Kijev Városi Tanácsa Volodimir Kubijovics (1900-1985) ukrán tudósról, közéleti emberről kívánta átnevezni a mostanáig Nyikoláj Przsevalszkij, a cári hadsereg tábornoka, világhírű Ázsia-kutató, földrajztudós nevét viselő utcát. A kijevi városvezetés előbb kikérte egy szakértő bizottság véleményét, majd internetes szavazáson megkérdezte az állampolgárokat arról, hogy ezentúl kinek a nevét viselje a Przsevalszkij utca. Mindkét fórum, a szakértői és az internetes megkérdezés Volodimir Kubijovicsot javasolta. De a szavazásra bocsátás előtt tiltakozott Ukrán Zsidó Bizottság elnöke és Izrael ukrajnai nagykövete, mire Vitalij Kricsko kijevi polgármester megtiltotta az elképzelés megvalósítását – írja a jpost.com és a ynet.co.il.
 Volodimir Kubijovics a párizsi emigráció éveiben |
Tibet fővárosába szeretett volna eljutni
Előbb nézzük, ki is volt az ukránok által feketelistára tett Nyikoláj Mihajlovics Przsevalszkij (1839-1888), a cári hadsereg lengyel származású tábornoka, Ázsia-kutató, felfedező és földrajztudós. Przsevalszkij négy expedíciót vezetett Közép- és Belső-Ázsiába. Az 1870-ben vezetett, negyedik expedíciója során embereivel áthatolt a Kína északi és Mongólia déli részén elterülő Góbi-sivatagon, elérkezett Pekingbe, majd onnan kiindulva felfedezte a Jangce felső folyását. Ez után elérkezett Tibet északi részébe, de az akkor még független ország fővárosába, Lhászába már nem sikerült eljutni.
Utazásai során Przsevalszkij feltérképezett mintegy 6000 négyzetmérföld, korábban a térképen fehér foltnak számító területet, összegyűjtött, s a tudomány számára dokumentált mintegy 5000 növényt, 1000 madarat, 3000 rovart és 70 hüllőt. Közel fél évszázaddal Przsevalszkij előtt, 1842-ben Kőrösi Csoma Sándor is szeretett volna eljutni Lhászába, Tibet fővárosába, de csak Dardzsilingig jutott, ahol maláriában meghalt. Przsevalszkij az ötödik, a tibeti expedíciója előtt halt meg 1888-ban, a kirgizisztáni Karakol városban. Akárcsak Kőrösi Csoma, ő is Lhászába kívánt eljutni, de 49 évesen meghalt hastífuszban. Az orosz cár rendeletére Karakolt átkeresztelték Przsevalszkra, ám az 1990-ben függetlenné vált Kirgizisztánban ismét a város régi nevét használják.
Született Újszandecben
Volodimir Mihájlovics Kubijovics történész, néprajzkutató, földrajzíró és politikus 1900-ban született az Osztrák-Magyar Monarchia Újszandec nevű városában (ma: Nowy S±cz a Kis-Lengyelország vajdaságban). Apja ukrán görögkatolikus, míg anyja, Maria Dobrowolska római katolikus vallású lengyel. Kubijovics szülővárosában, Újszandecben a második világháborúig lengyelek, zsidók és lemkók (a ruszinokhoz tartozó nyugati szláv népcsoport) éltek egymással viszonylagos békében.
Volodimir Kubijovics 1919-től a krakkói Jagelló Egyetemen folytatta tanulmányait, majd 1928-1939 között ugyanazon tanintézmény docense, miközben az akkori Lengyelország, Csehszlovákia és Románia területén élő ukrán népcsoport történetét tanulmányozta. Lembergben (középkori magyar nevén: Ilyvó), Galícia fővárosában 1929 szeptemberében tartották az Első Ukrán Földrajztanári Kongresszust, amelyen Kubijovicsot választották meg elnöknek (Lembergben, a kongresszus helyszínéül szolgáló épület falán emléktábla örökíti meg Kubijovics közéleti tevékenységét). A lengyel tudósokat Kubijovics az ukrán történelem, pontosabban az egyes területeken élő ukránok lélekszámának szándékos meghamisításával vádolta, amiért 1939-ben elbocsátották a krakkói Jagelló Egyetemről. Ezután 1939-1940-ben a Bécsből Prágába átköltöztetett Ukrán Szabadegyetem professzora volt.
A Waffen-SS „Galíciai” Gránátos Hadosztályának egyik alapítója
Kubijovics 1940 nyarától 1944-ig az ukrán társadalmi és kulturális szervezetek tevékenységét összehangoló krakkói székhelyű Ukrán Központi Bizottság elnöke. 1943-ban Otto Wächter, Galícia Körzet német kormányzójával közösen megalapítja a Waffen-SS „Galíciai” Gránátos Hadosztályt, amely leginkább a Lemberg térségbeli görögkatolikus vallású ukrán önkéntesekből verbuválódott. A hadosztály megalakításának 75. évfordulóján, 2018-ban Lembergben utcai felvonulással egybekötött megemlékezést tartottak az ukránok.
Németország háborús kapitulációja előtt a Vörös Hadsereg előrenyomulása elől Németországba menekült, ahol a német megszálló hatóságokkal való együttműködés vádjával 1946-ban letartóztatják, de a bíróság felmenti. Ezután Franciaországba költözött. Kubijovics a száműzetésben újjászervezte a Sevcsenko Tudományos Társaságot, amelynek 1947-től 1963-ig főtitkára is volt. Több mint 80 tudományos munkát jelentetett meg.1949 és 1984 között főszerkesztője a tízkötetes Ukrán Tanulmányok Enciklopédiájának.
A zsidó vezető Kubijovics bűneit sorolja
Kijev Városi Tanácsa elé április 16-án, tehát ma bocsátották volna szavazásra, jóváhagyásra a ukrán főváros Przsevalszkij utcájának Kubijovics utcára történő átkeresztelését. A szavazást megelőző napokban egyértelmű volt, hogy a tanácstagok többsége igennel szavazott volna, hiszen Volodimir Kubijovicsnak igen nagy az ázsiója Ukrajnában. Csakhogy… Eduard Dolinszkij, az Ukrán Zsidó Bizottság igazgatója az utcaátnevezési szándék nyilvánossá válása után azonnal tiltakozott az elképzelés megvalósítása ellen a fővárosi vezetőségnél, személyesen a holokauszt-túlélő nagymamával gyakran büszkélkedő Vitalij Klicsko főpolgármesternél.
Eduard Dolinszkij hivatkozott arra, hogy 1943-ban Volodimir Kubijovics volt egyik megalapítója az ukrán önkéntesekből verbuvált Waffen-SS „Galíciai” Gránátos Hadosztályának. Fölrótta még, hogy az utcanévadásra kiszemelt személy volt az elnöke annak az Ukrán Központi Bizottságnak, amely 1942 őszén hivatalosan meghirdette a zsidók és az őket bujtatók deportálását.
A zsidók nem mindig járnak sikerrel
Megjegyezzük, hogy tiltakozásával Dolinszkij nem mindig járt ilyen sikerrel. Tavaly decemberben például az ellen tiltakozott, hogy a kijevi Népek barátsága körutat átnevezzék Mikola Michnovszkij körútra. A zsidó vezető akkor idézte a független ukrán állam létrehozását követelő Ukrán Néppártot alapító (1901) Michnovszkij egyik írását:
Dolinszkij tiltakozása ellenére manapság van Mikola Michnovszkij körút Kijevben. Egyébként a zsidóknak nem mindenhol sikerült megakadályozni azt, hogy utcát nevezzenek el Kubijovicsról. Lembergben, Kolomijában és Ivano-Frankivszkban ugyanis már van Volodimir Kubijovics utca.
A padlóra küldött a kezdeményezés
Vitalij Klicsko kijevi főpolgármestert Miháél Brodszkij, Izrael ukrajnai nagykövete is megkereste, s tiltakozott a tervezett utcanévváltozás ellen. A nagykövet nagyjából azokat az ellenérveket sorolta föl, mint az Ukrán Zsidó Bizottság igazgatója. Az izraeli nagykövet már kedden délelőtt ezt írta a Twitter-oldalán:
Hering J. – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
