Márciusig képes tartani magát Ukrajna nyugati támogatás nélkül, vagyis az év első negyedét még vélhetően súlyos gondok nélkül is tá tudja vészelni – derül ki a Mandiner.hu-n megjelent elemzésből. A magyarországi lap cikke ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy március után erősen kérdésessé válik az ukrán állam fenntarthatósága. Példának okáért egyetlen katona kiképzésbe és harcba küldése évi 26 ezer dollárba kerül. Ilyen körülmények között pedig nem tűnik életszerűnek a félmillió besorozottról szóló korábbi szándék.
Mint ismeretes, Ukrajna 60 milliárd dollárért lobbizik az USA-nál, ám a Kongresszusban költségvetési viták blokkolják a keret elfogadását, ami magyarul annyit tesz, hogy nincs meg a politikai akarat a gigászi támogatási csomag elfogadásához. A legutóbbi hírek szerint márciusig nem várható áttörés.
Az EU-ban komoly erők lobbiznak azért, hogy a tagállamok pénzpiacról felvett közös hitelből finanszírozzon ki 50 milliárd eurót, négy évre, de egy összegben. Brüsszelt egyelőre csak Magyarország tartja vissza a pénz folyósításától, de csak azért, mert bár több ország is kifogásolja az irdatlan összeget, nyíltan nem mennek szembe a fősodorral (lásd a szlovák kormány esetét). Az EU február elején foglalkozik Ukrajna gigászi támgoatási keretével a rendkívüli csúcson.
A sorok között azonban érezhető, hogy Washington és Brüsszel „ki húzza rövidebbet” játékot játszik, aki ugyanis másodszor fogadja el a támogatási keretet, annak van esélye kisebb költséget vállalni.
Ukrajna jelenleg teljes mértékben ki van szolgáltatva a külföldi pénzeknek. Korábban elismerték, hogy ha nem jön több nyugati pénz (nem katonai segély, hanem pénz), akkor nem tudják kifizetni 10 millió nyugdíjas életjáradékát és 2,5 millió állami alkalmazott bérét.
A Mandiner.hu szerint az ukrán kormány ideiglenes megoldásként újabb adókat vetett ki a pénzintézetekre, néhány adóbevételt átcsoportosított és belföldi hiteleket vett fel a költségvetési kiadások fedezésére; ezek a megoldások azonban csak ideig-óráig biztosítják az állami lélegeztetőgép működését. Japán 1,5 milliárd dolláros csomagot küld segítségképpen, a tavalyról megmaradt maradványösszegek is átcsoportosíthatók, az adományokból is csorog be valamennyi, így Kijev valahogy túléli az első negyedévet, amelyhez alaphangon 8 milliárd dolláros költségvetéssel kalkuláltak.
„Ami azután történik, az az amerikai és európai segélyösszegek folyósításától vagy beragadásától függ. Amennyiben nem, vagy csak részben érkeznek meg, Ukrajnának a pénzügyi önellátásért vívott küzdelemre kell koncentrálni. Nehéz, ha nem lehetetlen küzdelem lesz.”
olvasható a cikkben.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
