot, Attila viszont azt mondta, ők már valószínűleg nem térnek vissza az irodába. Ugyanakkor hozzátette: a személyes találkozást ők sem fogják elhanyagolni, hiszen minden hónapban tartanak majd legalább egy céges találkozót.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »