1986. április 26-án hajnalban következett be a világ eddigi legsúlyosabb atomkatasztrófája a Szovjetunióhoz tartozó észak-ukrajnai Csernobil és Pripjaty városok közelében található Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőműben. Ahogy azt az HBO televíziócsatorna legújabb sikersorozata, a Csernobil is ábrázolja, a merev szovjet hierarchiában rengeteg időbe telt, mire a hatóságok a környék lakóit megpróbálták biztonságba helyezni. A sorozat a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnöke, Borisz Scserbina szerepét emeli ki a veszélyeztetett lakosság evakuálásában. Mi volt a politikus valós szerepe a katasztrófa idején?
Még az olyan, valóságkövetésükért széles körben dicsért filmes alkotások is, mint az HBO sorozata, kénytelenek a történetmesélés érdekében eltérni a megtörtént események pontos menetétől – különösen akkor, ha azok nem is ismerhetők meg.
Így van ez a csernobili katasztrófa esetében is sok szempontból, és Borisz Scserbina életének és szerepvállalásának számos pontjával is. A hidegháborús környezet és a többszintű titkolózás még napjainkban is sok esetben megnehezíti az események és az egyes szereplők cselekedeteinek pontos rekonstruálását.
Az HBO sorozatának második részében a Stellan Skarsgård által alakított Scserbina és a Jared Harris által alakított Valerij Legaszov, a szovjet tudományos akadémia fizikusa helikopterrel tart az erőmű felé. Amikor a tudós óvakodik az atomreaktor pontos működésének ismertetésétől, Scserbina életveszélyesen megfenyegeti.
Valerij Legaszov (kép forrása: All That’s Interesting)
Ez a mozzanat kétségtelenül a dramatizálást szolgáló elem – az 1980-as évek végén a spontán, de még a bürokratikus eljárással alátámasztott politikai indíttatású kivégzések sem voltak már a rendszer elfogadott részei.
Scserbina semmiképpen nem fenyegethette meg komolyan Legaszovot azzal, hogy kidobja a helikopterből – hiába töltött be magas politikai tisztséget, az ügyet gyilkosságként kezelték volna. A gorbacsovi enyhülés idején már nem voltak bevettek a Sztálin idején megszokott módszerek.
A Minisztertanács elnöke, Nyikolaj Tyihonov 1984-ben nevezte ki Scserbinát helyettesévé. Korábban az olaj- és gázipari vállalatok építési minisztere volt, azelőtt pedig az úgynevezett transzszibériai (Urengoj-Pomari-Ungvár) gázvezeték építését felügyelte. A katasztrófa bekövetkeztekor Scserbina Szibériában volt hivatalos úton, a tényt közlő telefonhívás után 18 órával érkezett Pripjatyba, és adott utasítást a város evakuálására.
A sorozat hideg bürokrataként ábrázolja Scserbinát, aki eleinte – pozícióját féltve – vonakodik elhinni azt, amit beosztottjai közölnek vele. Skarsgård számára a karakter alakításában ez játszotta a legfontosabb szerepet – Scserbina először részt vesz az ügy eltussolásában, majd egyfajta morális karakterfejlődésen keresztülmenve eljut a helyes cselekedetig.
Stellan Skarsgård Borisz Scserbina szerepében (kép forrása: bustle.com)
„Érdekes olyan szereplőt alakítani, aki egy hibás rendszer képviselője, egész életében azt védelmezte, majd vissza kell tekintenie életére és be kell ismernie, hogy tévedett” – mondta a svéd színész. „Végül arra a következtetésre jut, hogy valami másért kell kiállnia.”
Sok történelmi személyt alakító színész felelősséget érez azért, hogy pontosan formálja meg karakterét – különösen az olyan fontos emberek esetében, mint Scserbina. Mivel azonban igen keveset lehet egyébiránt tudni a férfi életéről – és mivel a forgatókönyv menete volt az elsődleges szempont –, Skarsgårdnak meglehetős szabadság adatott meg.
„A valódi férfi más, mint akit én játszom” – mondta. „Az igazi emberről nagyon nehéz bármilyen információhoz jutni. Én a forgatókönyvben megírt karaktert játszom, és a forgatókönyvnek, a történetnek szüksége van néhány dologra ettől a szereplőtől – akár valóban ilyen volt, akár nem. Még csak nem is hasonlítok az eredeti Borisz Scserbinára.”
Számos szovjet politikusról igen nehéz még napjainkban is valódi, alátámasztható információt szerezni. Scserbina esetében a legtöbb tény, amely elérhető róla, éppen a csernobili katasztrófának köszönhető, mivel akkoriban ez volt a világon mindenhol a vezető hír.
Életéről egy rövid összefoglaló megtalálható az 1979-ben kiadott Nagy Szovjet Enciklopédiában. Eszerint Borisz Jevdokimovics Scserbina egy vasutas fiaként látta meg a napvilágot 1919. október 5-én a Donyecki területen lévő Debalcevóban (ma Debalceve, Donecki terület, Ukrajna).
Ez a terület később a Szovjetunión belül az Ukrán SZSZK-hoz tartozott, 1919-ben azonban (az orosz polgárháború idején) éppen a rövid életű, Dél-Oroszország nevű állam részét képezte, amelyet ekkor a bolsevikellenes (fehér) erők irányítottak.
Borisz Scserbina (kép forrása: zpravy.aktualne.cz)
23 éves korában végzett a Harkovi Vasúti Szállítási Intézetben, majd 1948-ban elvégezte az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának pártiskoláját. 1950-re Harkov (ma Harkiv, Ukrajna) város tanácsának titkára volt. Scserbina a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának (SZKP KB) 1961-ben vált tagjelöltjévé.
Az 1960-as években Szibériában az olaj- és gázkitermelés infrastruktúrájának kiépítésében volt része (párttevékenységével párhuzamosan), majd 1973-ban lett az olaj- és gázipari vállalatok építési minisztere, végül 1976-ban a KB rendes tagja.
Nem mindennapi karrierje során Scserbinát kétszer tüntették ki a Lenin-renddel, egyszer az Októberi Forradalom Érdemrenddel, és számos egyéb, hazafias tevékenységet méltató kitüntetést is kapott. 1984-ben a Minisztertanács akkori elnöke, Nyikolaj Tyihonov kinevezte maga mellé a testület alelnökének. Két évvel ezután neve örökre összefonódott a csernobili katasztrófával és az azt kísérő eseményekkel.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
