Kína beáldozza a Budapest-Belgrád vasúti projektet?

Buzna szerint Kína esetében a pozitív uniós kapcsolatok előtérbe helyezése fontos fordulat, a kelet-ázsiai ország ugyanis az Európai Unióban keresi a szövetségest a Donald Trump amerikai elnök által indított kereskedelmi háború megállítására, Brüsszel azonban részben épp a Pekinggel barátkozó keleti tagállamok miatt vonakodik.

Nyugat-Európa kritikája eddig az volt, hogy az együttműködéssel Peking a klasszikus „oszd meg és uralkodj” politikát alkalmazza, vagyis az unió kivéreztetésére játszik. Ezt egyébként Peking mindig határozottan elutasított, Buzna szerint azonban a mostani szófiai csúcson teljes kapitulációra került sor. Li Köcsiang miniszterelnök nyilvános beszédeinek az üzenetét három pontban összegezte a külpolitikai újságíró:

„Kína a 16+1 Együttműködésre nem geopolitikai eszközként, hanem egy gazdasági szervezetként tekint, ennek megfelelően a formáció nyitott és befogadó a külső szereplők, például az Európai Unió előtt is.”

„A 16+1 Együttműködésben résztvevő országok tiszteletben tartják az Európai Unióban hatályos normákat és jogszabályokat, valamennyi projekt ezeknek a betartásával valósul majd meg.”

„Li Köcsiang személyesen próbálja majd elősegíteni a szervezet nyitottabbá tételét, ennek érdekében a következő hetekben nyugati pénzintézetekkel, a Világbankkal és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal fog tárgyalni jövőbeni beruházások finanszírozásáról.”

Buzna arra is felhívta a figyelmet: Peking EU-párti fordulatára utal az is, hogy Li Köcsiang Bulgáriából Németországba utazik, ahol Angela Merkel kancellárral fog tárgyalni, később pedig Brüsszelben részt vesz az EU-Kína csúcstalálkozón, amelyen a 16+1 Együttműködés is téma lesz. (Néhány napja a Reuters is arról írt, hogy a kínaiak az Európai Uniót is a maguk oldalára állítanák egy Amerika-ellenes szövetség részeként.)

Buzna a Brüsszelben elmeszelt Budapest-Belgrád vasútvonalra kitérve megjegyezte: több helyszíni forrása is elképzelhetőnek tartja, hogy egy Trump-elleni szövetség oltárán feláldozza a vasúti projektet a 16+1 Együttműködés közössége. Bár ennek ellentmond, hogy a találkozón kiadott dokumentum, a „Szófia-irányelvek” kitér a Budapest-Belgrád vasútvonal fontosságára – tette hozzá.

Buzna ugyanakkor azt is megjegyezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozata sem ad okot az optimizmusra. (Szintén érdekes, hogy Szófia után Orbán Viktor nem is reagált a találkozón elhangzottakra, és csak Szijjártó Péter nyilatkozatáról jelent meg beszámoló az MTI-ben.) A külügyminiszter arról beszélt, hogy a magyar szakasz felújítását végző új kivitelezővel idén kötne szerződést a kormány, és 2023-ig fejeznék be a munkálatokat.

Kína és Közép-Európa együttműködéséből az egész EU profitálhat

A közép-európai országok az egész Európai Unió érdekét is szolgálják, amikor szorosabbra fűzik az együttműködésüket Kínával – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton, Kína, valamint 16 közép- és kelet-európai ország (16+1) Szófiában rendezett miniszterelnöki csúcstalálkozója után. A tanácskozáson Magyarországot Orbán Viktor kormányfő képviselte.

„Bármi legyen is a magyar, vagy a kínai kormány terve a Budapest-Belgrád vasútvonallal, ahhoz Brüsszel jóváhagyására lesz szükségük”

– figyelmeztetett Buzna.

Címlapfotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »