Kijöttek a vakcinatípusok szerinti hazai halálozási adatok

Kijöttek a vakcinatípusok szerinti hazai halálozási adatok

Mind az öt itthon használt kétadagos oltástípus erős védelmet nyújtott a harmadik hullámban 3,7 millió fő bevonásával végzett magyar vizsgálat eredményei alapján.

Egyértelmű a védőoltások magas hatékonysága; 10-20-szor nagyobb eséllyel haltak meg az oltatlanok tavasszal Magyarországon egy magyar kutatás szerint – olvasható a koronavirus.gov.hu oldalon közzétett tájékoztatásban.

Megjelent az első nagy magyarországi tudományos kutatás a védőoltások eredményességéről a járványtannal foglalkozó, tudományos körben elismert Clinical Microbiology and Infection angol nyelvű orvostudományi szakportálon. A kutatás megállapítja, hogy minden Magyarországon használt vakcina magas, illetve rendkívül magas hatékonyságú a megfertőződés és a koronavírussal kapcsolatos elhalálozások megakadályozásában. A védőoltás 88-98 százalékra emelte a védelmet a betegség halálos kimenetelével, és 69-89 százalékra a fertőzéssel szemben, ami kiemelkedően nagy védelmet nyújt az oltottak részére. Az oltás – történjen bármelyik vakcinával is – tudományosan bizonyított adatok szerint valóban életet ment.

A kutatás eredményeiről Kásler Miklós, az Emmi vezetője is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában kedden.

<em>Kásler Miklós az Arénában</em>
 

Hírdetés

var player383a8cff7e29205118a280f14d8c4380 = jwplayer(“au383a8cff7e29205118a280f14d8c4380”);var options={file: “https://chtbl.com/track/GB95AD/dts.podtrac.com/redirect.mp3/infostart.hu/audio/B7B15/B7B159CB.mp3”,mediaid: “383a8cff7e29205118a280f14d8c4380”,title: “Kásler Miklós az Arénában“,autostart: false,preload: “none”,ga: {label: “Kásler Miklós az Arénában“},skin: {controlbar: {background: “#2c3868”}},type: “mp3″,volume: 100,height: 40,width:”100%”,controls: true};player383a8cff7e29205118a280f14d8c4380.setup(options);var gPlayer;var gProgramID=””;var gParameters={};var isready=0;function initGPlayer383a8cff7e29205118a280f14d8c4380(brand) {var addp={};gPlayer = new GemiusPlayer(brand, “bIrg9J.n2vHoWkTIDCLzpMSrLc.y6xswd5x_qh0GqSP.m7”, addp);return gPlayer;};player383a8cff7e29205118a280f14d8c4380.on(“bufferChange”, function(event){readyJW383a8cff7e29205118a280f14d8c4380();});function readyJW383a8cff7e29205118a280f14d8c4380() {if(isready) {return;}gProgramID = “player383a8cff7e29205118a280f14d8c4380”;gPlayer = initGPlayer383a8cff7e29205118a280f14d8c4380(“JWP”);gParameters = {“programName”: “Kásler Miklós az Arénában (“+document.location.href+”)”,”programType”: “audio”,”programDuration”: Math.round(player383a8cff7e29205118a280f14d8c4380.getDuration()),”volume”: player383a8cff7e29205118a280f14d8c4380.getVolume(),”customInternalString”: “Kásler Miklós az Arénában“};gPlayer.newProgram(gProgramID, gParameters);isready=1;};player383a8cff7e29205118a280f14d8c4380.on(“play”, function(event){setTimeout(function() {gPlayer.programEvent(gProgramID, Math.round(player383a8cff7e29205118a280f14d8c4380.getPosition()), “play”);}, 50);});player383a8cff7e29205118a280f14d8c4380.on(“pause”, function(event){gPlayer.programEvent(gProgramID, Math.round(player383a8cff7e29205118a280f14d8c4380.getPosition()), “pause”);});player383a8cff7e29205118a280f14d8c4380.on(“seeked”, function(event){gPlayer.programEvent(gProgramID, Math.round(player383a8cff7e29205118a280f14d8c4380.getPosition()), “seek”);});player383a8cff7e29205118a280f14d8c4380.on(“buffer”, function(event){if(gPlayer) {gPlayer.programEvent(gProgramID, Math.round(player383a8cff7e29205118a280f14d8c4380.getPosition()), “buffer”);};});player383a8cff7e29205118a280f14d8c4380.on(“complete”, function(event){gPlayer.programEvent(gProgramID, Math.round(player383a8cff7e29205118a280f14d8c4380.getPosition()), “complete”);});

A kutatás az év első felének járványügyi és oltási adatait elemezte, tehát még a járvány negyedik hulláma előtt, idén január és június közötti járványadatok alapján készült, az eredmény a harmadik hullám során teljesen, azaz kétszer beoltott 3,7 millió főn alapul. A kutatás a teljesen beoltott és az oltatlan lakosság adatait vetette össze.

A magyar kutatás az egyik legrobusztusabb, legnagyobb vizsgálat a világon, ami idén a vakcinák hatékonyságát vizsgálta.

Izraelben 4,7 millió, Chilében 4,2 millió oltott bevonásával végezték a kutatásokat.

A kutatási időszakban 5 vakcina hatékonyságát mérték fel az intenzív harmadik hullámban: két mRNS vakcinát, a Pfizer-BioNTechet és a Modernát, egy inaktívált vakcinát, a Sinopharmot és két vektor vakcinát, a Szputnyik-V-ét és az AstraZenecát.

A vakcinák eredményességét a második oltást követő 7 naptól vizsgálták, vagyis abban az időszakban, amikor az oltott személyekben várhatóan felépült a teljes védelem a koronavírus fertőzéssel szemben.

A vakcinák halálozással szembeni védelme minden korosztályban kiemelkedő volt.

A vizsgált mintegy 5 hónap alatt, a harmadik hullámban Magyarországon elérhető vakcinákkal elkerült halálozás mintegy 9 ezer 500 volt, aminek mintegy 40 százaléka Sinopharm és Szputnyik-V vakcináknak köszönhető. Az EMA által jóváhagyott vakcinákon felül biztosított kapacitás az elkerült halálozások és megfertőződések számát jelentősen növelte, ezáltal a harmadik hullám során a kórházak terheltségét mérsékelte, a veszteségeket csökkentette és a hullám letörésében nagyobb eredményességet biztosított. Ez a tavaszi időszakban, a szűkös vakcina ellátási kapacitások idején kifejezetten fontos volt.

  • A Pfizer-Biontech vakcinával oltott 1,5 millió főnél 90,63 százalékos az eredményesség, tehát ezen oltással 10-szer kisebb eséllyel haltak meg a tavaszi hullám során.
  • Ugyanez az eredmény a Modernával beoltott 223 ezer polgár esetében 93,65 százalék,
  • az Astra-Zeneca oltást kapott 304 ezer fő esetében 88,25 százalék,
  • a Szputnyik-V oltás esetében 97,52 százalék. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az oltatlanokkal szemben a Szputnyik vakcinával beoltott 820 ezer magyar állampolgár több mint 20-szor kisebb eséllyel halt meg a tavasz során, mint oltatlan honfitársaink.
  • A Sinopharm vakcina eredményessége is magas, 87,85 százalék.

Az oltások eredményeit önmagukban kell értékelni,

mivel a krónikus megbetegedések megoszlása az egyes populációkban eltérő volt, és ezek megoszlását nem vizsgálták e tanulmányban.

Tehát nem jelenthető ki, hogy a Szputnyik vakcina volt a leghatásosabb, csupán azt, hogy mind az 5 vizsgált vakcina azt az eredményességet mutatta, ami a nemzetközi irodalom alapján várható.

A kutatócsoport munkája Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője megbízásából a nyár elején indult a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatbázisára alapozva, mely a Magyarországon alkalmazott vakcinák eredményességét kutatta. Célja annak kimutatása volt, hogy az elérhető vakcinák, a 2021 első félévében zajló harmadik hullám során milyen sikerrel védték meg a magyar lakosságot a járvány súlyos hatásaitól. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított munkacsoportja az Emmi háttérintézménye a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szentágothai János Kutatóközpont szakértőinek részvételével alakult. A vizsgálat eredményei a harmadik hullám során döntően jelen lévő alfa variáns esetében mutatott eredményességre vonatkoznak és nem vonatkoztathatóak közvetlenül a jelenleg zajló delta variánssal szemben nyújtott eredményességre és nem közölnek adatokat a vakcinák hatékonyságának tartósságáról. A tavasszal mért eredmények a megfertőződéssel szembeni védelem esetében csökkentek, harmadik oltásra is szükség van ahhoz, hogy a most publikált 90 százalékos védelmet ismét elérjük a delta-variánssal szemben.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »