Kiderült, mennyivel nőhet jövőre a nyugdíj Nagy Roland2026. 08. 03., h – 13:43 Pozsony |
A Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta azt az adatot, melynek alapján következtetni lehet a jövő évi nyugdíjemelés mértékére.
Az éves nyugdíjemelést a Szociális Biztosító az úgynevezett nyugdíjas infláció alapján határozza meg. A nyugdíjas infláció mértékét a Statisztikai Hivatal a nyugdíjas háztartások fogyasztói árainak növekedése alapján számítja ki, amelyhez egy speciális fogyasztói kosarat használ.
Mi alapján számítják ki a nyugdíjemelést?
A nyugdíjas háztartások fogyasztói kosarának összetétele eltér az általános fogyasztói kosártól, mivel az egyes tételek másképpen vannak súlyozva. Ennek oka, hogy bizonyos havi kiadások a nyugdíjasok pénztárcája számára megterhelőbbek lehetnek:
például a lakhatási és a rezsiköltségek a nyugdíjas fogyasztói kosárban 31 százalékot tesznek ki, míg a hagyományos kosárban „mindössze” 23 százalékot.
Emellett említhetjük az egészségügyi ellátásra (gyógyszerekre, orvoslátogatásokra) fordított költségeket, amelyek a nyugdíjasok esetében szintén nagyobbak, viszont az utazásra, az oktatásra vagy az éttermekre szánt kiadások kisebb arányban szerepelnek fogyasztói kosárban.
Ennek eredményeként pedig a nyugdíjas infláció mértéke eltérő lehet az általános inflációs mutatótól.
Az első becslések 3,6 százalékos emelést jósolnak
A jövő évi nyugdíjemelését a törvény értelmében az év első kilenc hónapjára vonatkozó nyugdíjas infláció alapján számolják ki. Vagyis a 2027-es nyugdíjak összege attól függ, hogy a Statisztikai Hivatal mekkora nyugdíjas inflációt mér az idei év januárja és szeptembere között.
Jozef Mihál korábbi munkaügyi miniszter az adótanácsadással foglalkozó honlapján közölte: a hivatal nemrégiben nyilvánosságra hozta a júniusi nyugdíjinflációs mutatót, amely alapján már lehet következtetni a jövő évi nyugdíjemelés összegére is. A hivatal most 3,5 százalékos nyugdíjinflációval számol, ezért Mihál úgy saccolja, hogy a nyugdíjemelés összege jövőre 3,6 százalék körül mozoghat.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egyelőre becslésekről van szó, a pontos összeget csak ősszel ismerjük meg.
Kapcsolódó cikkünk
A létminimum emelése szinte a teljes szociális rendszer működésére hatással van, ettől függ számos állami támogatás összege. Összefoglaltuk a július 1-től életbe lépő változásokat.
A munkaügyi minisztérium döntése nyomán július 1-től emelkedett a létminimum összege.
A nagykorú személy után fizetendő összeg a korábbi 284,13 euróról 295,22 euróra nőtt, ami 11,09 eurós emelésnek felel meg.A további, közösen elbírált nagykorú személy esetében a megítélt összeg újonnan 205,96 euró (a korábbi 198,22 euróról),az eltartott gyermek estében pedig 134,80 euró (a korábbi 129,74 euróról).
A létminimum növelése a munkaügyi tárca törvényből adódó kötelessége, az összeget pedig az alacsony jövedelmű háztartások megélhetési költségeinek emelkedése alapján számolják ki.
A Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR) a megélhetési költségek növekedését az idei évre 3,9 százalékban határozta meg, ezzel magyarázhatóak a feljebb említett emelések.
Magasabb minimálnyugdíj a jövő évtől
Az emelkedő létminimum számos támogatás összegére hatással van. Ezek közé tartozik például a minimálnyugdíj, amelyet közvetlenül a létminimumból számolnak ki: 30 ledolgozott év után az említett mutató 145 százalékában határozzák meg.
295,22 eurós létminimum mellett ez azt jelenti, hogy a minimálnyugdíjra jogosultak 2027 januárjától 428,1 eurót kapnak kézhez (412 euró helyett).
Azok, akiknek a ledolgozott évek száma 30 és 39 év között van, minden egyes ledolgozott évért további 2,5 százalékos emelésre számíthatnak.40 és 49 év között ez a mutató évente 3,5 százalékkal,50 és 59 év között 5 százalékkal,60 év felett pedig 7,5 százalékkal nő.
A pontos összegeket az alábbi listán érhetik el.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány szerdán jóváhagyta a gondozási segély emelését, az összeg újonnan eléri a minimálbér nettó értékét.
A határozatot a munkaügyi minisztérium terjesztette be a kormány elé, amelyet a kabinet tagjai szerdán egyöntetűen jóváhagytak. A döntés értelmében a gondozási segély összege júliustól emelkedik. Azok, akik egy személyről gondoskodnak, a jelenlegi 663,5 euró helyett újonnan már havi 729 euróra számíthatnak, ami 65,5 eurós emelkedésnek felel meg.
Eléri az idei minimálbért
A támogatás emelése elsősorban a minimálbér növekedésével függ össze. A minisztérium döntése értelmében az egy személy gondozására jóváhagyott támogatás júliustól eléri a 2026-os nettó minimálbér összegét.
Az idei minimálbért a kormány havi 915 euróban határozta meg, viszont itt bruttó összegről beszélünk: a különféle adók és járulékok levonásával az összeg 729 euróra csökken. Júliusól tehát ennyi pénzt kapnak azok, akik valamilyen rászoruló hozzátartozójukról gondoskodnak.
Azok, aki kettő személy gondozását végzik, júliustól 882,5 euró helyett már havi 969 euróra számíthatnak. Ez 86,5 eurós növekedésnek felel meg.
Kapcsolódó cikkünk
Közeleg a tanév vége, a végzős diákok szüleinek pedig gyakran fejtörést okoz, meddig jogosultak a gyermekek után fizetendő támogatásokra.
A tanév végével sok szülő elveszíti a jogosultságát a különféle állami támogatásokra, legyen szó akár az adóbonuszról vagy a családi pótlékról. A jogosultság lejárta elsősorban attól függ, hogy a gyermek folytatja-e a tanulmányait vagy sem.
Kérdésként továbbá gyakran felmerül az is, hogy az állam meddig fizeti a diákok egészségbiztosítási járulékát.
Jozef Mihál korábbi munkaügyi miniszter az adótanácsadással kapcsolatos honlapján arra hívta fel a figyelmet, fontos különbséget tenni, hogy a végzős diák az alapiskolát, a középiskolát vagy éppen az egyetemet fejezi-e be.
Az alapiskolásoknál viszonylag egyszerű a helyzet
Az alapiskolás végzősök esetében általánosságban elmondható, hogy az adóbónuszt és a családi pótlékot a szülők a gyermek tankötelezettségének lejártáig igényelhetik. Mihál elmondása alapján itt két fontos feltételt kell figyelembe venni:
egyrészt a tankötelezettség a szlovák jogszabályok értelmében 10 évig tart, illetve legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló betölti a 16. életévét;másrészt pedig fontos tudatosítani, hogy a tanév nem júniusban, hanem augusztus 31-én ér véget.
Az állam eddig a napig téríti meg a diákok után fizetendő egészségbiztosítási járulékot.
A középiskolásoknál bonyolódnak a feltételek
A középiskolás végzős diákok esetében már jóval több szempontot figyelembe kell venni. Diákok jövőjét illetően itt három nagy csoportot különíthetünk el.
Az első nagy csoportot azok alkotják, akik a középiskola befejezés után nem kívánják folytatni a tanulmányaikat. Ezt a csoportot további két alcsoportra oszthatjuk, attól függően, hogy a diák mikor érettségizik le.
Ha a rendes időpontban abszolválja az érettségit, akkor a családi pótlékot a tanév utolsó hónapjáig, vagyis augusztusig lehet felvenni.
Az adóbónusz igénylése eggyel összetettebb: a szülők a tanév utolsó hónapjáig kérvényezhetik, vagy addig, amíg a gyermek be nem tölti a 18. életévét (attól függően, melyik feltétel érvényesül először).
Ami pedig az egészségbiztosítási járulékot illeti, az állam augusztus végéig állja a költségeket, szeptembertől a fizetés már a diák felelősségévé válik.
A második alcsoportot azok a diákok alkotják, akik csak a pótterminus során érettségiznek le, tehát szeptemberben vagy februárban. Fontos kiemelni, hogy a családi pótlékra és az adóbónuszra ebben az esetben is ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint az előző alcsoportnál. A diákok egészségbiztosítását is csak augusztus végéig fedezi az állam.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A munkaügyi minisztérium döntése nyomán júliustól emelkedik a létminimum összege, ami hatással van a nyugdíjakra, a gyermekgondozási segélyre, a családi pótlékra és további szociális juttatásokra. Összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.
A munkaügyi tárca július 1-től 295,22 euróra növeli a nagykorú személy után fizetendő létminimum összegét. A változásra Jozef Mihál korábbi munkaügyi miniszter hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán. Mint írta, a létminimum összegét a minisztérium a törvényi előírásoknak megfelelően minden évben július 1-jén változtatja meg, az alacsony jövedelmű háztartások megélhetési költségeinek növekedése alapján. Az idei évre vonatkozó növekedést 3,9 százalékban határozta meg a Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR), így a létminimum várható összege július 1-től 11,09 euróval növekszik (a jelenlegi 284,13 euróról).
Sok támogatás összege függ a létminimumtól
A 11 eurós növekedés elsőre nem tűnhet soknak, ám azért is érdemes odafigyelni erre a mutatóra, mert számos egyéb támogatás összege függ a létminimum változásától. Ezek közé tartozik például a munkaügyi hivatalok regisztrációs korlátja is, amely közvetlenül kapcsolódik a létminimumhoz. Ez tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy július 1-től azok még a munkakeresők nyilvántartásában maradhatnak, akiknek az alkalmi munkavégzésből származó bevétele nem haladja meg a havi 295,22 eurót.
A korkedvezményes öregségi nyugdíj igénylése szintén szorosan összefügg a létminimum összegével. A vonatkozó jogszabályok alapján csak azok teljesítik a korkedvezményes nyugdíj feltételeit, akiknél a nyugdíj összege meghaladja az egy felnőtt személy után fizetendő létminimum 1,6-szorosát. Esetünkben ez az összeg a júliustól 472,40 euróra emelkedik (a jelenlegi 454,70 euróról).
A gyakorlatban ez azzal jár, hogy a korkedvezményes nyugdíj igénylőinek nehezedik a feltétel teljesítése, hiszen ha a nyugdíjuk összege nem éri el a 472,40 eurót, a Szociális Biztosító visszautasítja a kérvényt.
Magasabb minimálnyugdíj és gyes – változások 2027-től
A létminimum emelésének vannak olyan következményei is, amelyek nem azonnal érezhetők, hanem csak fél évvel később, január 1-től fejtik ki a hatásukat. Ezek közé tartozik a minimálnyugdíj emelése is, amely a jövő évtől a következőképpen változik:
ha legalább 30 évig dolgozott, az összeg 412 euróról 428,10 euróra emelkedik;40 ledolgozott év esetén az új évtől 18,90 euróval javul a minimálnyugdíj összege (484,50 euróról 503,40 euróra);azok számára, akik legalább 45 évig dolgoztak, a minimálnyugdíj több mint 20 euróval, a jelenlegi 527,10 euróról 547,70 euróra emelkedik;ha legalább fél évszázadig aktív volt a munkapiacon, 2027-től további 23,10 euró üti a markát (ez 591 euróról 614,10 euróra történő emelkedést jelent).
A családokat segítő szociális juttatások esetében szintén fontos változások várhatóak a jövő évtől.
A gyermekgondozási segély a jelenlegi 364,8 euróról 379,10 euróra emelkedik, ha a szülő az adott gyermek után nem szedett anyasági segélyt (materské).Ha szedett, akkor a jelenlegi 500,10 euró helyett 519,70 euróra számíthat.
Az anyagi szükséghelyzetben lévőknek járó támogatás (dávka v hmotnej núdzi) 2027-től 3,5 euróval emelkedik, 89,70 euróról 93,20 euróra. A családi pótlék (príspevok na nezaopatrené dieťa) összege pedig 90 centtel (25,10 euró) lesz magasabb.
A munkavállalók adóterhei is némileg csökkenek, mivel a létminimum növekedésének köszönhetően az adómentes alap éves szinten 5966,73 euróról 6199,70 euróra emelkedik. Havi bontásban ez 516,64 eurót jelent (497,23 euróról), vagyis a bérük ezen részét még nem terheli a jövedelemadó.
Kapcsolódó cikkünk
A nyugdíj-előrejelzések körül kialakult vitában az ellenzék és a kormány eltérően értékeli a Szociális Biztosító által kiküldött dokumentumokat. Míg az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) súlyos hibákról és pánikkeltésről beszél, addig a munkaügyi minisztérium szerint az előrejelzések célja az, hogy az emberek ellenőrizhessék saját adataikat és felkészülhessenek nyugdíjas éveikre.
A PS elnöke, Michal Šimečka a keddi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-előrejelzések sok emberben bizonytalanságot és stresszt váltottak ki. A párt több olyan esetet is említett, amikor az előrejelzések hibás adatokat tartalmaztak.
Előfordult például, hogy egy már elhunyt személy számára állapítottak meg nyugdíjat, vagy egy ügyfél más személy adatait kapta meg.
A PS szerint sok embernél hiányoznak ledolgozott évek, illetve egyes nőknél nem vették figyelembe a gyermekek számát sem. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a rendszer működése komoly kérdéseket vet fel az állami adatkezelés és a közpénzek felhasználása kapcsán.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk a prognózisokat mintegy 3,5 millió embernek küldték ki postán. A PS közölte, hogy a becslések szerint ez több millió eurós költséget jelentett. A párt az említett okok miatt parlamenti vizsgálat kezdeményezését is kilátásba helyezte.
A tárca védekezik
Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-előrejelzés rendszerét még az előző kormány vezette be, írta törvénybe, és az a helyreállítási terv egyik vállalása.
Elmondása szerint a Szociális Biztosító mindössze körülbelül 170 panaszt kapott a kiküldött dokumentumokkal kapcsolatban.
A tárcavezető szerint az előrejelzések fontos szerepet töltenek be, mert lehetőséget adnak az embereknek arra, hogy ellenőrizzék, minden ledolgozott időszakuk szerepel-e a nyilvántartásban. A miniszter hozzátette: ha egyes időszakok hiányoznak az adatokból, az nem feltétlenül a Szociális Biztosító hibája.
A magas, különösen fiatalok számára kalkulált nyugdíjösszegekkel kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott, hogy ezek a jelenlegi rendszer hosszú távú fennmaradása esetén lennének reálisak. Emellett emlékeztetett arra is, hogy a nyugdíjkorhatár a várható élettartamhoz igazodik.
Kapcsolódó cikkünk
A Szociális Biztosító a napokban kezdte meg az új nyugdíj-előrejelzések kiküldését Szlovákiában, összesen mintegy 3,5 millió biztosított számára. Többen már meg is kapták a dokumentumot elektronikus úton vagy postai küldeményként, amely először ad átfogó képet arról, milyen nyugdíjra számíthatnak a jelenlegi adatok alapján.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, Erik Tomáš munka-, szociális és családügyi miniszter (Hlas) közölte: a Szociális Biztosító (Sociálna poisťovňa) megkezdi a nyugdíj-előrejelzések kiküldését szinte valamennyi ügyfele számára. Ezáltal május végéig hozzávetőleg 3,5 millió ügyfél számíthat az előrejelzésre.
Van, aki már megkapta
Az új rendszer célja, hogy a biztosítottak még aktív éveik alatt tájékozódhassanak várható nyugdíjjogosultságaikról, és szükség esetén időben dönthessenek megtakarításaikról vagy nyugdíjstratégiájukról. A dokumentum tartalmazza a megszerzett nyugdíjbiztosítási időt, az átlagos személyi bérpont értékét, valamint a várható nyugdíj összegét három különböző gazdasági forgatókönyv alapján.
Néhányan már kézhez is kapták a Szociális Biztosító által küldött nyugdíjprognózist. Sokak számára meglepő adatokat mutat az előrejelzés a nyugdíjkorhatár tekintetében.
Nem ritka, hogy a fiatalabb korosztály tagjainál a rendszer már 68 év feletti nyugdíjkorhatárral számol. Ez különösen azok körében váltott ki élénk reakciókat, akik most lépnek be a munkaerőpiacra, és először szembesülnek azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint akár közel hetvenéves korukig dolgozhatnak majd.
Hogy működik az előrejelzés?
A nyugdíj-előrejelzés az állami nyugdíjrendszerből, az úgynevezett első pillérből származó várható összeget mutatja meg, de a második pillérben megtakarítók esetében a magánnyugdíj-megtakarítás várható eredményét is tartalmazza. A számítások során figyelembe veszik az infláció várható alakulását, a bérek növekedését és a gazdasági fejlődés különböző lehetséges forgatókönyveit is. Az összegek ezért mai vásárlóértéken szerepelnek.
Az előrejelzések elsősorban az Elektronikus Biztosítotti Fiókban érhetők el, de sokan e-mailben vagy postai úton kapják meg őket. A rendszer fokozatosan válik teljessé: 2028-tól már a harmadik pillérben történő megtakarítások is bekerülnek az előrejelzésbe.
A nyugdíj-előrejelzés bevezetése a Szociális Biztosító nyilatkozata alapján az európai trendekhez igazodik, amelyek nagyobb átláthatóságot és pénzügyi tudatosságot kívánnak biztosítani a lakosság számára. A most kiküldött dokumentumok ugyanakkor sokak számára első alkalommal teszik kézzelfoghatóvá, milyen hosszú munkával töltött időszakkal és milyen bizonytalan gazdasági környezettel kell számolniuk a nyugdíjas évek előtt.
Három forgatókönyv
A nyugdíj-előrejelzés egyik legfontosabb eleme, hogy három különböző gazdasági forgatókönyv alapján számolja ki a várható nyugdíjat.
Az úgynevezett alapforgatókönyv a jelenlegi gazdasági előrejelzésekből indul ki, vagyis abból, hogy a gazdaság és a bérek mérsékelt ütemben növekednek. Az optimista forgatókönyv gyorsabb gazdasági fejlődéssel, magasabb béremelkedéssel és kedvezőbb nyugdíjnövekedéssel számol. A pesszimista változat ezzel szemben lassabb gazdasági növekedést és kedvezőtlenebb gazdasági környezetet feltételez, ami alacsonyabb várható nyugdíjösszeget eredményezhet.
A Szociális Biztosító hangsúlyozza, hogy az előrejelzés nem minősül hivatalos nyugdíj-megállapításnak, csupán tájékoztató jellegű becslés. A tényleges nyugdíjkorhatár és a nyugdíj összege a jövőbeni jogszabályi változásoktól, a biztosított munkaviszonyától és más körülményektől is függhet.
Kapcsolódó cikkünk
Megszűnik a rögzített nyugdíjkorhatár rendszere, és új korszak kezdődik a nyugdíjazás szabályozásában.
Ha a gyermek egyetemre készül…
A második nagy csoportba azokat a diákokat sorolhatjuk, akik a középiskola befejezése után felsőfokon is folytatják a tanulmányaikat, mégpedig nappali tagozaton.
Csak hogy ez sem legyen egyszerű, Mihál ezen csoporton belül is két alcsoportot említ, mégpedig attól függően, mikor van a beiratkozás az egyetemre.
Azoknak, akik nappali tagozaton folytatják, és legkésőbb október 31-ig beiratkoznak, egyszerűbb a dolguk, hiszen a szülők továbbra is jogosultak a családi pótlékra, és az állam továbbra is fizeti az egészségbiztosítást. Az adóbónusz esetében a meghatározó szempont a 18. életév betöltése, ezen túl a szülők már nem igényelhetik a támogatást.
Azok, akik szintén nappali tagozaton tanulnak tovább, de csak november 1. és december 31. között iratkoznak be az egyetemre, nem járnak olyan jól:
esetükben a családi pótlékot a tanév végéig (vagyis augusztusig) lehet felvenni, majd egy rövid időre megszűnik a szülők jogosultsága, és csak azután jön létre újra, hogy a diák beiratkozott az egyetemre.
Az egészségbiztosítási járulék esetében szerencsére nincs ilyen bonyodalom, azt az állam továbbra is végig fizeti. Az adóbónusz esetében a meghatározó szempont továbbra is a 18. életév betöltése.
A harmadik nagy csoportot azok a diákok alkotják, akik nem nappali, hanem levelező tagozaton kívánják folytatni a felsőfokú tanulmányaikat. Esetükben a képlet egyszerű:
a családi pótlékot augusztusig lehet felvenni,az állam fizeti a biztosítást,az adóbónusznál pedig a 18. életév betöltése számít.Az egyetem után
Az egyetemisták esetében először is különbséget kell tenni az alapképzés (a köznyelvben gyakran bakalárképzésként hivatkoznak rá) és a mesterképzés között.
Az alapképzésnél a legfontosabb szempont, hogy a titulust megszerzett diák kívánja-e folytatni a tanulmányait vagy sem.
Ha a hallgató nem tanul tovább, akkor a családi pótlékot abban a hónapban lehet utoljára igényelni, amelyben a gyermek befejezte a tanulmányát – tehát nem augusztusig, mint ahogy az előző esetekben megfigyelhettük.
Az egészségbiztosításnál egész pontosan az a nap a döntő, amikor a hallgató megszerezte a titulusát – a járuléktérítés másnap már az ő felelősségévé válik.
Az adóbónusz az említett 18. életév miatt itt már nem tényező.
Ha a hallgató tovább tanul, akkor a döntő szempont ismét a beiratkozás dátuma.
Azon hallgatóknál, akik nappali tagozaton folytatják a mesterképzést, és a beiratkozás október 31-ig lezajlik, a szülő továbbra is jogosult a családi pótlékra, és az egészségbiztosítás költségei az államot terhelik.Ha a beiratkozás csak november 1. és december 31. között történik meg, akkor a már ismerős forgatókönyv érvényesül: a családi pótlékot augusztusig lehet felvenni, majd abban a hónapban lehet újrakezdeni, amikor a hallgató beiratkozott az egyetemre. Az egészségbiztosítást az állam megszakítás nélkül fizeti.Jobb, ha észben tartjuk, mikor szereztük meg a diplomát
A mesterképzést sikeresen abszolváló hallgatók esetében két eshetőségről beszélhetünk: a diák folytatja-e a tanulmányait doktoranduszként vagy sem.
Ha a fiatal felnőtt nem tanul tovább, a családi pótlékot a tanulmányok lezártának hónapjáig lehet igényelni. Az állam pedig addig a napig téríti az egészségbiztosítást, amikor a hallgató sikeresen abszolválta az utolsó államvizsgáját.
Ha a fiatal felnőtt doktoranduszként folytatja, a családi pótléktól akkor is elbúcsúzhat: csakúgy, mint az előző esetben, a sikeres államvizsga hónapjáig igényelheti a szülő. Az egészségbiztosítás megtérítése azonban marad az állam feladata.
Az asszisztensek is több pénzt kapnak
A felsoroltak mellett növelik a személyi asszisztenciára nyújtott pénzbeli támogatás összegét is. A gondozási segéllyel ellentétben ez azt összeget nem a rokonoknak vagy hozzátartozóknak fizeti ki az állam, hanem egyenesen a segítségre szoruló személyeknek, akik szerződést kötnek a személyi asszisztensükkel. A segítségre szoruló személy a ledolgozott órák és a szerződésben foglalt feltételek alapján fizeti ki az összeget a személyi asszisztensnek.
A munkaügyi minisztérium rendelete alapján a személyi asszisztencia után fizetendő óradíj 6,22 euróról 6,81 euróra emelkedik.
Terheli a költségvetést
A minisztérium becslései alapján a két támogatás emelése idén több mint 32 millió euróval terheli majd az államkasszát. Az összeg jelentős része a gondozási díjra megy el (több mint 26 millió euró), a személyi asszisztencia után fizetendő támogatás pedig mintegy 6 millióba kerül majd az adófizetőknek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament szeptemberre halasztotta a törvényjavaslat megvitatását, amely jelentősen emelné az idősek egy csoportjának nyugdíját.
A törvénymódosítást az SNS képviselői dolgozták ki, a beterjesztők között szerepel a pártelnök, Andrej Danko is. A javaslat értelmében a 90 év felettiek öregségi nyugdíját a minimálnyugdíj kétszeresében határoznák meg.
A minimálnyugdíj jelenlegi összege 30 ledolgozott év után 412 euróra rúg, vagyis ezt azt jelentené, hogy a 90 évnél idősebbek jelen körülmények között havi 824 euróval számolhatnának.
Ez sokaknak több száz eurós emelést hozna, hiszen a beterjesztők szerint a 90 év feletti nyugdíjasok átlagban havi 540 eurót kapnak kézhez. A Szociális Biztosító 2025 szeptemberéig egész pontosan 25 967 olyan 90 év feletti nyugdíjast jegyzett, aki öregségi nyugdíjra volt jogosult.
Miért éppen 90 év felett?
Dankóék a javaslat indoklásában azzal érvelnek, hogy a módosítás nem változtatja meg a nyugdíjrendszer alapvető felépítését, mindössze a meglévő jogszabályokat egészíti ki egy speciális, életkorral összefüggő korrekciós intézkedéssel. Bár a jelenlegi rendszerben is létezik minimálnyugdíj és rendszeres nyugdíjemelés, de ezek nincsenek tekintettel a legidősebb generációt érintő hátrányos megkülönböztetésre. Az ő nyugdíjuk ugyanis az évtizedekkel korábbi kereseteken alapul, amikor a havi bérek jelentősen alacsonyabbak voltak a mostaniaknál. Mindezek mellett a 90 év felettiek egészségügyi problémái gyakran komoly anyagi kihívást jelentenek az alacsony nyugdíjból élőknek.
„A javasolt jogszabály elfogadásának szükségességét az öregségi nyugdíjak összege és a 90 év feletti személyek valós pénzügyi terhei közötti eltérés okozza. Ebben a korban általában megnő a lakhatással, a szociális szolgáltatásokkal és a gyógyszerekkel kapcsolatos kiadások jelentősége, miközben a nyugdíjjogosultságok alapjául szolgáló, történelmileg alacsony jövedelemszint az ismételt emelések után is visszatükröződik a nyugdíj összegében”
– olvasható az indoklásban.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A munkaügyi minisztérium döntése nyomán júliustól emelkedik a létminimum összege, ami hatással van a nyugdíjakra, a gyermekgondozási segélyre, a családi pótlékra és további szociális juttatásokra. Összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.
A munkaügyi tárca július 1-től 295,22 euróra növeli a nagykorú személy után fizetendő létminimum összegét. A változásra Jozef Mihál korábbi munkaügyi miniszter hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán. Mint írta, a létminimum összegét a minisztérium a törvényi előírásoknak megfelelően minden évben július 1-jén változtatja meg, az alacsony jövedelmű háztartások megélhetési költségeinek növekedése alapján. Az idei évre vonatkozó növekedést 3,9 százalékban határozta meg a Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR), így a létminimum várható összege július 1-től 11,09 euróval növekszik (a jelenlegi 284,13 euróról).
Sok támogatás összege függ a létminimumtól
A 11 eurós növekedés elsőre nem tűnhet soknak, ám azért is érdemes odafigyelni erre a mutatóra, mert számos egyéb támogatás összege függ a létminimum változásától. Ezek közé tartozik például a munkaügyi hivatalok regisztrációs korlátja is, amely közvetlenül kapcsolódik a létminimumhoz. Ez tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy július 1-től azok még a munkakeresők nyilvántartásában maradhatnak, akiknek az alkalmi munkavégzésből származó bevétele nem haladja meg a havi 295,22 eurót.
A korkedvezményes öregségi nyugdíj igénylése szintén szorosan összefügg a létminimum összegével. A vonatkozó jogszabályok alapján csak azok teljesítik a korkedvezményes nyugdíj feltételeit, akiknél a nyugdíj összege meghaladja az egy felnőtt személy után fizetendő létminimum 1,6-szorosát. Esetünkben ez az összeg a júliustól 472,40 euróra emelkedik (a jelenlegi 454,70 euróról).
A gyakorlatban ez azzal jár, hogy a korkedvezményes nyugdíj igénylőinek nehezedik a feltétel teljesítése, hiszen ha a nyugdíjuk összege nem éri el a 472,40 eurót, a Szociális Biztosító visszautasítja a kérvényt.
Magasabb minimálnyugdíj és gyes – változások 2027-től
A létminimum emelésének vannak olyan következményei is, amelyek nem azonnal érezhetők, hanem csak fél évvel később, január 1-től fejtik ki a hatásukat. Ezek közé tartozik a minimálnyugdíj emelése is, amely a jövő évtől a következőképpen változik:
ha legalább 30 évig dolgozott, az összeg 412 euróról 428,10 euróra emelkedik;40 ledolgozott év esetén az új évtől 18,90 euróval javul a minimálnyugdíj összege (484,50 euróról 503,40 euróra);azok számára, akik legalább 45 évig dolgoztak, a minimálnyugdíj több mint 20 euróval, a jelenlegi 527,10 euróról 547,70 euróra emelkedik;ha legalább fél évszázadig aktív volt a munkapiacon, 2027-től további 23,10 euró üti a markát (ez 591 euróról 614,10 euróra történő emelkedést jelent).
A családokat segítő szociális juttatások esetében szintén fontos változások várhatóak a jövő évtől.
A gyermekgondozási segély a jelenlegi 364,8 euróról 379,10 euróra emelkedik, ha a szülő az adott gyermek után nem szedett anyasági segélyt (materské).Ha szedett, akkor a jelenlegi 500,10 euró helyett 519,70 euróra számíthat.
Az anyagi szükséghelyzetben lévőknek járó támogatás (dávka v hmotnej núdzi) 2027-től 3,5 euróval emelkedik, 89,70 euróról 93,20 euróra. A családi pótlék (príspevok na nezaopatrené dieťa) összege pedig 90 centtel (25,10 euró) lesz magasabb.
A munkavállalók adóterhei is némileg csökkenek, mivel a létminimum növekedésének köszönhetően az adómentes alap éves szinten 5966,73 euróról 6199,70 euróra emelkedik. Havi bontásban ez 516,64 eurót jelent (497,23 euróról), vagyis a bérük ezen részét még nem terheli a jövedelemadó.
Kapcsolódó cikkünk
A nyugdíj-előrejelzések körül kialakult vitában az ellenzék és a kormány eltérően értékeli a Szociális Biztosító által kiküldött dokumentumokat. Míg az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) súlyos hibákról és pánikkeltésről beszél, addig a munkaügyi minisztérium szerint az előrejelzések célja az, hogy az emberek ellenőrizhessék saját adataikat és felkészülhessenek nyugdíjas éveikre.
A PS elnöke, Michal Šimečka a keddi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-előrejelzések sok emberben bizonytalanságot és stresszt váltottak ki. A párt több olyan esetet is említett, amikor az előrejelzések hibás adatokat tartalmaztak.
Előfordult például, hogy egy már elhunyt személy számára állapítottak meg nyugdíjat, vagy egy ügyfél más személy adatait kapta meg.
A PS szerint sok embernél hiányoznak ledolgozott évek, illetve egyes nőknél nem vették figyelembe a gyermekek számát sem. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a rendszer működése komoly kérdéseket vet fel az állami adatkezelés és a közpénzek felhasználása kapcsán.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk a prognózisokat mintegy 3,5 millió embernek küldték ki postán. A PS közölte, hogy a becslések szerint ez több millió eurós költséget jelentett. A párt az említett okok miatt parlamenti vizsgálat kezdeményezését is kilátásba helyezte.
A tárca védekezik
Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-előrejelzés rendszerét még az előző kormány vezette be, írta törvénybe, és az a helyreállítási terv egyik vállalása.
Elmondása szerint a Szociális Biztosító mindössze körülbelül 170 panaszt kapott a kiküldött dokumentumokkal kapcsolatban.
A tárcavezető szerint az előrejelzések fontos szerepet töltenek be, mert lehetőséget adnak az embereknek arra, hogy ellenőrizzék, minden ledolgozott időszakuk szerepel-e a nyilvántartásban. A miniszter hozzátette: ha egyes időszakok hiányoznak az adatokból, az nem feltétlenül a Szociális Biztosító hibája.
A magas, különösen fiatalok számára kalkulált nyugdíjösszegekkel kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott, hogy ezek a jelenlegi rendszer hosszú távú fennmaradása esetén lennének reálisak. Emellett emlékeztetett arra is, hogy a nyugdíjkorhatár a várható élettartamhoz igazodik.
Kapcsolódó cikkünk
A Szociális Biztosító a napokban kezdte meg az új nyugdíj-előrejelzések kiküldését Szlovákiában, összesen mintegy 3,5 millió biztosított számára. Többen már meg is kapták a dokumentumot elektronikus úton vagy postai küldeményként, amely először ad átfogó képet arról, milyen nyugdíjra számíthatnak a jelenlegi adatok alapján.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, Erik Tomáš munka-, szociális és családügyi miniszter (Hlas) közölte: a Szociális Biztosító (Sociálna poisťovňa) megkezdi a nyugdíj-előrejelzések kiküldését szinte valamennyi ügyfele számára. Ezáltal május végéig hozzávetőleg 3,5 millió ügyfél számíthat az előrejelzésre.
Van, aki már megkapta
Az új rendszer célja, hogy a biztosítottak még aktív éveik alatt tájékozódhassanak várható nyugdíjjogosultságaikról, és szükség esetén időben dönthessenek megtakarításaikról vagy nyugdíjstratégiájukról. A dokumentum tartalmazza a megszerzett nyugdíjbiztosítási időt, az átlagos személyi bérpont értékét, valamint a várható nyugdíj összegét három különböző gazdasági forgatókönyv alapján.
Néhányan már kézhez is kapták a Szociális Biztosító által küldött nyugdíjprognózist. Sokak számára meglepő adatokat mutat az előrejelzés a nyugdíjkorhatár tekintetében.
Nem ritka, hogy a fiatalabb korosztály tagjainál a rendszer már 68 év feletti nyugdíjkorhatárral számol. Ez különösen azok körében váltott ki élénk reakciókat, akik most lépnek be a munkaerőpiacra, és először szembesülnek azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint akár közel hetvenéves korukig dolgozhatnak majd.
Hogy működik az előrejelzés?
A nyugdíj-előrejelzés az állami nyugdíjrendszerből, az úgynevezett első pillérből származó várható összeget mutatja meg, de a második pillérben megtakarítók esetében a magánnyugdíj-megtakarítás várható eredményét is tartalmazza. A számítások során figyelembe veszik az infláció várható alakulását, a bérek növekedését és a gazdasági fejlődés különböző lehetséges forgatókönyveit is. Az összegek ezért mai vásárlóértéken szerepelnek.
Az előrejelzések elsősorban az Elektronikus Biztosítotti Fiókban érhetők el, de sokan e-mailben vagy postai úton kapják meg őket. A rendszer fokozatosan válik teljessé: 2028-tól már a harmadik pillérben történő megtakarítások is bekerülnek az előrejelzésbe.
A nyugdíj-előrejelzés bevezetése a Szociális Biztosító nyilatkozata alapján az európai trendekhez igazodik, amelyek nagyobb átláthatóságot és pénzügyi tudatosságot kívánnak biztosítani a lakosság számára. A most kiküldött dokumentumok ugyanakkor sokak számára első alkalommal teszik kézzelfoghatóvá, milyen hosszú munkával töltött időszakkal és milyen bizonytalan gazdasági környezettel kell számolniuk a nyugdíjas évek előtt.
Három forgatókönyv
A nyugdíj-előrejelzés egyik legfontosabb eleme, hogy három különböző gazdasági forgatókönyv alapján számolja ki a várható nyugdíjat.
Az úgynevezett alapforgatókönyv a jelenlegi gazdasági előrejelzésekből indul ki, vagyis abból, hogy a gazdaság és a bérek mérsékelt ütemben növekednek. Az optimista forgatókönyv gyorsabb gazdasági fejlődéssel, magasabb béremelkedéssel és kedvezőbb nyugdíjnövekedéssel számol. A pesszimista változat ezzel szemben lassabb gazdasági növekedést és kedvezőtlenebb gazdasági környezetet feltételez, ami alacsonyabb várható nyugdíjösszeget eredményezhet.
A Szociális Biztosító hangsúlyozza, hogy az előrejelzés nem minősül hivatalos nyugdíj-megállapításnak, csupán tájékoztató jellegű becslés. A tényleges nyugdíjkorhatár és a nyugdíj összege a jövőbeni jogszabályi változásoktól, a biztosított munkaviszonyától és más körülményektől is függhet.
Kapcsolódó cikkünk
Megszűnik a rögzített nyugdíjkorhatár rendszere, és új korszak kezdődik a nyugdíjazás szabályozásában.
Egyelőre nem döntöttek
A javaslatot a parlament májusban már megszavazta első olvasatban, akkor 78 képviselő támogatta az elfogadását, vagyis a teljes koalíció. Az ellenzéki képviselők többsége tartózkodott.
A második és a harmadik, azaz az utolsó olvasatról a parlament jelenleg is zajló ülésén kellett volna szavazni, de a képviselők csütörtökön úgy döntöttek, szeptemberre halasztják a törvény megvitatását. A döntés nem volt teljesen váratlan, hiszen a Smer és a Hlas képviselői a nemrégiben lezajló bizottsági üléseken sem álltak be Dankóék törvénye mellé.
Az SNS vezetője akkor egy sajtótájékoztatón tiltakozott is a koalíciós partnerei hozzáállása miatt, azt mondta, sokkolták ők a történtek, mert kezdetben – vagyis az első olvasatban – a Smer és a Hlas még örömmel fogadták a javaslatot.
„Ha a Smer és a Hlas a továbbiakban sem fogják támogatni, akkor nyíltan kimondom, hogy nincs bennük társadalmi együttérzés”
– kritizálta partnereit Danko.
Érzékenyen érinti a költségvetést
Az SNS időzítése azért is vetett fel problémákat a koalícióban, mert Robert Fico (Smer) miniszterelnök és kabinetje csak a következő hetekben, hónapokban tervezi bemutatni a második gazdaságélénkítő csomagját, amely az államkasszát érintő javaslatokat fogja tartalmazni. Ehhez azonban egyezségre kell jutni a koalíción belül, ami nem feltétlenül lesz egyszerű feladat, hiszen a jövő évi állami költségvetés lesz az utolsó, amelyet a jelenlegi kormány bemutat a következő parlamenti választás előtt.
Dankóék nyugdíjemelése 2027-ben a konzervatív becslések alapján is mintegy 83 millió euróba kerülne az államnak. Az SNS elnöke azonban úgy véli, ha valóban szeretnék, képesek lennének elkülöníteni a szükséges anyagi forrásokat.
„Az államnak bátornak kell lennie, és erőfeszítéseket kell tennie, hogy segítsen ezeken az embereken”
– fogalmazott.
Mivel a parlament a nyári szünetben nem tárgyal (hacsak nem hívnak össze rendkívüli ülést), ezért legkorábban a szeptemberi ülésen derülhet ki, hogy mi lesz az SNS törvényjavaslatának sorsa.
Több támogatás összege is emelkedik
A létminimum emelése a nyugdíjasok mellett a családok mindennapjait is befolyásolja.
Ettől függ például a gyermekgondozási segély (rodičovský príspevok) összege, amely 2027-től 364,8 euróról 379,10 euróra emelkedik (ikrek esetén 473,80 euró, hármasikrek esetén pedig 568,50 euró), de csak akkor, ha a szülő az adott gyermek után nem szedett anyasági segélyt (materské).Ha szedett, az említett összeg a jelenlegi 500,10 euróról havi 519,60 euróra nő (ikrek esetén 649,50 euró, hármasikrek esetén pedig 779,40 euró).
Változások várhatóak továbbá az anyagi szükséghelyzetben lévőknek járó támogatás (dávka v hmotnej núdzi) esetében is, igaz, nem kell hatalmas emelésre számítani: a jelenlegi 89,6 euró helyett jövő januártól havi 93,2 euró ütheti a markukat, ami 3,5 eurós növekedésnek felel meg. Ez a növekedés szintén a megélhetési költségek 3,9 százalékos emelésével magyarázható.
A családi pótlék (príspevok na nezaopatrené dieťa) pedig kerek 90 centtel lesz magasabb, így jövőre már eléri a havi 25,1 eurót.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament szeptemberre halasztotta a törvényjavaslat megvitatását, amely jelentősen emelné az idősek egy csoportjának nyugdíját.
A törvénymódosítást az SNS képviselői dolgozták ki, a beterjesztők között szerepel a pártelnök, Andrej Danko is. A javaslat értelmében a 90 év felettiek öregségi nyugdíját a minimálnyugdíj kétszeresében határoznák meg.
A minimálnyugdíj jelenlegi összege 30 ledolgozott év után 412 euróra rúg, vagyis ezt azt jelentené, hogy a 90 évnél idősebbek jelen körülmények között havi 824 euróval számolhatnának.
Ez sokaknak több száz eurós emelést hozna, hiszen a beterjesztők szerint a 90 év feletti nyugdíjasok átlagban havi 540 eurót kapnak kézhez. A Szociális Biztosító 2025 szeptemberéig egész pontosan 25 967 olyan 90 év feletti nyugdíjast jegyzett, aki öregségi nyugdíjra volt jogosult.
Miért éppen 90 év felett?
Dankóék a javaslat indoklásában azzal érvelnek, hogy a módosítás nem változtatja meg a nyugdíjrendszer alapvető felépítését, mindössze a meglévő jogszabályokat egészíti ki egy speciális, életkorral összefüggő korrekciós intézkedéssel. Bár a jelenlegi rendszerben is létezik minimálnyugdíj és rendszeres nyugdíjemelés, de ezek nincsenek tekintettel a legidősebb generációt érintő hátrányos megkülönböztetésre. Az ő nyugdíjuk ugyanis az évtizedekkel korábbi kereseteken alapul, amikor a havi bérek jelentősen alacsonyabbak voltak a mostaniaknál. Mindezek mellett a 90 év felettiek egészségügyi problémái gyakran komoly anyagi kihívást jelentenek az alacsony nyugdíjból élőknek.
„A javasolt jogszabály elfogadásának szükségességét az öregségi nyugdíjak összege és a 90 év feletti személyek valós pénzügyi terhei közötti eltérés okozza. Ebben a korban általában megnő a lakhatással, a szociális szolgáltatásokkal és a gyógyszerekkel kapcsolatos kiadások jelentősége, miközben a nyugdíjjogosultságok alapjául szolgáló, történelmileg alacsony jövedelemszint az ismételt emelések után is visszatükröződik a nyugdíj összegében”
– olvasható az indoklásban.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A munkaügyi minisztérium döntése nyomán júliustól emelkedik a létminimum összege, ami hatással van a nyugdíjakra, a gyermekgondozási segélyre, a családi pótlékra és további szociális juttatásokra. Összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.
A munkaügyi tárca július 1-től 295,22 euróra növeli a nagykorú személy után fizetendő létminimum összegét. A változásra Jozef Mihál korábbi munkaügyi miniszter hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán. Mint írta, a létminimum összegét a minisztérium a törvényi előírásoknak megfelelően minden évben július 1-jén változtatja meg, az alacsony jövedelmű háztartások megélhetési költségeinek növekedése alapján. Az idei évre vonatkozó növekedést 3,9 százalékban határozta meg a Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR), így a létminimum várható összege július 1-től 11,09 euróval növekszik (a jelenlegi 284,13 euróról).
Sok támogatás összege függ a létminimumtól
A 11 eurós növekedés elsőre nem tűnhet soknak, ám azért is érdemes odafigyelni erre a mutatóra, mert számos egyéb támogatás összege függ a létminimum változásától. Ezek közé tartozik például a munkaügyi hivatalok regisztrációs korlátja is, amely közvetlenül kapcsolódik a létminimumhoz. Ez tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy július 1-től azok még a munkakeresők nyilvántartásában maradhatnak, akiknek az alkalmi munkavégzésből származó bevétele nem haladja meg a havi 295,22 eurót.
A korkedvezményes öregségi nyugdíj igénylése szintén szorosan összefügg a létminimum összegével. A vonatkozó jogszabályok alapján csak azok teljesítik a korkedvezményes nyugdíj feltételeit, akiknél a nyugdíj összege meghaladja az egy felnőtt személy után fizetendő létminimum 1,6-szorosát. Esetünkben ez az összeg a júliustól 472,40 euróra emelkedik (a jelenlegi 454,70 euróról).
A gyakorlatban ez azzal jár, hogy a korkedvezményes nyugdíj igénylőinek nehezedik a feltétel teljesítése, hiszen ha a nyugdíjuk összege nem éri el a 472,40 eurót, a Szociális Biztosító visszautasítja a kérvényt.
Magasabb minimálnyugdíj és gyes – változások 2027-től
A létminimum emelésének vannak olyan következményei is, amelyek nem azonnal érezhetők, hanem csak fél évvel később, január 1-től fejtik ki a hatásukat. Ezek közé tartozik a minimálnyugdíj emelése is, amely a jövő évtől a következőképpen változik:
ha legalább 30 évig dolgozott, az összeg 412 euróról 428,10 euróra emelkedik;40 ledolgozott év esetén az új évtől 18,90 euróval javul a minimálnyugdíj összege (484,50 euróról 503,40 euróra);azok számára, akik legalább 45 évig dolgoztak, a minimálnyugdíj több mint 20 euróval, a jelenlegi 527,10 euróról 547,70 euróra emelkedik;ha legalább fél évszázadig aktív volt a munkapiacon, 2027-től további 23,10 euró üti a markát (ez 591 euróról 614,10 euróra történő emelkedést jelent).
A családokat segítő szociális juttatások esetében szintén fontos változások várhatóak a jövő évtől.
A gyermekgondozási segély a jelenlegi 364,8 euróról 379,10 euróra emelkedik, ha a szülő az adott gyermek után nem szedett anyasági segélyt (materské).Ha szedett, akkor a jelenlegi 500,10 euró helyett 519,70 euróra számíthat.
Az anyagi szükséghelyzetben lévőknek járó támogatás (dávka v hmotnej núdzi) 2027-től 3,5 euróval emelkedik, 89,70 euróról 93,20 euróra. A családi pótlék (príspevok na nezaopatrené dieťa) összege pedig 90 centtel (25,10 euró) lesz magasabb.
A munkavállalók adóterhei is némileg csökkenek, mivel a létminimum növekedésének köszönhetően az adómentes alap éves szinten 5966,73 euróról 6199,70 euróra emelkedik. Havi bontásban ez 516,64 eurót jelent (497,23 euróról), vagyis a bérük ezen részét még nem terheli a jövedelemadó.
Kapcsolódó cikkünk
A nyugdíj-előrejelzések körül kialakult vitában az ellenzék és a kormány eltérően értékeli a Szociális Biztosító által kiküldött dokumentumokat. Míg az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) súlyos hibákról és pánikkeltésről beszél, addig a munkaügyi minisztérium szerint az előrejelzések célja az, hogy az emberek ellenőrizhessék saját adataikat és felkészülhessenek nyugdíjas éveikre.
A PS elnöke, Michal Šimečka a keddi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-előrejelzések sok emberben bizonytalanságot és stresszt váltottak ki. A párt több olyan esetet is említett, amikor az előrejelzések hibás adatokat tartalmaztak.
Előfordult például, hogy egy már elhunyt személy számára állapítottak meg nyugdíjat, vagy egy ügyfél más személy adatait kapta meg.
A PS szerint sok embernél hiányoznak ledolgozott évek, illetve egyes nőknél nem vették figyelembe a gyermekek számát sem. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a rendszer működése komoly kérdéseket vet fel az állami adatkezelés és a közpénzek felhasználása kapcsán.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk a prognózisokat mintegy 3,5 millió embernek küldték ki postán. A PS közölte, hogy a becslések szerint ez több millió eurós költséget jelentett. A párt az említett okok miatt parlamenti vizsgálat kezdeményezését is kilátásba helyezte.
A tárca védekezik
Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-előrejelzés rendszerét még az előző kormány vezette be, írta törvénybe, és az a helyreállítási terv egyik vállalása.
Elmondása szerint a Szociális Biztosító mindössze körülbelül 170 panaszt kapott a kiküldött dokumentumokkal kapcsolatban.
A tárcavezető szerint az előrejelzések fontos szerepet töltenek be, mert lehetőséget adnak az embereknek arra, hogy ellenőrizzék, minden ledolgozott időszakuk szerepel-e a nyilvántartásban. A miniszter hozzátette: ha egyes időszakok hiányoznak az adatokból, az nem feltétlenül a Szociális Biztosító hibája.
A magas, különösen fiatalok számára kalkulált nyugdíjösszegekkel kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott, hogy ezek a jelenlegi rendszer hosszú távú fennmaradása esetén lennének reálisak. Emellett emlékeztetett arra is, hogy a nyugdíjkorhatár a várható élettartamhoz igazodik.
Kapcsolódó cikkünk
A Szociális Biztosító a napokban kezdte meg az új nyugdíj-előrejelzések kiküldését Szlovákiában, összesen mintegy 3,5 millió biztosított számára. Többen már meg is kapták a dokumentumot elektronikus úton vagy postai küldeményként, amely először ad átfogó képet arról, milyen nyugdíjra számíthatnak a jelenlegi adatok alapján.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, Erik Tomáš munka-, szociális és családügyi miniszter (Hlas) közölte: a Szociális Biztosító (Sociálna poisťovňa) megkezdi a nyugdíj-előrejelzések kiküldését szinte valamennyi ügyfele számára. Ezáltal május végéig hozzávetőleg 3,5 millió ügyfél számíthat az előrejelzésre.
Van, aki már megkapta
Az új rendszer célja, hogy a biztosítottak még aktív éveik alatt tájékozódhassanak várható nyugdíjjogosultságaikról, és szükség esetén időben dönthessenek megtakarításaikról vagy nyugdíjstratégiájukról. A dokumentum tartalmazza a megszerzett nyugdíjbiztosítási időt, az átlagos személyi bérpont értékét, valamint a várható nyugdíj összegét három különböző gazdasági forgatókönyv alapján.
Néhányan már kézhez is kapták a Szociális Biztosító által küldött nyugdíjprognózist. Sokak számára meglepő adatokat mutat az előrejelzés a nyugdíjkorhatár tekintetében.
Nem ritka, hogy a fiatalabb korosztály tagjainál a rendszer már 68 év feletti nyugdíjkorhatárral számol. Ez különösen azok körében váltott ki élénk reakciókat, akik most lépnek be a munkaerőpiacra, és először szembesülnek azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint akár közel hetvenéves korukig dolgozhatnak majd.
Hogy működik az előrejelzés?
A nyugdíj-előrejelzés az állami nyugdíjrendszerből, az úgynevezett első pillérből származó várható összeget mutatja meg, de a második pillérben megtakarítók esetében a magánnyugdíj-megtakarítás várható eredményét is tartalmazza. A számítások során figyelembe veszik az infláció várható alakulását, a bérek növekedését és a gazdasági fejlődés különböző lehetséges forgatókönyveit is. Az összegek ezért mai vásárlóértéken szerepelnek.
Az előrejelzések elsősorban az Elektronikus Biztosítotti Fiókban érhetők el, de sokan e-mailben vagy postai úton kapják meg őket. A rendszer fokozatosan válik teljessé: 2028-tól már a harmadik pillérben történő megtakarítások is bekerülnek az előrejelzésbe.
A nyugdíj-előrejelzés bevezetése a Szociális Biztosító nyilatkozata alapján az európai trendekhez igazodik, amelyek nagyobb átláthatóságot és pénzügyi tudatosságot kívánnak biztosítani a lakosság számára. A most kiküldött dokumentumok ugyanakkor sokak számára első alkalommal teszik kézzelfoghatóvá, milyen hosszú munkával töltött időszakkal és milyen bizonytalan gazdasági környezettel kell számolniuk a nyugdíjas évek előtt.
Három forgatókönyv
A nyugdíj-előrejelzés egyik legfontosabb eleme, hogy három különböző gazdasági forgatókönyv alapján számolja ki a várható nyugdíjat.
Az úgynevezett alapforgatókönyv a jelenlegi gazdasági előrejelzésekből indul ki, vagyis abból, hogy a gazdaság és a bérek mérsékelt ütemben növekednek. Az optimista forgatókönyv gyorsabb gazdasági fejlődéssel, magasabb béremelkedéssel és kedvezőbb nyugdíjnövekedéssel számol. A pesszimista változat ezzel szemben lassabb gazdasági növekedést és kedvezőtlenebb gazdasági környezetet feltételez, ami alacsonyabb várható nyugdíjösszeget eredményezhet.
A Szociális Biztosító hangsúlyozza, hogy az előrejelzés nem minősül hivatalos nyugdíj-megállapításnak, csupán tájékoztató jellegű becslés. A tényleges nyugdíjkorhatár és a nyugdíj összege a jövőbeni jogszabályi változásoktól, a biztosított munkaviszonyától és más körülményektől is függhet.
Kapcsolódó cikkünk
Megszűnik a rögzített nyugdíjkorhatár rendszere, és új korszak kezdődik a nyugdíjazás szabályozásában.
Egyelőre nem döntöttek
A javaslatot a parlament májusban már megszavazta első olvasatban, akkor 78 képviselő támogatta az elfogadását, vagyis a teljes koalíció. Az ellenzéki képviselők többsége tartózkodott.
A második és a harmadik, azaz az utolsó olvasatról a parlament jelenleg is zajló ülésén kellett volna szavazni, de a képviselők csütörtökön úgy döntöttek, szeptemberre halasztják a törvény megvitatását. A döntés nem volt teljesen váratlan, hiszen a Smer és a Hlas képviselői a nemrégiben lezajló bizottsági üléseken sem álltak be Dankóék törvénye mellé.
Az SNS vezetője akkor egy sajtótájékoztatón tiltakozott is a koalíciós partnerei hozzáállása miatt, azt mondta, sokkolták ők a történtek, mert kezdetben – vagyis az első olvasatban – a Smer és a Hlas még örömmel fogadták a javaslatot.
„Ha a Smer és a Hlas a továbbiakban sem fogják támogatni, akkor nyíltan kimondom, hogy nincs bennük társadalmi együttérzés”
– kritizálta partnereit Danko.
Érzékenyen érinti a költségvetést
Az SNS időzítése azért is vetett fel problémákat a koalícióban, mert Robert Fico (Smer) miniszterelnök és kabinetje csak a következő hetekben, hónapokban tervezi bemutatni a második gazdaságélénkítő csomagját, amely az államkasszát érintő javaslatokat fogja tartalmazni. Ehhez azonban egyezségre kell jutni a koalíción belül, ami nem feltétlenül lesz egyszerű feladat, hiszen a jövő évi állami költségvetés lesz az utolsó, amelyet a jelenlegi kormány bemutat a következő parlamenti választás előtt.
Dankóék nyugdíjemelése 2027-ben a konzervatív becslések alapján is mintegy 83 millió euróba kerülne az államnak. Az SNS elnöke azonban úgy véli, ha valóban szeretnék, képesek lennének elkülöníteni a szükséges anyagi forrásokat.
„Az államnak bátornak kell lennie, és erőfeszítéseket kell tennie, hogy segítsen ezeken az embereken”
– fogalmazott.
Mivel a parlament a nyári szünetben nem tárgyal (hacsak nem hívnak össze rendkívüli ülést), ezért legkorábban a szeptemberi ülésen derülhet ki, hogy mi lesz az SNS törvényjavaslatának sorsa.
Változnak az adózási feltételek is
A munkavállalók adómentes alapja 2027 januárjától a jelenlegi 497,23 euróról 516,64 euróra emelkedik, vagyis a bérük ezen részét még nem terheli a jövedelemadó.
Az éves adóelszámolás és az adóbevallások benyújtása során az alábbi szabályok érvényesek:
27 396,42 euróig terjedő adóalap esetén az adómentes rész 6 199,62 euró;magasabb adóalap esetén az összeg a törvényben meghatározott képlet alapján kerül kiszámításra;45 700,06 euró adóalap felett az adómentes részre való jogosultság megszűnik.
Mindemellett az adókulcsok nem változnak, azonban a jövedelemi határok igen:
19% a 45 700,06 euróig terjedő adóalapra;25% a 45 700,06 és 62 704,73 euró közötti adóalaprészre;30% a 62 704,73 és 77 938,08 euró közötti jövedelemre;35% a 77 938,08 euró feletti jövedelemre. Kapcsolódó cikkünk
Közeleg a tanév vége, a végzős diákok szüleinek pedig gyakran fejtörést okoz, meddig jogosultak a gyermekek után fizetendő támogatásokra.
A tanév végével sok szülő elveszíti a jogosultságát a különféle állami támogatásokra, legyen szó akár az adóbonuszról vagy a családi pótlékról. A jogosultság lejárta elsősorban attól függ, hogy a gyermek folytatja-e a tanulmányait vagy sem.
Kérdésként továbbá gyakran felmerül az is, hogy az állam meddig fizeti a diákok egészségbiztosítási járulékát.
Jozef Mihál korábbi munkaügyi miniszter az adótanácsadással kapcsolatos honlapján arra hívta fel a figyelmet, fontos különbséget tenni, hogy a végzős diák az alapiskolát, a középiskolát vagy éppen az egyetemet fejezi-e be.
Az alapiskolásoknál viszonylag egyszerű a helyzet
Az alapiskolás végzősök esetében általánosságban elmondható, hogy az adóbónuszt és a családi pótlékot a szülők a gyermek tankötelezettségének lejártáig igényelhetik. Mihál elmondása alapján itt két fontos feltételt kell figyelembe venni:
egyrészt a tankötelezettség a szlovák jogszabályok értelmében 10 évig tart, illetve legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló betölti a 16. életévét;másrészt pedig fontos tudatosítani, hogy a tanév nem júniusban, hanem augusztus 31-én ér véget.
Az állam eddig a napig téríti meg a diákok után fizetendő egészségbiztosítási járulékot.
A középiskolásoknál bonyolódnak a feltételek
A középiskolás végzős diákok esetében már jóval több szempontot figyelembe kell venni. Diákok jövőjét illetően itt három nagy csoportot különíthetünk el.
Az első nagy csoportot azok alkotják, akik a középiskola befejezés után nem kívánják folytatni a tanulmányaikat. Ezt a csoportot további két alcsoportra oszthatjuk, attól függően, hogy a diák mikor érettségizik le.
Ha a rendes időpontban abszolválja az érettségit, akkor a családi pótlékot a tanév utolsó hónapjáig, vagyis augusztusig lehet felvenni.
Az adóbónusz igénylése eggyel összetettebb: a szülők a tanév utolsó hónapjáig kérvényezhetik, vagy addig, amíg a gyermek be nem tölti a 18. életévét (attól függően, melyik feltétel érvényesül először).
Ami pedig az egészségbiztosítási járulékot illeti, az állam augusztus végéig állja a költségeket, szeptembertől a fizetés már a diák felelősségévé válik.
A második alcsoportot azok a diákok alkotják, akik csak a pótterminus során érettségiznek le, tehát szeptemberben vagy februárban. Fontos kiemelni, hogy a családi pótlékra és az adóbónuszra ebben az esetben is ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint az előző alcsoportnál. A diákok egészségbiztosítását is csak augusztus végéig fedezi az állam.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A munkaügyi minisztérium döntése nyomán júliustól emelkedik a létminimum összege, ami hatással van a nyugdíjakra, a gyermekgondozási segélyre, a családi pótlékra és további szociális juttatásokra. Összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.
A munkaügyi tárca július 1-től 295,22 euróra növeli a nagykorú személy után fizetendő létminimum összegét. A változásra Jozef Mihál korábbi munkaügyi miniszter hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán. Mint írta, a létminimum összegét a minisztérium a törvényi előírásoknak megfelelően minden évben július 1-jén változtatja meg, az alacsony jövedelmű háztartások megélhetési költségeinek növekedése alapján. Az idei évre vonatkozó növekedést 3,9 százalékban határozta meg a Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR), így a létminimum várható összege július 1-től 11,09 euróval növekszik (a jelenlegi 284,13 euróról).
Sok támogatás összege függ a létminimumtól
A 11 eurós növekedés elsőre nem tűnhet soknak, ám azért is érdemes odafigyelni erre a mutatóra, mert számos egyéb támogatás összege függ a létminimum változásától. Ezek közé tartozik például a munkaügyi hivatalok regisztrációs korlátja is, amely közvetlenül kapcsolódik a létminimumhoz. Ez tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy július 1-től azok még a munkakeresők nyilvántartásában maradhatnak, akiknek az alkalmi munkavégzésből származó bevétele nem haladja meg a havi 295,22 eurót.
A korkedvezményes öregségi nyugdíj igénylése szintén szorosan összefügg a létminimum összegével. A vonatkozó jogszabályok alapján csak azok teljesítik a korkedvezményes nyugdíj feltételeit, akiknél a nyugdíj összege meghaladja az egy felnőtt személy után fizetendő létminimum 1,6-szorosát. Esetünkben ez az összeg a júliustól 472,40 euróra emelkedik (a jelenlegi 454,70 euróról).
A gyakorlatban ez azzal jár, hogy a korkedvezményes nyugdíj igénylőinek nehezedik a feltétel teljesítése, hiszen ha a nyugdíjuk összege nem éri el a 472,40 eurót, a Szociális Biztosító visszautasítja a kérvényt.
Magasabb minimálnyugdíj és gyes – változások 2027-től
A létminimum emelésének vannak olyan következményei is, amelyek nem azonnal érezhetők, hanem csak fél évvel később, január 1-től fejtik ki a hatásukat. Ezek közé tartozik a minimálnyugdíj emelése is, amely a jövő évtől a következőképpen változik:
ha legalább 30 évig dolgozott, az összeg 412 euróról 428,10 euróra emelkedik;40 ledolgozott év esetén az új évtől 18,90 euróval javul a minimálnyugdíj összege (484,50 euróról 503,40 euróra);azok számára, akik legalább 45 évig dolgoztak, a minimálnyugdíj több mint 20 euróval, a jelenlegi 527,10 euróról 547,70 euróra emelkedik;ha legalább fél évszázadig aktív volt a munkapiacon, 2027-től további 23,10 euró üti a markát (ez 591 euróról 614,10 euróra történő emelkedést jelent).
A családokat segítő szociális juttatások esetében szintén fontos változások várhatóak a jövő évtől.
A gyermekgondozási segély a jelenlegi 364,8 euróról 379,10 euróra emelkedik, ha a szülő az adott gyermek után nem szedett anyasági segélyt (materské).Ha szedett, akkor a jelenlegi 500,10 euró helyett 519,70 euróra számíthat.
Az anyagi szükséghelyzetben lévőknek járó támogatás (dávka v hmotnej núdzi) 2027-től 3,5 euróval emelkedik, 89,70 euróról 93,20 euróra. A családi pótlék (príspevok na nezaopatrené dieťa) összege pedig 90 centtel (25,10 euró) lesz magasabb.
A munkavállalók adóterhei is némileg csökkenek, mivel a létminimum növekedésének köszönhetően az adómentes alap éves szinten 5966,73 euróról 6199,70 euróra emelkedik. Havi bontásban ez 516,64 eurót jelent (497,23 euróról), vagyis a bérük ezen részét még nem terheli a jövedelemadó.
Kapcsolódó cikkünk
A nyugdíj-előrejelzések körül kialakult vitában az ellenzék és a kormány eltérően értékeli a Szociális Biztosító által kiküldött dokumentumokat. Míg az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) súlyos hibákról és pánikkeltésről beszél, addig a munkaügyi minisztérium szerint az előrejelzések célja az, hogy az emberek ellenőrizhessék saját adataikat és felkészülhessenek nyugdíjas éveikre.
A PS elnöke, Michal Šimečka a keddi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-előrejelzések sok emberben bizonytalanságot és stresszt váltottak ki. A párt több olyan esetet is említett, amikor az előrejelzések hibás adatokat tartalmaztak.
Előfordult például, hogy egy már elhunyt személy számára állapítottak meg nyugdíjat, vagy egy ügyfél más személy adatait kapta meg.
A PS szerint sok embernél hiányoznak ledolgozott évek, illetve egyes nőknél nem vették figyelembe a gyermekek számát sem. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a rendszer működése komoly kérdéseket vet fel az állami adatkezelés és a közpénzek felhasználása kapcsán.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk a prognózisokat mintegy 3,5 millió embernek küldték ki postán. A PS közölte, hogy a becslések szerint ez több millió eurós költséget jelentett. A párt az említett okok miatt parlamenti vizsgálat kezdeményezését is kilátásba helyezte.
A tárca védekezik
Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-előrejelzés rendszerét még az előző kormány vezette be, írta törvénybe, és az a helyreállítási terv egyik vállalása.
Elmondása szerint a Szociális Biztosító mindössze körülbelül 170 panaszt kapott a kiküldött dokumentumokkal kapcsolatban.
A tárcavezető szerint az előrejelzések fontos szerepet töltenek be, mert lehetőséget adnak az embereknek arra, hogy ellenőrizzék, minden ledolgozott időszakuk szerepel-e a nyilvántartásban. A miniszter hozzátette: ha egyes időszakok hiányoznak az adatokból, az nem feltétlenül a Szociális Biztosító hibája.
A magas, különösen fiatalok számára kalkulált nyugdíjösszegekkel kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott, hogy ezek a jelenlegi rendszer hosszú távú fennmaradása esetén lennének reálisak. Emellett emlékeztetett arra is, hogy a nyugdíjkorhatár a várható élettartamhoz igazodik.
Kapcsolódó cikkünk
A Szociális Biztosító a napokban kezdte meg az új nyugdíj-előrejelzések kiküldését Szlovákiában, összesen mintegy 3,5 millió biztosított számára. Többen már meg is kapták a dokumentumot elektronikus úton vagy postai küldeményként, amely először ad átfogó képet arról, milyen nyugdíjra számíthatnak a jelenlegi adatok alapján.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, Erik Tomáš munka-, szociális és családügyi miniszter (Hlas) közölte: a Szociális Biztosító (Sociálna poisťovňa) megkezdi a nyugdíj-előrejelzések kiküldését szinte valamennyi ügyfele számára. Ezáltal május végéig hozzávetőleg 3,5 millió ügyfél számíthat az előrejelzésre.
Van, aki már megkapta
Az új rendszer célja, hogy a biztosítottak még aktív éveik alatt tájékozódhassanak várható nyugdíjjogosultságaikról, és szükség esetén időben dönthessenek megtakarításaikról vagy nyugdíjstratégiájukról. A dokumentum tartalmazza a megszerzett nyugdíjbiztosítási időt, az átlagos személyi bérpont értékét, valamint a várható nyugdíj összegét három különböző gazdasági forgatókönyv alapján.
Néhányan már kézhez is kapták a Szociális Biztosító által küldött nyugdíjprognózist. Sokak számára meglepő adatokat mutat az előrejelzés a nyugdíjkorhatár tekintetében.
Nem ritka, hogy a fiatalabb korosztály tagjainál a rendszer már 68 év feletti nyugdíjkorhatárral számol. Ez különösen azok körében váltott ki élénk reakciókat, akik most lépnek be a munkaerőpiacra, és először szembesülnek azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint akár közel hetvenéves korukig dolgozhatnak majd.
Hogy működik az előrejelzés?
A nyugdíj-előrejelzés az állami nyugdíjrendszerből, az úgynevezett első pillérből származó várható összeget mutatja meg, de a második pillérben megtakarítók esetében a magánnyugdíj-megtakarítás várható eredményét is tartalmazza. A számítások során figyelembe veszik az infláció várható alakulását, a bérek növekedését és a gazdasági fejlődés különböző lehetséges forgatókönyveit is. Az összegek ezért mai vásárlóértéken szerepelnek.
Az előrejelzések elsősorban az Elektronikus Biztosítotti Fiókban érhetők el, de sokan e-mailben vagy postai úton kapják meg őket. A rendszer fokozatosan válik teljessé: 2028-tól már a harmadik pillérben történő megtakarítások is bekerülnek az előrejelzésbe.
A nyugdíj-előrejelzés bevezetése a Szociális Biztosító nyilatkozata alapján az európai trendekhez igazodik, amelyek nagyobb átláthatóságot és pénzügyi tudatosságot kívánnak biztosítani a lakosság számára. A most kiküldött dokumentumok ugyanakkor sokak számára első alkalommal teszik kézzelfoghatóvá, milyen hosszú munkával töltött időszakkal és milyen bizonytalan gazdasági környezettel kell számolniuk a nyugdíjas évek előtt.
Három forgatókönyv
A nyugdíj-előrejelzés egyik legfontosabb eleme, hogy három különböző gazdasági forgatókönyv alapján számolja ki a várható nyugdíjat.
Az úgynevezett alapforgatókönyv a jelenlegi gazdasági előrejelzésekből indul ki, vagyis abból, hogy a gazdaság és a bérek mérsékelt ütemben növekednek. Az optimista forgatókönyv gyorsabb gazdasági fejlődéssel, magasabb béremelkedéssel és kedvezőbb nyugdíjnövekedéssel számol. A pesszimista változat ezzel szemben lassabb gazdasági növekedést és kedvezőtlenebb gazdasági környezetet feltételez, ami alacsonyabb várható nyugdíjösszeget eredményezhet.
A Szociális Biztosító hangsúlyozza, hogy az előrejelzés nem minősül hivatalos nyugdíj-megállapításnak, csupán tájékoztató jellegű becslés. A tényleges nyugdíjkorhatár és a nyugdíj összege a jövőbeni jogszabályi változásoktól, a biztosított munkaviszonyától és más körülményektől is függhet.
Kapcsolódó cikkünk
Megszűnik a rögzített nyugdíjkorhatár rendszere, és új korszak kezdődik a nyugdíjazás szabályozásában.
Ha a gyermek egyetemre készül…
A második nagy csoportba azokat a diákokat sorolhatjuk, akik a középiskola befejezése után felsőfokon is folytatják a tanulmányaikat, mégpedig nappali tagozaton.
Csak hogy ez sem legyen egyszerű, Mihál ezen csoporton belül is két alcsoportot említ, mégpedig attól függően, mikor van a beiratkozás az egyetemre.
Azoknak, akik nappali tagozaton folytatják, és legkésőbb október 31-ig beiratkoznak, egyszerűbb a dolguk, hiszen a szülők továbbra is jogosultak a családi pótlékra, és az állam továbbra is fizeti az egészségbiztosítást. Az adóbónusz esetében a meghatározó szempont a 18. életév betöltése, ezen túl a szülők már nem igényelhetik a támogatást.
Azok, akik szintén nappali tagozaton tanulnak tovább, de csak november 1. és december 31. között iratkoznak be az egyetemre, nem járnak olyan jól:
esetükben a családi pótlékot a tanév végéig (vagyis augusztusig) lehet felvenni, majd egy rövid időre megszűnik a szülők jogosultsága, és csak azután jön létre újra, hogy a diák beiratkozott az egyetemre.
Az egészségbiztosítási járulék esetében szerencsére nincs ilyen bonyodalom, azt az állam továbbra is végig fizeti. Az adóbónusz esetében a meghatározó szempont továbbra is a 18. életév betöltése.
A harmadik nagy csoportot azok a diákok alkotják, akik nem nappali, hanem levelező tagozaton kívánják folytatni a felsőfokú tanulmányaikat. Esetükben a képlet egyszerű:
a családi pótlékot augusztusig lehet felvenni,az állam fizeti a biztosítást,az adóbónusznál pedig a 18. életév betöltése számít.Az egyetem után
Az egyetemisták esetében először is különbséget kell tenni az alapképzés (a köznyelvben gyakran bakalárképzésként hivatkoznak rá) és a mesterképzés között.
Az alapképzésnél a legfontosabb szempont, hogy a titulust megszerzett diák kívánja-e folytatni a tanulmányait vagy sem.
Ha a hallgató nem tanul tovább, akkor a családi pótlékot abban a hónapban lehet utoljára igényelni, amelyben a gyermek befejezte a tanulmányát – tehát nem augusztusig, mint ahogy az előző esetekben megfigyelhettük.
Az egészségbiztosításnál egész pontosan az a nap a döntő, amikor a hallgató megszerezte a titulusát – a járuléktérítés másnap már az ő felelősségévé válik.
Az adóbónusz az említett 18. életév miatt itt már nem tényező.
Ha a hallgató tovább tanul, akkor a döntő szempont ismét a beiratkozás dátuma.
Azon hallgatóknál, akik nappali tagozaton folytatják a mesterképzést, és a beiratkozás október 31-ig lezajlik, a szülő továbbra is jogosult a családi pótlékra, és az egészségbiztosítás költségei az államot terhelik.Ha a beiratkozás csak november 1. és december 31. között történik meg, akkor a már ismerős forgatókönyv érvényesül: a családi pótlékot augusztusig lehet felvenni, majd abban a hónapban lehet újrakezdeni, amikor a hallgató beiratkozott az egyetemre. Az egészségbiztosítást az állam megszakítás nélkül fizeti.Jobb, ha észben tartjuk, mikor szereztük meg a diplomát
A mesterképzést sikeresen abszolváló hallgatók esetében két eshetőségről beszélhetünk: a diák folytatja-e a tanulmányait doktoranduszként vagy sem.
Ha a fiatal felnőtt nem tanul tovább, a családi pótlékot a tanulmányok lezártának hónapjáig lehet igényelni. Az állam pedig addig a napig téríti az egészségbiztosítást, amikor a hallgató sikeresen abszolválta az utolsó államvizsgáját.
Ha a fiatal felnőtt doktoranduszként folytatja, a családi pótléktól akkor is elbúcsúzhat: csakúgy, mint az előző esetben, a sikeres államvizsga hónapjáig igényelheti a szülő. Az egészségbiztosítás megtérítése azonban marad az állam feladata.
Lesznek azonnali változások is
A létminimum összege néhány olyan változást is eredményez, amelyeket nem a jövő évtől éreznek meg az emberek, hanem azonnal. Ezek közé tartozik például a munkaügyi hivatalok regisztrációs korlátja, amely közvetlenül kapcsolódik a létminimumhoz.
Ez azt jelenti, hogy azok a személyek, akiknek a havi jövedelme július 1-től nem haladja meg a 295,22 eurót, továbbra is a munkakeresők nyilvántartásában maradhatnak.
A korkedvezményes nyugdíj igénylése szintén szorosan összefügg a létminimum összegével. Ahhoz, hogy valaki korkedvezményes nyugdíjat kaphasson, fontos feltétel, hogy a nyugdíj összegének meg kell haladnia az egy felnőtt után fizetendő létminimum 1,6-szorosát.
Konkrét számban kifejezve ez azt jelenti, hogy júliustól csak azok kérvényezhetnek korkedvezményes nyugdíjat, akiknek legalábbi havi 472,4 euró üti a markukat (a korábbi összeg 454,7 euró volt).
A gyakorlatban tehát nehezebbé válik a korkedvezményes nyugdíj elintézése.
Mit jelenthet ez a gyakorlatban?
Ha Mihál becslései pontosnak bizonyulnak, a nyugdíjemelés összege konkrét számokban kifejezve nagyjából 14 és 54 euró között mozoghat attól függően, kinek mekkora nyugdíj jár. Ha feltételezzük, hogy valaki pontosan 400 euró nyugdíjat kap, a 3,6 százalékos emelés 14,4 eurónak felel meg. Ha valakinek 500 euró nyugdíjat fizetnek, az havi 18 euróval magasabb összegre számíthat. 54 eurós vagy annál magasabb emelést csak azok kapnak, akik legalább 1500 eurós nyugdíjat kapnak kézhez.
Fontos még hangsúlyozni, hogy a valorizáció többféle nyugdíjtípusra vonatkozik. Ide sorolható
az öregségi nyugdíj,az előrehozott öregségi nyugdíj,a rokkantsági nyugdíj,az özvegyi nyugdíjés az árvasági nyugdíj is.
Ha valaki egyszerre többféle nyugdíjat is kap, mindegyiket külön-külön értékelik és emelik. Például ha egy nyugdíjas kap 600 euró öregségi nyugdíjat, mellé pedig még 180 euró özvegyi nyugdíjat, akkor az első összeg 21,6 euróval, a második pedig 6,5 euróval emelkedik.
Ki kell még emelni, hogy a 13. havi nyugdíjat nem érinti a valorizáció, mivel az önálló juttatásnak számít, amelyre külön szabályok vonatkoznak.
Amennyiben szeretne pontosabb becslést kapni a jövő évi nyugdíjáról, az alábbi linkre kattintva talál egy számológépet.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament szeptemberre halasztotta a törvényjavaslat megvitatását, amely jelentősen emelné az idősek egy csoportjának nyugdíját.
A törvénymódosítást az SNS képviselői dolgozták ki, a beterjesztők között szerepel a pártelnök, Andrej Danko is. A javaslat értelmében a 90 év felettiek öregségi nyugdíját a minimálnyugdíj kétszeresében határoznák meg.
A minimálnyugdíj jelenlegi összege 30 ledolgozott év után 412 euróra rúg, vagyis ezt azt jelentené, hogy a 90 évnél idősebbek jelen körülmények között havi 824 euróval számolhatnának.
Ez sokaknak több száz eurós emelést hozna, hiszen a beterjesztők szerint a 90 év feletti nyugdíjasok átlagban havi 540 eurót kapnak kézhez. A Szociális Biztosító 2025 szeptemberéig egész pontosan 25 967 olyan 90 év feletti nyugdíjast jegyzett, aki öregségi nyugdíjra volt jogosult.
Miért éppen 90 év felett?
Dankóék a javaslat indoklásában azzal érvelnek, hogy a módosítás nem változtatja meg a nyugdíjrendszer alapvető felépítését, mindössze a meglévő jogszabályokat egészíti ki egy speciális, életkorral összefüggő korrekciós intézkedéssel. Bár a jelenlegi rendszerben is létezik minimálnyugdíj és rendszeres nyugdíjemelés, de ezek nincsenek tekintettel a legidősebb generációt érintő hátrányos megkülönböztetésre. Az ő nyugdíjuk ugyanis az évtizedekkel korábbi kereseteken alapul, amikor a havi bérek jelentősen alacsonyabbak voltak a mostaniaknál. Mindezek mellett a 90 év felettiek egészségügyi problémái gyakran komoly anyagi kihívást jelentenek az alacsony nyugdíjból élőknek.
„A javasolt jogszabály elfogadásának szükségességét az öregségi nyugdíjak összege és a 90 év feletti személyek valós pénzügyi terhei közötti eltérés okozza. Ebben a korban általában megnő a lakhatással, a szociális szolgáltatásokkal és a gyógyszerekkel kapcsolatos kiadások jelentősége, miközben a nyugdíjjogosultságok alapjául szolgáló, történelmileg alacsony jövedelemszint az ismételt emelések után is visszatükröződik a nyugdíj összegében”
– olvasható az indoklásban.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A munkaügyi minisztérium döntése nyomán júliustól emelkedik a létminimum összege, ami hatással van a nyugdíjakra, a gyermekgondozási segélyre, a családi pótlékra és további szociális juttatásokra. Összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.
A munkaügyi tárca július 1-től 295,22 euróra növeli a nagykorú személy után fizetendő létminimum összegét. A változásra Jozef Mihál korábbi munkaügyi miniszter hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán. Mint írta, a létminimum összegét a minisztérium a törvényi előírásoknak megfelelően minden évben július 1-jén változtatja meg, az alacsony jövedelmű háztartások megélhetési költségeinek növekedése alapján. Az idei évre vonatkozó növekedést 3,9 százalékban határozta meg a Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR), így a létminimum várható összege július 1-től 11,09 euróval növekszik (a jelenlegi 284,13 euróról).
Sok támogatás összege függ a létminimumtól
A 11 eurós növekedés elsőre nem tűnhet soknak, ám azért is érdemes odafigyelni erre a mutatóra, mert számos egyéb támogatás összege függ a létminimum változásától. Ezek közé tartozik például a munkaügyi hivatalok regisztrációs korlátja is, amely közvetlenül kapcsolódik a létminimumhoz. Ez tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy július 1-től azok még a munkakeresők nyilvántartásában maradhatnak, akiknek az alkalmi munkavégzésből származó bevétele nem haladja meg a havi 295,22 eurót.
A korkedvezményes öregségi nyugdíj igénylése szintén szorosan összefügg a létminimum összegével. A vonatkozó jogszabályok alapján csak azok teljesítik a korkedvezményes nyugdíj feltételeit, akiknél a nyugdíj összege meghaladja az egy felnőtt személy után fizetendő létminimum 1,6-szorosát. Esetünkben ez az összeg a júliustól 472,40 euróra emelkedik (a jelenlegi 454,70 euróról).
A gyakorlatban ez azzal jár, hogy a korkedvezményes nyugdíj igénylőinek nehezedik a feltétel teljesítése, hiszen ha a nyugdíjuk összege nem éri el a 472,40 eurót, a Szociális Biztosító visszautasítja a kérvényt.
Magasabb minimálnyugdíj és gyes – változások 2027-től
A létminimum emelésének vannak olyan következményei is, amelyek nem azonnal érezhetők, hanem csak fél évvel később, január 1-től fejtik ki a hatásukat. Ezek közé tartozik a minimálnyugdíj emelése is, amely a jövő évtől a következőképpen változik:
ha legalább 30 évig dolgozott, az összeg 412 euróról 428,10 euróra emelkedik;40 ledolgozott év esetén az új évtől 18,90 euróval javul a minimálnyugdíj összege (484,50 euróról 503,40 euróra);azok számára, akik legalább 45 évig dolgoztak, a minimálnyugdíj több mint 20 euróval, a jelenlegi 527,10 euróról 547,70 euróra emelkedik;ha legalább fél évszázadig aktív volt a munkapiacon, 2027-től további 23,10 euró üti a markát (ez 591 euróról 614,10 euróra történő emelkedést jelent).
A családokat segítő szociális juttatások esetében szintén fontos változások várhatóak a jövő évtől.
A gyermekgondozási segély a jelenlegi 364,8 euróról 379,10 euróra emelkedik, ha a szülő az adott gyermek után nem szedett anyasági segélyt (materské).Ha szedett, akkor a jelenlegi 500,10 euró helyett 519,70 euróra számíthat.
Az anyagi szükséghelyzetben lévőknek járó támogatás (dávka v hmotnej núdzi) 2027-től 3,5 euróval emelkedik, 89,70 euróról 93,20 euróra. A családi pótlék (príspevok na nezaopatrené dieťa) összege pedig 90 centtel (25,10 euró) lesz magasabb.
A munkavállalók adóterhei is némileg csökkenek, mivel a létminimum növekedésének köszönhetően az adómentes alap éves szinten 5966,73 euróról 6199,70 euróra emelkedik. Havi bontásban ez 516,64 eurót jelent (497,23 euróról), vagyis a bérük ezen részét még nem terheli a jövedelemadó.
Kapcsolódó cikkünk
A nyugdíj-előrejelzések körül kialakult vitában az ellenzék és a kormány eltérően értékeli a Szociális Biztosító által kiküldött dokumentumokat. Míg az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) súlyos hibákról és pánikkeltésről beszél, addig a munkaügyi minisztérium szerint az előrejelzések célja az, hogy az emberek ellenőrizhessék saját adataikat és felkészülhessenek nyugdíjas éveikre.
A PS elnöke, Michal Šimečka a keddi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-előrejelzések sok emberben bizonytalanságot és stresszt váltottak ki. A párt több olyan esetet is említett, amikor az előrejelzések hibás adatokat tartalmaztak.
Előfordult például, hogy egy már elhunyt személy számára állapítottak meg nyugdíjat, vagy egy ügyfél más személy adatait kapta meg.
A PS szerint sok embernél hiányoznak ledolgozott évek, illetve egyes nőknél nem vették figyelembe a gyermekek számát sem. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a rendszer működése komoly kérdéseket vet fel az állami adatkezelés és a közpénzek felhasználása kapcsán.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk a prognózisokat mintegy 3,5 millió embernek küldték ki postán. A PS közölte, hogy a becslések szerint ez több millió eurós költséget jelentett. A párt az említett okok miatt parlamenti vizsgálat kezdeményezését is kilátásba helyezte.
A tárca védekezik
Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyugdíj-előrejelzés rendszerét még az előző kormány vezette be, írta törvénybe, és az a helyreállítási terv egyik vállalása.
Elmondása szerint a Szociális Biztosító mindössze körülbelül 170 panaszt kapott a kiküldött dokumentumokkal kapcsolatban.
A tárcavezető szerint az előrejelzések fontos szerepet töltenek be, mert lehetőséget adnak az embereknek arra, hogy ellenőrizzék, minden ledolgozott időszakuk szerepel-e a nyilvántartásban. A miniszter hozzátette: ha egyes időszakok hiányoznak az adatokból, az nem feltétlenül a Szociális Biztosító hibája.
A magas, különösen fiatalok számára kalkulált nyugdíjösszegekkel kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott, hogy ezek a jelenlegi rendszer hosszú távú fennmaradása esetén lennének reálisak. Emellett emlékeztetett arra is, hogy a nyugdíjkorhatár a várható élettartamhoz igazodik.
Kapcsolódó cikkünk
A Szociális Biztosító a napokban kezdte meg az új nyugdíj-előrejelzések kiküldését Szlovákiában, összesen mintegy 3,5 millió biztosított számára. Többen már meg is kapták a dokumentumot elektronikus úton vagy postai küldeményként, amely először ad átfogó képet arról, milyen nyugdíjra számíthatnak a jelenlegi adatok alapján.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, Erik Tomáš munka-, szociális és családügyi miniszter (Hlas) közölte: a Szociális Biztosító (Sociálna poisťovňa) megkezdi a nyugdíj-előrejelzések kiküldését szinte valamennyi ügyfele számára. Ezáltal május végéig hozzávetőleg 3,5 millió ügyfél számíthat az előrejelzésre.
Van, aki már megkapta
Az új rendszer célja, hogy a biztosítottak még aktív éveik alatt tájékozódhassanak várható nyugdíjjogosultságaikról, és szükség esetén időben dönthessenek megtakarításaikról vagy nyugdíjstratégiájukról. A dokumentum tartalmazza a megszerzett nyugdíjbiztosítási időt, az átlagos személyi bérpont értékét, valamint a várható nyugdíj összegét három különböző gazdasági forgatókönyv alapján.
Néhányan már kézhez is kapták a Szociális Biztosító által küldött nyugdíjprognózist. Sokak számára meglepő adatokat mutat az előrejelzés a nyugdíjkorhatár tekintetében.
Nem ritka, hogy a fiatalabb korosztály tagjainál a rendszer már 68 év feletti nyugdíjkorhatárral számol. Ez különösen azok körében váltott ki élénk reakciókat, akik most lépnek be a munkaerőpiacra, és először szembesülnek azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint akár közel hetvenéves korukig dolgozhatnak majd.
Hogy működik az előrejelzés?
A nyugdíj-előrejelzés az állami nyugdíjrendszerből, az úgynevezett első pillérből származó várható összeget mutatja meg, de a második pillérben megtakarítók esetében a magánnyugdíj-megtakarítás várható eredményét is tartalmazza. A számítások során figyelembe veszik az infláció várható alakulását, a bérek növekedését és a gazdasági fejlődés különböző lehetséges forgatókönyveit is. Az összegek ezért mai vásárlóértéken szerepelnek.
Az előrejelzések elsősorban az Elektronikus Biztosítotti Fiókban érhetők el, de sokan e-mailben vagy postai úton kapják meg őket. A rendszer fokozatosan válik teljessé: 2028-tól már a harmadik pillérben történő megtakarítások is bekerülnek az előrejelzésbe.
A nyugdíj-előrejelzés bevezetése a Szociális Biztosító nyilatkozata alapján az európai trendekhez igazodik, amelyek nagyobb átláthatóságot és pénzügyi tudatosságot kívánnak biztosítani a lakosság számára. A most kiküldött dokumentumok ugyanakkor sokak számára első alkalommal teszik kézzelfoghatóvá, milyen hosszú munkával töltött időszakkal és milyen bizonytalan gazdasági környezettel kell számolniuk a nyugdíjas évek előtt.
Három forgatókönyv
A nyugdíj-előrejelzés egyik legfontosabb eleme, hogy három különböző gazdasági forgatókönyv alapján számolja ki a várható nyugdíjat.
Az úgynevezett alapforgatókönyv a jelenlegi gazdasági előrejelzésekből indul ki, vagyis abból, hogy a gazdaság és a bérek mérsékelt ütemben növekednek. Az optimista forgatókönyv gyorsabb gazdasági fejlődéssel, magasabb béremelkedéssel és kedvezőbb nyugdíjnövekedéssel számol. A pesszimista változat ezzel szemben lassabb gazdasági növekedést és kedvezőtlenebb gazdasági környezetet feltételez, ami alacsonyabb várható nyugdíjösszeget eredményezhet.
A Szociális Biztosító hangsúlyozza, hogy az előrejelzés nem minősül hivatalos nyugdíj-megállapításnak, csupán tájékoztató jellegű becslés. A tényleges nyugdíjkorhatár és a nyugdíj összege a jövőbeni jogszabályi változásoktól, a biztosított munkaviszonyától és más körülményektől is függhet.
Kapcsolódó cikkünk
Megszűnik a rögzített nyugdíjkorhatár rendszere, és új korszak kezdődik a nyugdíjazás szabályozásában.
Egyelőre nem döntöttek
A javaslatot a parlament májusban már megszavazta első olvasatban, akkor 78 képviselő támogatta az elfogadását, vagyis a teljes koalíció. Az ellenzéki képviselők többsége tartózkodott.
A második és a harmadik, azaz az utolsó olvasatról a parlament jelenleg is zajló ülésén kellett volna szavazni, de a képviselők csütörtökön úgy döntöttek, szeptemberre halasztják a törvény megvitatását. A döntés nem volt teljesen váratlan, hiszen a Smer és a Hlas képviselői a nemrégiben lezajló bizottsági üléseken sem álltak be Dankóék törvénye mellé.
Az SNS vezetője akkor egy sajtótájékoztatón tiltakozott is a koalíciós partnerei hozzáállása miatt, azt mondta, sokkolták ők a történtek, mert kezdetben – vagyis az első olvasatban – a Smer és a Hlas még örömmel fogadták a javaslatot.
„Ha a Smer és a Hlas a továbbiakban sem fogják támogatni, akkor nyíltan kimondom, hogy nincs bennük társadalmi együttérzés”
– kritizálta partnereit Danko.
Érzékenyen érinti a költségvetést
Az SNS időzítése azért is vetett fel problémákat a koalícióban, mert Robert Fico (Smer) miniszterelnök és kabinetje csak a következő hetekben, hónapokban tervezi bemutatni a második gazdaságélénkítő csomagját, amely az államkasszát érintő javaslatokat fogja tartalmazni. Ehhez azonban egyezségre kell jutni a koalíción belül, ami nem feltétlenül lesz egyszerű feladat, hiszen a jövő évi állami költségvetés lesz az utolsó, amelyet a jelenlegi kormány bemutat a következő parlamenti választás előtt.
Dankóék nyugdíjemelése 2027-ben a konzervatív becslések alapján is mintegy 83 millió euróba kerülne az államnak. Az SNS elnöke azonban úgy véli, ha valóban szeretnék, képesek lennének elkülöníteni a szükséges anyagi forrásokat.
„Az államnak bátornak kell lennie, és erőfeszítéseket kell tennie, hogy segítsen ezeken az embereken”
– fogalmazott.
Mivel a parlament a nyári szünetben nem tárgyal (hacsak nem hívnak össze rendkívüli ülést), ezért legkorábban a szeptemberi ülésen derülhet ki, hogy mi lesz az SNS törvényjavaslatának sorsa.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
