Mariupol gyakorlatilag mentehetetlen, és az ukrán kikötőváros elestével teljesen új dinamika jöhet az orosz-ukrán háborúban. Minden bizonnyal tudják ezt Kijevben is, és ezért egyre kétségbeesettebb és egyre agresszívebb retorikára váltottak át. Újabban Magyarország ellenében indult részben nyugatról megtámogatott kritikai hullám Kijev részéről, amely már radikális elemeket is tartalmazott.
Már az elején le kell szögeznünk, hogy nehéz megmondani, Ukrajna a magyar választásokba akart beavatkozni, hogy kedvére tegyen egyes nyugat-európai köröknek, vagy saját radikálisait akarja mozgósítani és új ellenségkép gyártásába kezdett, akit majd megnevezhet az ígért győzelem elmaradása kapcsán.
Tény, hogy Volodimir Zelenszkij a csütörtöki EU-csúcson bírálta Magyarországot és Orbán Viktort, aki azonban egyértelművé tette, hogy nem akarja, hogy Magyarországot bevonják ebbe a háborúba. Erről cikkünkben idézzük az ukrán elnököt és a magyar kormányfőt is.
Magyarországnak újabban azt róják fel, hogy nem támogatja az orosz energiahordozókra kiterjedő szankciókat, hogy nem akar fegyvereket szállítani Ukrajnának, hogy nem engedi át az ilyen szállítmányokat területén, és nem támogatja az Ukrajna feletti légtérzár kialakítását sem.
Kijev Magyarország elleni retorikában nemrég odáig ment, hogy az ukrán miniszterelnök-helyettes azzal vádolta meg Magyarországot, Kárpátaljára fáj a foga, és ezért vonakodik segíteni Ukrajnát.
Zelenszkij-Orbán csörte az EU-csúcson: Az ukrán elnök beszólt, Orbán határozottan hárított (Videó+szavazás)
Ellentmondásos kritikák
Az már első ránézésre is kiderül, hogy Kijev motiváció nem teljesen tiszták. Vegyük sorra:
Magyarország valóban nem támogatja az orosz gáz és kőolaj embargóját, de nem ő akadályozta meg, hanem a németek, a hollandok és az olaszok. A holland miniszterelnök még pénteken reggel is az orosz energiaszállítások fontosságát hangsúlyozta. Apropó, Ukrajnán keresztül megy egy kulcsfontosságú kőolaj és egy gázvezeték is, ami a harcok ellenére az invázió kezdetétől érintetlen, a szállítás rajtuk pedig folyamatos…
Magyarország tényleg nem hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnának, de ezt meg is indokolta. Például azzal, hogy azokat a fegyvereket könnyen a kárpátaljai magyarok ellen fordíthatják. Mi ehhez hozzátennénk azt is, hogy Bulgária sem hajlandó fegyverekkel ellátni Ukrajnát, mert Fekete-tenger parti országként fél, hogy az oroszok revansot vesznek rajta.
Ukrán miniszterelnök-helyettes a magyaroknak: A mi Kárpátaljánkról álmodoztok?
Magyarország valóban nem engedi át saját területén az Ukrajnába tartó fegyverszállítmányokat. Ugyanakkor köszönhetően Szlovákia szolgalelkűségének, ez nem oszt, nem szoroz. Szlovákia és Lengyelország is készséggel megoldja a logisztikai kihívást Ukrajna javára, így a magyar álláspont egyelőre érdemi hátrányt nem jelent Ukrajna számára.
Magyarország nyíltan ellenezte a légtérzár bevezetését. Az ukrán vezetés folyamatosan követeli, és nem nagyon érdekli őket, hogy az minimum széles európai, de inkább világháborút jelentene a gyakorlatban.
Vannak ugyan országok, akik szorgalmazzák a repüléstilalmi zónát, de általában hangerejüket visszafogják, amint komolyra fordul a szó. Világháborút ők sem akarnak, főleg nem Ukrajnáért. A döntés nem csak a magyarokon múlik. A magyar kormány azonban nem tesz hangzatos, PR-kijelentéseket, hogy aztán néhány nap múlva kínosan magyarázkodjon, hogy nem teljesen úgy gondolta. Merthogy erre már volt példa elég.
NATO-csúcs: A legveszélyesebb javaslatokat sikerült elkerülni, az ukránok nem kapnak sem vadászgépeket, sem légtérzárat
Sok beszédnek sok az alja
Josep Borrell az EU külügyi főképviselője az invázió negyedik napján vadászgépeket akart adni Ukrajnának, négy nappal később letett róla, mert ezzel hadviselő féllé vált volna a NATO.
Az amerikaiak a lengyel MiG-29-eseket akarták átnyomni Ukrajnának, és sokáig nem lehetett tudni, hogy Washington vagy Varsó vonakodik az ötlettől. Napok alatt kiderült, hogy egyik fél sem támogatta a dolgot, csak az amerikaiak nem tudták, hogyan vegyék le a napirendről a kérdést arcvesztés nélkül.
A magyarellenes retorika Ukrajna részéről azért is érdekes, mert Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Ukrajna uniós tagfelvétele kapcsán bírálta Orbán Viktort, pedig Magyarország támogatta azt a kezdeményezést, amit nyolc ország indított ezzel kapcsolatban.
Jelenleg Franciaország, Románia, Görögország, Németország, Portugália, Finnország, Hollandia, Dánia, Ciprus, Spanyolország, Belgium, Ausztria és Írország sem állt ebben a kérdésben egyértelműen Ukrajna pártjára. Mégis Zelenszkij a magyarokat emelte ki.
Az illúzióknak is van határa
A frusztráció hátterében természetesen sokkal prózaibb okok húzódnak meg. Mariupol valószínűleg elesik, ami teljesen új helyzetet teremt a felszabaduló orosz és oroszbarát erők miatt. Fegyverszállítmányokon kívül Kijev nem számíthat emberi utánpótlásra, nem kaphat vadászgépeket (ezt Joe Biden amerikai elnök nyomatékosította Csütörtökön), és egyelőre nem tudni, kaphat-e Szlovákiától vagy Görögországtól S-300-as légvédelmi rendszert.
Az oroszok elleni szankciók lassan elérik maximumukat, az energiaszektort nem merik bolygatni Nyugaton, a mezőgazdaság már így is ezer sebből vérzik, és újabban arról cikkeznek, hogy az autóipart taccsra vágó chiphiányt is mélyíteni fogja a háború. Hamarosan eljöhet a pillanat, amikor a legtöbb, amit Ukrajna kaphat a Nyugattól kimerül néhány hangzatos de üres frázisban.
Zelenszkij, aki a Nyugat támogatására építette az ukránok reményeit, most nehéz helyzetbe került, mert a NATO nem fog háborúba sodródni a remény fenntartásáért. Hamarosan az illúziók szertefoszlanak, és elkezdődik a bűnösök és ellenségképek keresése…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
