Kinek van a legtöbb joga a Krímhez? Az ukránoknak, az oroszoknak vagy a tatároknak? Mire tanít a történelem és mire kötelez a nemzetközi jog? Fedinec Csilla történészt kérdeztük a hányatott sorsú félszigetről.
Kié volt előbb a Krím: az oroszoké vagy az ukránoké?
Ez ma nem tyúk vagy tojás, hanem jogi kérdés.
A civilizáció nemcsak azt jelenti, hogy nem barlangban lakunk, hanem évezredek során az emberiség kialakította az együttélés szabályait. Az állam definíciójának alapvető eleme az államterület, amely felett teljes és kizárólagos jogot gyakorol, s ahol más állam csak a hozzájárulásával fejthet ki bármiféle tevékenységet. Ennek az államterületnek a határait nemzetközi szerződések rögzítik. Továbbá létezik a történelmi határok elve, amely a kialakult szokásnak megfelelő határmegvonást jelenti, s amely az újonnan függetlenedő államokkal összefüggésben kapott szerepet. A 19. században jelent meg először, majd általános alapelvvé vált.
Az alapokig ásva: hogyan lehet egyáltalán területet szerezni?
Olyan terület megszerzésével, amely által nem csökken más ország területe, vagy pedig hódítással. Az emberiség történelme során többnyire a hódítást gyakorolta. Vannak persze manapság is nem államterületnek minősülő területek – a nyílt tenger, a tengerfenék és a világűr, valamint különleges jogállású területek – mint a sarkvidék, a tengerszorosok. Ha a civilizált világ felől nézem, az hogy ma a Krím de facto orosz, az barbár hódítás.
A tengerszorosok különleges jogállására pedig példa a Földközi- és a Fekete-tengert összekötő Boszporusz és Dardanellák, amelyek használatát az 1936-os montreux-i egyezmény szabályozza, s amelynek betartását azóta Törökország ellenőrzi. A vitás kérdéseket háborúban vagy Nemzetközi Bíróságon lehet elintézni: de a háború csak a filmekben és a könyvekben romantikus.
Hogyan változott a Krím státusza az évszázadok alatt?
A középkori Kijevi Rusz nevű államot a mongol-tatár hódítás pusztította el a 13. század első felében. Létrejött a hatalmas mongol-tatár állam, az Arany Horda, amelyik az egykori keleti szláv állam területeinek nagyobb részét uralta mintegy kétszáz éven keresztül: ez egyre inkább visszahúzódott keletre, utódállamokat hagyva maga után, közte a Krími Kánságot, amely egészen 1783-ig Kelet-Európa történelmének meghatározó tényezője volt.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
