Kijöttek a legfrissebb PISA-teszt eredményei, a nagy nemzetközi kompetenciamérésé, amit az egész világon árgus szemekkel szoktak figyelni az oktatási szakértők és oktatáspolitikusok. A mutatóink rosszabbak, mint valaha: az eredmények szerint a magyar tanulók annál is gyengébbek, mint amilyenek az utolsó mérésnél, 2012-ben voltak, a természettudományos és a szövegértési kompetenciák soha nem zuhantak még akkorát, mint most. Minden területen bőven az OECD-országok átlaga alatt vagyunk.
Korábban sem volt jó a helyzet, a háromévente a világon végigsöprő nagy kompetenciamérésben majdnem mindig elmaradtunk az átlagtól, de az eredményeink nemhogy nem javulnak, a lemaradásunk csak nő. Legutóbb az látszott, hogy főleg matematikából estek vissza a magyar gyerekek, a kedden nyilvánosságra hozott legfrissebb, 2015-ös tesztekből származó adatok (pdf) pedig már azt jelzik, hogy ugyanerre a szintre vagy még ez alá süllyedtek a pontszámaink szövegértésből és természettudományos kompetenciákból is.
Az OECD-országok között ezzel mindenben a legutolsó csoportban, a lista utolsó negyedében vagyunk. Miközben az OECD-átlag 493 és 500 pont között szokott lenni, a magyar diákok most már csak 472–477 pontot hoznak. A magyar gyerekek eredményei három év alatt, 2012-höz képest átlagosan 17 ponttal lettek rosszabbak természettudományból. Szövegértésből is majdnem ekkora, 15 pontos a visszaesés.
Hátsó fertály
A PISA-felmérést háromévente végzik el. Ez a legátfogóbb és egyben a legnagyobb presztízsű nemzetközi oktatási vizsgálat, ami ennek megfelelően a világ nagy részén a helyi oktatáspolitikák megítélésének legfontosabb mércéjévé vált. A most nyilvánosságra hozott friss eredmények a 2015-ös tesztekből származnak. 72 országban vizsgálták a diákok kompetenciáit, négy nagy területen: a „kollaboratív problémamegoldás” (ez egy új mérés) eredményei még nincsenek meg, de a hagyományosan vizsgált három másiké igen. Ezúttal a természettudományos kompetenciákra helyezték a legnagyobb hangsúlyt, emellett a szövegértést és a matematikai képességeket mérték. Magyarországon összesen 200 iskola 5600 15 éves tanulója töltötte ki – most először digitálisan – a teszteket.
A világ élmezőnyében most is főleg kelet-ázsiai országok vannak, valamint olyan európai oktatási bezzeggyerekek, mint a sokszor hivatkozott finnek vagy az elmúlt években szélsebesen felzárkózó észtek. Az észt példa azt mutatja, hogy posztszovjet országban is lehet kiemelkedő sikert elérni, de összességében azért egyértelmű a trend: minél fejlettebb, minél gazdagabb egy társadalom, annál többet tudnak az iskolások.
Mint látható, Kelet-Közép-Európában csak a szlovákok vannak mögöttünk. A csehek alulról súrolják az európai átlagot, míg a néhány éve átfogó oktatási reformot megvalósító lengyelek egyértelműen a legsikeresebbek, ők már a világ élmezőnyéhez kezdenek felzárkózni. Eközben egy terület sincs, ahol a magyar diákok legalább viszonylag jók lennének.
A PISA-tesztek már korábban is egyértelművé tették, hogy a régi mítosszal szemben a magyar oktatási rendszer nemzetközileg nem versenyképes. Hagyományosan rosszul szerepelünk a teszten, rosszabbul, mint más iskolai felméréseken, és ennek általános vélemény szerint a legfőbb magyarázata, hogy a PISA nem azt a lexikális tudást méri, ami a magyar iskolákban még mindig meghatározó, hanem kompetenciákat, azt, hogy a tanulók mennyire képesek ismereteiket iskolán kívüli szituációkban alkalmazni. Ez az, ami látványosan nem megy nagyon sok magyar gyereknek – sem szövegértésben, sem természettudományos területen, sem matematikában.
(Index nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
