Ibrahim Awwad Ibrahim Ali al-Badri al-Samarrai az Iszlám Állam rettegett vezetőjének valódi neve. Az al-Samarrai szülőhelyére, a Bagdadtól északra fekvő Szamarrára utalt. Itt, a „szunnita háromszög” keleti peremén látta meg a napvilágot 1971-ben.
Édesapja korántanító volt, őt magát pedig visszahúzódó, hallgatag fiatalemberként jellemezték, akinek beszéd közben is alig értették a szavát. A szomszédok szerint szégyenlős volt, és még azt is szótlanul eltűrte, amikor kedvenc sportjában, a fociban felrúgták.
A Brookings portréjában Ibrahimot A hívőnek nevezi. Ha nem volt iskolában, szabadidejét jobbára a mecsetben töltötte, ahol elmerült a hittudományokban. Fivére, Samszi szerint nyomban figyelmeztetett bárkit, aki nem tartotta tiszteletben a vallási előírásokat.
Lelkes focistaként csapattársai a helyi mecsetben egyszerűen csak „a mi Messink”-nek nevezték az argentin csillag, Lionel Messi után.
Egyetemi évek
Az Iszlám Tanulmányok Szaddám Egyetemén a korán előadását tanulta. A már idézett Brookings szerint a kiváltságos bagdadi képzésen egészen a doktorátusig jutott. Egyetemi tanulmányai alatt csatlakozott a Muszlim Testvériséghez. A pániszlám mozgalom célja az iszlám szigorú törvényein alapuló államok létrehozása; olyanoké, amelyeket a világ számos iszlám országában elvetnek.
Ibrahim egyre inkább a bagdadi Testvériségnek a szalafisták uralta szélsőségesei felé sodródott. A keményvonalas iszlamisták a vallási törvények rideg tolmácsolásának és a dzsihádnak az elkötelezett hívei. Annak a háborúnak, amelyet az iszlám hit árulói ellen folytatnak.
Camp Bucca
Irak 2003-as amerikai megszállása és Szaddám Husszein elmozdítása után Ibrahim a háborús káoszban létrehozott szunnita milíciákhoz csatlakozott.
Az amerikaiak 2004-ben elfogták, és a hírhedt Camp Bucca fegyintézetben zárták. Imámként és focistaként ezúttal Maradona nevét vette fel – legalábbis az Al-Monitor részletes életrajza szerint.
Camp Buccában szoros kapcsolatot alakított ki az Al-Káida iraki szárnyával. Sokan közülük az iraki Iszlám Állam vezetőivé váltak. Miután 2010-ben a vezéreket egy légitámadásban megölték, a csoport irányítását az egykori félénk ember vette át. Jelleme mellett neve is megváltozott: ekkor már Abu Bakr al-Bagdadinak hívták, azaz a szamarraiból bagdadi lett.
Az Abu Bakr vezette csoport terjeszkedni kezdett. Szíriában is megvetette a lábát, az általa elfoglalt terület nevét pedig angol rövidítéssel ISIS-re (Islamic State of Iraq and Syria – Irak és Szíria Iszlám Államára) változtatta.
A szíriai polgárháború kirobbanása és a forradalomban megerősödött dzsihádista bandák megerősödése után az Iszlám Állam – a hatalmi űrt kihasználva – több nagy várost foglalt el, Rakkát is beleértve.
Abu Bakr neve akkor vált ismertté a világ előtt, amikor csapatai 2014-ben elfoglalták az észak-iraki Moszult. A moszuli Nagy Mecset pulpitusáról tartott beszédében – és ez volt az egyetlen, amit a televízió közvetítette – Bagdadi bejelentette a kalifátus létrehozását, magát pedig Ibrahim kalifának kiáltotta ki (a kalifa címet utoljára az oszmán szultánok használták 1924-ig). Követői Irak északi területeinek nagy részét ellenőrzésük alá vonták, és egy pillanatban még Bagdadot is veszélyeztették.
A légicsapás
Bagdadi haláláról először 2015-ben kaptak lábra híresztelések. A jelentések szerint alaposan megsebesült egy Moszul melletti légicsapásban. Később azt írták: sérülései annyira súlyosak, hogy soha több nem lesz képes a „szervezet irányítására”.
A rajtaütés után Bagdadi Moszulból Rakkába költözött, de nem szívesen mutatkozott. Utazását a legnagyobb titokban szervezték meg, a kíváncsi tekintetektől távol. Hívei kizárólag hangüzeneteit hallhatták 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben. Ezek mindegyikében éppen megtörtént eseményekre utalt – így cáfolandó halálhírét. Utoljára 2019 szeptemberében adott életjelet magáról.
Ez alatt az idő alatt az Iszlám Állam csillaga hanyatlóban volt Szíriában és Irakban egyaránt. Fegyvereseit 2017-ben űzték ki Rakkából és Moszulból. Utolsó megmaradt bangúzi támaszpontját Szíriában 2019-ben foglalták vissza a kormányerők. Követőinek zömét – köztük külföldi állampolgárokat – őrizetbe vették, és észak-szíriai menekülttáborokba zárták őket.
Egyelőre tisztázatlan, hogy Bagdadi Törökországba vagy máshová tervezett elmenekülni. Az viszont kétségtelen, hogy ideje fogytán volt.
Visszahúzódó természete dacára a világ legkeresettebb bűnözőjének számított, akinek a fejére 25 millió dolláros vérdíjat tűztek ki Washingtonban.
Az október végi amerikai rajtaütés során fanatikusként három gyerekével együtt robbantotta fel magát.
A DNS-sel bizonyított halálhírét ezúttal is sokan fogják megkérdőjelezni.
Forrás: Euronews
Sharing is caring!
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
