Nem csak gazdasági ellentétek húzódnak a németek és a franciák között. Bár heves vita árán megújították az 55 éves Elysée-szerződést, a két parlament továbbra is megosztott a jövőt illetően.
Európa sorsát határozta meg 55 évvel ezelőtt az Elysée-szerződés. A német és a francia vezetés ezzel elismerte, hogy nem egymás ellen, hanem összefogva kell újjáépíteni Európát, megőrizve ezzel világpolitikai egyensúlyukat is. Ennek köszönhető a viszonylag hosszú békés, gyarapodó időszak. Az együttműködés alapját megteremtő bilaterális szerződést, aláírásának 55. évfordulóján megújították – bár heves viták árán.
A Bundestagban a francia nemzetgyűlés küldöttségének részvételével tartott ülésen voltak, akik úgy vélekedtek, hogy a valódi cél az Európai Egyesült Államok megalapítása, amely ellentétes az Elysée-szerződéssel. Ezen az úton nem követi Berlint és Párizst Magyarország, Csehország és Lengyelország sem.
Kiszelly Zoltán politológus szerint a konfliktus abból adódik, hogy Macron a francia politikai hagyományt folytatva indikálja Franciaország politikai vezető szerepét. Ezt a németek akkor fogadnák el, ha a franciák megreformálnák, modernizálnák saját gazdaságukat – tette hozzá.
A Kossuth rádió Európai Idő című műsorában elmondta, hogy az eurózóna déli országai nem akarnak Görögország sorsára jutni, az északi tagállamok pedig csak akkor finanszírozzák tovább a déli részt, ha azok reformokat hajtanak végre.
Macron menetrendje
Megjegyezte, hogy a Macron által javasolt menetrend az alábbi lett volna: a német választásokig egy európai szintű társadalmi vita az unió és az eurózóna jövőjéről, majd az Elysée-szerződés évfordulójára kellett volna egy német-francia javaslatot az asztalra tenni. Kiszelly Zoltán szerint egy ilyen javaslat a jelenlegi „labilis” helyzetben az olaszoknak is nagyobb kedvet csinált volna ahhoz, hogy maradjanak az eurózónában. A javaslat az akadozó német tárgyalások miatt csúszik.
Az eurózónáról szóló német és francia elképzelések nagyon messze vannak egymástól: ég és föld – mondta a politológus. Macron létrehozna egy eurózóna parlamentet, amely politikai megrendeléseket adna az eurózóna pénzügyminiszterének, a munkanélküliség csökkentése, a kutatás-fejlesztés támogatása és a beruházások finanszírozása terén. Ezzel szemben a németek és Juncker, azaz Brüsszel nem akarnak eurózóna parlamentet, hiszen az az európai uniós szerződések módosítását jelentené, ehhez pedig feltehetően sok változtatási javaslattal állnának elő az országok. Ezt sem Berlin, sem Brüsszel nem akarja – jegyezte meg Kiszelly Zoltán.
A német megoldás
A németek az európai stabilitási mechanizmust ajánlják fel megoldásként. Az euró megmentésére szolgáló, az EU-n kívüli egyik intézményt szeretnék a németek átalakítani egy európai valutalappá, amely kedvező hiteleket nyújtana a reformok végrehajtására a déli országok számára – magyarázta a műsorban a szakember. Alternatívaként szó van egy, a Juncker-tervhez hasonló beruházás-ösztönző programról is, amelyet az eurózóna országai kapnának, „ezt lógatják be csaliként Brüsszelben” hazánk mellett egyéb országoknak is.
Macron francia elnök javaslatai a keleti-bővítés „visszacsinálását” szorgalmazná: az eurózónában határozná meg az új Európai Uniót, az ún. „magEurópát. Magyarországot, Lengyelországot, Csehországot megpróbálná ezekből a megerősített együttműködésekből kihagyni. A németek ellenben a kereskedelmi forgalom bővülése okán is rá vannak utalva Kelet-Közép-Európára.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
