Kilencvenéves Bodrogi Gyula Havran Kati2024. 04. 15., h – 10:24
Pályakezdőként elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit játszotta, de hamarosan felfedezték komikusi tehetségét is, ettől kezdve ő lett az úgynevezett könnyű műfaj egyik legjellegzetesebb képviselője. Szenvedélyes vadász és szakács is. Bodrogi Gyula április 15-én ünnepli születésnapját.
Pályáját néptáncosként kezdte. 1954-ben jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, mert rendező akart lenni. A szak végül nem indult, őt pedig átirányították színésznek, diplomáját 1958-ban kapta meg.
1982-ben a Vidám Színpadhoz került, ahol volt színész, művészeti igazgató, igazgató-rendező, 2002-ben a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató meghívására a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek azóta is tagja.
Könnyed természetességének és elmélyült jellemábrázolásának köszönhetően filmszínészként is hamar a közönség kedvence lett. Első filmjét, a Külvárosi legendát Máriássy Félix rendezte 1957-ben, ezután szinte évente forgatott. Emlékezetes filmje volt a Házasságból elégséges (ebben akkori felesége, Törőcsik Mari volt partnere), a Hattyúdal, a Húsz óra, a Tanulmány a nőkről, a Fuss, hogy utolérjenek, a Szépek és bolondok, a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? A Szerencsés Dánielben megtört családapát alakított, ő volt az Idő van mogorva üdülőgondnoka, a Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakájában négyes főszerepben brillírozott, 1989-ben a svájci Vevey-ben, majd 1991-ben a bulgáriai Gabrovóban is elnyerve a legjobb férfialakítás díját. A 2000-es években is több moziban szerepelt, így például A mohácsi vész, az Üvegtigris, a Magyar vándor, a Világszám! című filmekben.
Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek. Az ő rekedtes hangján szólalt meg Süsü, a jószívű egyfejű sárkány, a Kérem a következőt! (Dr. Bubó) Csőrmestere és a Vuk kárörvendő varjúja.
Kedves időtöltéseiről 1993-ban A vadász néha főz is címmel könyvet jelentetett meg, amelyben kedvenc vadásztörténeteit és receptjeit adta közre. 2009-ben jelent meg Irkafirka című könyve, amelyben naplórészletek, rádióműsorokba szánt írások, aforizmák idézik fel a művész tizenhét főiskolai fegyelmijének történetét, színházi emlékeit, emlékezetes tanárait és pályatársait.
A művész 2022 májusában kétszer is az intenzív osztályra került légzési nehézségek miatt, de júliusban már ismét színpadon volt. Idén márciusban pedig a színházban esett el, az egyik karjában megrepedt egy csont, de a sérülés nem tántorította el a munkától. A Nemzetiben április 15-én születésnapi gálát rendeznek a tiszteletére. (MTI)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
