Az internetes tömegadományokból (crowfounding) forrásokat szerző projektek termékei gyakrna még azelőtt megjelennek a piacon, hogy a feltalálók egyáltalán bármilyen veételt látnának belőle. A legtöbb ilyen termékhez Kínából lehet hozzájutni. A probléma akkora méreteket ölt, hogy a kínai bíróságok jelezték, a jövőben jóval szigorúbban fogják kezelni a szellemi tulajdont érintő visszaéléseket.
Kína mindig is az adott termék leutánzásáról volt hírhedt. Sokan úgy tartják, hogy ebben nincs semmi meglepő, a kínai oktatási módszerek nagy része az utánzás, másolás elsajátításán alapszik, így az elv megjelenése az üzleti életben magától értetődő. A kínaiak azonban olyan színvonalra fejlesztették e képességüket, hogy gyakorlatilag már azelőtt bevételre tesznek szert egy-egy terméken, hogy a feltalálójuk piacra dobta volna.
Kicsiben is nagyban is jelen van a probléma. Az USA egyik legtöbbet hangoztatott bírálata Peking felé az ipari kémkedés elburjánzása. Ezért tiltották be például, hogy bizonyos amerikai kutatás-fejlesztési cégekbe bevásárolhassák magukat kínai befektetők.
Stickbox
A kínai kopírozási ágazat egyik tipikus áldozata az irzaeli Jekutiel Sherman, aki egy egyedi szelfibot mechanizmust talált fel, ami mobilhátlapként is funkcionál. Az üzlet beindításához a crowfounding módszerét választotta, vagyis interneten keresztül sokaktól kért kis összegű támogatást. Léteznek kifejezetten erre a célra szakosodott oldalak, az izraeli férfi a Kickstarternál próbálkozott, ahol többségében a technológiai és művészi fejlesztésekhez nyújtanak ilyen segítséget.
Nem több, mint egy hét kellett hozzá, és a speciális szelfibot újítás már elérhető volt az AliExpressen, méghozzá ugyanolyan néven, mint amit az ötletgazda adott neki: Stickbox. A kínai eshopon 10 dollárért árulták az eredetiben 45 euróra beárazott terméket- Az árkülönbség abból adódik, hogy a kínaiak a hatalmas mennyiségek és az alacsony bérek miatt jóval olcsóbban tudják előállítani az adott árut.
Ráadásul az sem ritka, hogy a kínai másolónak sikerül korábban levédenie a fejlesztést, mint ahogy maga a tulajdonos azt meg tudja tenni. Így az a paradox jogi helyzet áll elő, hogy az ötletgazda válik a törvény előtt tolvajjá.
A kínai hivatalok a helyi sajtós szerint az ilyen esetekkel szemben jóval szigorúbban akarnak fellépni. A kínai bíróságok és védjegy-hatóságok már nem elégszenek meg a korábban beérkező kérvény elsőbbségével, jobban odafigyelnek az adott ötlet származására. Tudatosították ugyanis, hogy üzleti partnereik elpártolhatnak tőlük, és ha növelni akarják kereskedelmi kapcsolataikat Nyugat-Európával és Amerikával, nem engedhetik meg az ilyen mértékű csalásokat. Kínában például még azelőtt levédik egy-egy neves külföldi cég vagy híresség nevét, hogy az megjelenne az országban. Így mikor be akar lépni a kínai piacra, drága pénzért vissza kell vásárolnia saját nevének használati jogát.
A Lego
A legendás dán Lego vállalat nemrég nyert meg egy pert Kínában a kínai másolatok gyártóival szemben. A bjrósági ítélet szerint négy vállalat sorozatosan megsértette a szellemi tulajdont védő törvényeket és tisztességtelen versenyelőny létrehozása érdekében Lepin néven dobott piacra „saját termékeket”, amelyek mind a Lego utánzatai voltak.
A bíróság a négy vállalatot a gyártás és hirdetések leállítására és a termékek visszavonására kötelezte, a Lego pedig 4,5 millió jianos (cca 580 ezer eurós) kártérítést kap.
HNonline.sk, Körkép.sk
Nyitókép. körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
