Január 28-án megkezdte a magyar tartomány vizitációját Carles Gil i Saguer SchP, a piarista rend generálisa. A rendfőnök és Jaczek Wolan SchP, a generálisi kongregáció európai ügyekért felelős asszisztense végiglátogatták a rendtartomány összes intézményét és rendházát. Sátoraljaújhely és Nagykanizsa, Nagykároly és Szatmárnémeti után Kolozsvárra érkeztek.
Január 28-án kánoni vizitációra Magyarországra érkezett a piarista rend generálisa, Carles Gil i Saguer SchP és Jaczek Wolan SchP, az európai ügyekért felelős asszisztense. Útjuk során felmérték a magyar rendtartomány intézményeinek és rendházainak általános állapotát. Céljuk az volt, hogy megerősítsék a jó szokásokat és bevált gyakorlatokat, építő észrevételekkel segítsék a munkát, és támogatást nyújtsanak ott, ahol erre szükség mutatkozik.
Kánoni vizitáció Nagykárolyban és Szatmáron
Carles Gil i Saguer SchP rendfőnök és Jaczek Wolan SchP generális asszisztens január 29-én kora reggel, Zsódi Viktor SchP kíséretében indult Pestről a nagykárolyi piarista nővérek gyermekotthonába, ahol ünnepélyes szentmisét mutattak be, majd személyesen találkoztak az otthon lakóival.
A következő állomás a szatmárnémeti püspöki palota volt, ahol Schönberger Jenő megyéspüspök fogadta a küldöttséget; a gyönyörű kápolnában közös imádságra gyűltek össze az egyházmegye szerzetesközösségeinek képviselőivel.
Találkozások Kolozsváron
Ezután háromórás autóút következett, majd Kolozsváron folytatódott a program. A nap liturgikus részét a piarista templomban elimádkozott ünnepélyes vesperás zárta, amelyet Kovács Gergely gyulafehérvári érsek vezetett.
Az este találkozóra került sor a Kolozsváron jelen lévő szerzetesrendek és lelkiségi közösségek tagjaival, ahol a piarista rendfőnök a sokféle nemzetiségből álló hallgatóságnak a szerzetesrendek európai jelenének és jövőjének kérdéseiről tartott előadást.
Január 30-a, a tartományi vizitáció második kolozsvári napja is gazdag és élő találkozásokkal telt, a kis helyi rendi közösséggel folytatott megbeszélést a piarista gyökereit máig ápoló Báthory István Elméleti Líceum bejárása követte.
A kolozsvári lelkipásztori munka hat nyelven folyik, és a piarista templom is rendre helyszínt biztosít olyan szentmiséknek, amelyeket más országokból származó közösségek tagjai saját nyelvükön hallgathatnak. Az angol nyelvű misét aznap a piarista atyák celebrálták Carles Gil generális vezetésével. Az este fénypontja volt, amikor a kolozsvári katolikus egyetemi lelkészség lelkes fiataljai megtöltötték a templomot a szentmisére.
Az azt követő esti találkozás valódi ajándékká vált: jó hangulatú, mély, őszinte kérdéseket és válaszokat hozó beszélgetés bontakozott ki a fiatalokkal, akik énekes áldással kívántak jó utat a generális atyának.
*
Rövid összefoglaló Carles Gil i Saguer piarista generális január 31-i kolozsvári előadásából, amelyen a beszéd központi témája a szerzetesrendek európai helyzete, fenntarthatósága és jövője volt.
Nem jóslatokból kell kiindulunk, hanem olvassuk a jeleket: Európában egyre kevesebben élünk, elöregszünk, és már nem mi állunk a társadalom, a kultúra és az egyházi élet középpontjában. Ez azonban nem feltétlenül válság, hanem mély átalakulás. A perifériára kerülés – ahogyan Ferenc pápa is hangsúlyozza – teológiai lehetőség: olyan tér, ahol az evangélium különös tisztasággal szólal meg, és ahol a szerzetesi élet új kreatív formái születhetnek.
Ha őszinték akarunk lenni, fel kell ismernünk, mi az, ami ma véget ér, és mi az, ami megszülethet.
Nem élhet tovább a szerzetesi élet mint hatalmi, intézményi vagy társadalmi befolyást gyakorló struktúra, de éppen ebből születhetnek kisebb, evangéliumibb, testvéribb és prófétaibb közösségek. A jövő szerzetessége kevésbé szervezeti, inkább misztikus; kevésbé védekező, inkább küldetésben élő. Nem a túlélés a célja, hanem hogy építse Isten Országát.
Végül a közösségről kell beszélnünk, mert a jövő nem az elszigetelt rendeké, hanem a hálózatoké. Ma már nem képzelhető el a szerzetesi élet úgy, hogy minden rend, minden egyházmegye vagy intézmény önmagáért él. Együttműködésre van szükség szerzetesek, püspökök és világiak között, országokon és kultúrákon átívelően. A központ és a periféria közötti mozgás nem veszély, hanem az Egyház egyetemességének jele. A szerzetesi élet jövője interkulturális lesz, vagy nem lesz egyáltalán. Ez nem feltétlenül lesz könnyű: sok alázat, evangéliumi merészség kell hozzá, és közös, élő remény, és a hit, hogy Isten továbbra is tevékenykedik a mi világunkban.
Forrás és fotó: Romkat.ro; Piarista Rend Magyar Tartománya Facebook-oldala
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
