Kína meghódíthatja az egész világot Kulcsár Péter2024. 11. 28., cs – 18:06
Hétfőn a G20-ak vezetőinek találkozóján Joe Biden amerikai elnök hiányzott a csoportképről. Állítólag „logisztikai problémák” miatt. A többi ország vezetői nem várták őt meg. Az ilyesmi egyre gyakrabban fog előfordulni.
A G20-ak vezetőinek brazíliai találkozója egyike volt azoknak az eseményeknek, amelyeken Hszi Csin-ping kínai elnök az utóbbi időben részt vett. Több száz üzletemberrel érkezett Brazíliába, és 40-nél is több, mintegy 40 milliárd dollár értékű együttműködési megállapodást kötött Lula elnökkel.
Hszi Csin-ping leszögezte: Kína készen áll arra, hogy a két országból „arany partnereket” csináljon. Hszi Csin-ping térségbeli útjának fénypontja azonban nem ez, hanem a perui látogatás volt, ahol felavatta a chancayi mélytengeri kikötőt, amit a 21. századi tengeri „új selyemút” kezdetének nevezett. Eddig a latin-amerikai országokból Kínába irányuló áruszállítást a hazai kikötők alacsony kapacitása korlátozta. A kétoldalú kereskedelem azonban az elmúlt két évtizedben exponenciálisan nőtt, a 2000-es 12 milliárd dolláros szintről 2023-ra 450 milliárd dollárra.
Mivel az új amerikai elnök vámokkal fenyegetőzik, Európa pedig már kivetette azokat, Kína új kereskedelmi lehetőségeket nyit meg a világ minden táján.
A perui Chancay kikötő lesz a legnagyobb az egész régióban. Még több gyümölcsöt és rezet fognak innen exportálni Kínába. Mások is csatlakoznak majd, a kikötőt csomópontként fogják használni, hogy termékeiket Ázsiába exportálják. A szándék az, hogy az országot „Latin-Amerika Szingapúrjává” tegyék.
Miközben a kínai elnök több milliárd dolláros perui beruházásról tájékoztatott, Joe Biden bejelentette kilenc Black Hawk helikopter átadását egy 65 millió dolláros drogellenes program keretében, valamint használt vonatok adományozását Kaliforniából a főváros, Lima metrójának. Hasonló volt a helyzet Brazíliában is, ahol Biden 50 millió dolláros beruházást jelentett be az erdővédelem támogatására. Ezzel szemben a kínai elnök olyan beruházásokat ígért, amelyek Brazíliát feljebb viszik a gyártási ranglétrán. A Latin-Amerikában beharangozott invesztíciók mintegy 60 százaléka a technológiai szektorra összpontosul. Ez tovább fogja mélyíteni a régiók közötti együttműködést. Kína már most is szinte valamennyi latin-amerikai ország legnagyobb kereskedelmi partnere.
Az Egyesült Államok egyre inkább elveszíti a csatát Latin-Amerikáért, egy olyan régióért, amely mindig is kulcsfontosságú volt számára. Donald Trump érkezésével ez a tendencia fel fog gyorsulni. Latin-Amerika így Délkelet-Ázsia és Afrika sorsát fogja követni. A kontinens rendelkezik a világ lítiumkészleteinek 57 százalékával, a rézkészletek 37 százalékával és a kőolajkészletek közel 20 százalékával. Ha Kína közvetlenül vagy közvetve megszerzi ezek felett az ellenőrzést, a nyugati világ számára még nehezebb lesz biztosítani a nyersanyag-függetlenséget.
Ahogy a kereskedelmi együttműködés növekszik, úgy fog nőni a politikai és katonai együttműködés is. Az Egyesült Államok önként és önszántából feladja nagyhatalmi pozícióját a világban, és tálcán kínálja Kínának.
Európa számára döntő fontosságú, hogy miként néz szembe az új kihívásokkal. Az USA már nem a világkereskedelem bajnoka. A szabályokon alapuló globális rendet felváltja egy hatalmi alapú rend, és kérdéses, hogy Európa melyik utat választja. Ez nem lesz könnyű, és évtizedekre meghatározhatja a jövő irányát.
A szerző a Trend gazdasági lap főszerkesztője
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
