A Veszprémi Főegyházmegye novénát indított február 25-én Mindszenty József egykori veszprémi püspök tiszteletére, akinek püspöki szolgálata a második világháború súlyos éveiben vette kezdetét. XII. Piusz pápa 1944. március 5-én nevezte ki az akkor még püspökségként működő egyházmegye élére.
A közös imádság nemcsak a szentként toisztelt főpásztor személye és tanúságtétele előtt tiszteleg, hanem arra az időszakra is ráirányítja a figyelmet, amikor az Egyháznak rendkívüli körülmények között kellett vezetőket állítania a rábízott közösségek élére.
A novéna imádságos keretet ad Mindszenty József veszprémi kinevezésének történetéhez, és tisztelgés nagysága előtt.
Mindszenty József zalaegerszegi plébános, címzetes apát, pápai prelátus püspökké való kinevezése már 1944 előtt többször felmerült. Először 1938-ban említették meg esélyes püspökjelöltként mint Rott Nándor veszprémi főpásztor koadjutor segédpüspökét. XII. Pius pápa ekkor még Tóth Tihamért, a Központi Szeminiárium rektorát nevezte ki az élete vége felé betegeskedő „Balaton püspöke” segítségére. 1942-ben Hanauer István váci püspök – aki korábban a veszprémi székeskáptalan kanonokja volt – halála után Mindszenty ismét a püspökjelöltek között szerepelt, azonban a szentatya Pétery József egri kanonokot nevezte ki a váci egyházmegye élére.
A következő esztendőben, 1943-ban Grősz József szombathelyi és Czapik Gyula veszprémi püspökök új megbízatásokat kaptak: előbbi kalocsai, utóbbi egri érsek lett. Így Magyarországon két egyházmegye is árván maradt, majd az év során Glattfelder Gyula főpásztor halálával harmadikként a csanádi püspökség ugyancsak megürült. A második világháború tragikus eseményei a Szentszéket arra sürgették, hogy az egyházmegyék a legnehezebb megpróbáltatások közepette ne maradjanak püspök nélkül. A kinevezések ezért gyorsan megtörténtek: a szombathelyi egyházmegye élére Kovács Sándor kecskeméti plébános, a csanádi püspökség élére Hamvas Endre budapesti érseki helynök került.
A veszprémi püspökség élére, a „szentek városa” irányítására Mindszenty József korábbi zalaegerszegi plébánost nevezte ki XII. Pius pápa. A döntés előkészítésében nagy szerepe volt Mikes János korábbi szombathelyi püspöknek, Pfeiffer Miklós kassai kanonoknak, Antall József kormánybiztosnak, Cavallier Józsefnek és Angello Rota pápai nunciusnak. Szokás volt, hogy a választott püspökök neveinek nyilvánosságra hozatala előtt a kinevezéshez előzetesen kikérjék a jelöltek beleegyezését. A Szentszék magyarországi képviselője, Angelo Rotta nuncius a belegyezésre vonatkozó kérdést tette fel 1944. február 26-án írásban Mindszenty József zalaegerszegi plébánosnak.
*
Kilenc imanapot tölhetünk el Isten Tiszteletreméltó Szolgája Mindszenty József bíboros lelki közelségében, aki „beszél hozzánk, megnyitja lelke kincsesházát. Beszél Istennek ember iránti szeretetéről, a betlehemi eseményekről, az ég földre szállásáról, a ránk bízott feladatokról. Az elmélkedés végeztével megölel bennünket, kinyílik a tér, (és) szinte minden a végtelenségig ér” (Párkányi József: Felolvasóülések Veszprém történetéből).
A kilenc napon át ismételt ima:
Istenünk,
te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy
az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen:
az igazság és a szeretet tanúságtevője.
Az ő égi közbenjárására segíts meg minket!
Felajánlhatjuk ezt a kilencedet magunkért vagy másokért, az imaszándékot saját szavainkkal fogalmazzuk meg.
Imáinkat meghallgatva és hívő néped örömére add meg,
kérünk, hogy őt mielőbb Egyházunk szentjei
között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
Az első nap teljes imádsága ITT olvasható.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
