Ki fogja ellátni a betegeket? Új megoldással küzdene a minisztérium Nagy Roland2026. 09. 01., k – 14:01 Nagyszombat |
A tanév indulásával kezdetét vette az egészségügyi minisztérium úgynevezett 1+4-es reformja, amely jelentősen lerövidítené a nővérképzés idejét. Kamil Šaško tárcavezető így juttatna több nővért a betegekhez, méghozzá rövid időn belül. A nővérkamara azonban aggódik az új rendszer miatt.
Bár a betegek a gyakorlatban a „nővér” szót egy általános fogalomként kezelik, a hazai törvények a végzettségtől függően pontosan meghatározzák, ki számít általános nővérnek, illetve egészségügyi asszisztensnek.
A négyéves egészségügyi szakközépiskolai végzettséggel rendelkező ápolókat a jelenlegi jogszabályok a „gyakorlati ápoló – asszisztens” kategóriába sorolják. Őket néhány évvel ezelőtt még egészségügyi asszisztensnek hívták, de a minisztérium változtatott a szakirány megnevezésén, amit a nővérkamara bírált is, mondván, ezzel csak még nagyobb zavart idéznek elő a rendszerben.Ezzel szemben a jogszabályok értelmében azok minősülnek általános nővérnek, akik az egészségügyi szakközépiskola elvégzését és az érettségi megszerzését követően részt vesznek egy hároméves felsőfokú szakképzésben úgynevezett általános diplomás nővér szakon, vagy pedig beiratkoznak egy ápolói egyetemre, ahol Bc. fokozatot szereznek.
A különbség nemcsak technikai jellegű: a magasabb végzettség értelemszerűen magasabb hatáskört is biztosít, vagyis az általános nővérek lényegesen több beavatkozást végezhetnek a betegeken, mint a gyakorlati ápolók.
Lassan már nincs kinek ellátnia a betegeket
A szakértők már évek óta arra figyelmeztetnek, hogy a nővérhiány a szlovák egészségügy egyik legnagyobb kihívásának számít. Tudatosítja ezt az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) is, aki a keddi, Nagyszombatban tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a probléma kettős természetű: egyrészt a nővértársadalom átlagéletkora kifejezetten magas, és a közeljövőben tömegesen nyugdíjba vonulnak, másrészt pedig alacsony az utánpótlás aránya.
Rámutatott, Szlovákiában ezer főre mintegy 6 nővér jut, míg az európai átlag ennél jóval magasabb. A jelenlegi előrejelzések azt mutatják, hogy a nővérképző rendszernek 2040-re mintegy 20 ezer új szakembert kell kinevelnie ahhoz, hogy a hazai egészségügy működőképes maradjon.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter tavaly megegyezett a nővérekkel, hogy 2026-ban havi 250 eurós fizetéskiegészítést kapnak. A tárcavezető ezzel szeretné megakadályozni a szakképzett munkaerő elvándorlását. Kiderült azonban, hogy az adók és a járulékfizetés miatt valójában csak az összeg mintegy felét kapnák kézhez. A nővérek felháborodtak, a Hlas pedig egy módosító javaslattal próbálja menteni a helyzetet.
Az egészségügyi miniszter tavaly októberben tárgyalóasztalhoz ült a nővéreket képviselő szakmai szervezetekkel, amelyek a hazai egészségügyben uralkodó kritikus állapotokra hívták fel a tárcavezető figyelmét. Azt állították, ha nem történik komolyabb változás, akkor pár éven belül nem lesz kinek gondoskodnia a betegekről. A fiatalok ugyanis alig mutatnak érdeklődést a nővéri szakma iránt, a szomszédos országokban kínált fizetések pedig a szakképzett munkaerő jelentős részét külföldre csábítják.
Balul sült el a miniszter javaslata
A helyzet megoldására Šaško egy úgynevezett stabilizációs juttatást javasolt, 2026-ban havi 250 eurós bónusz ütötte volna a nővérek markát. Később azonban kiderült, hogy az említett összegből a különféle adóterhek és járulékok miatt a nővérek mindössze 125–160 euró körüli összeget kapnak kézhez.
„Az állam valóban 250 eurót ad nekünk, de annak a felét azonnal el is veszi”
– összegezte a fejleményeket Iveta Lazorová, a nővérkamara (SKSaPA) elnöke, aki ragaszkodott a korábban ígért 250 eurós összeghez, ezért a benyújtott javaslat módosítását kérte a minisztériumtól.
A Szlovák Egészségügyi és Szociális Szolgáltatások Szakszervezete (SOZZSS) is felháborodottan reagált a helyzetre, a Facebook-oldalukon azt írták, a stabilizációs juttatás éppen az ellenkezőjét fogja elérni, még inkább elveszi a fiatalok kedvét a nővéri szakmától.
„Ha az állam érdekelt a hiányszakmák problémájának megoldásában, akkor azt rendszerszinten kell megoldania, nem pedig ismételt stabilizációs támogatások kifizetésével”
– olvasható a szakszervezet álláspontjában.
Módosító javaslattal próbálják megoldani a helyzetet
A fizetéskiegészítés körüli bonyodalmakra Marek Krajčí, a Szlovákia mozgalom parlamenti képviselője és korábbi egészségügyi miniszter is felhívta a figyelmet. Emlékeztetett, az Igor Matovič és Eduard Heger által vezetett kormányok szintén jóváhagytak hasonló juttatást, ám a törvényt úgy fogalmazták meg, hogy a pénz mentesüljön a járulékfizetés terhétől. Krajčí januárban már felhívta a miniszter figyelmét a problémára, aki azt ígérte, rendezni fogja a helyzetet, de februárig nem történt előrelépés. A képviselő ezért benyújt egy módosító javaslatot a parlament elé, melynek értelmében a nővérek megkaphatnák az ígért összeget.
Krajčíra reagálva az egészségügyi minisztérium a TASR hírügynökséggel közölte, a Hlas képviselője, Zdenko Svoboda a múlt héten szintén benyújtott egy hasonló módosító javaslatot a parlament elé. A minisztérium azt ígérte, a javaslat elfogadása után minden nővér megkapja a járulékfizetéstől mentesített összeget, amit először márciusban, utoljára pedig októberben fizetnek ki.
„A támogatást minden nővér és szülésznő megkapja, aki a módosító javaslat hatálybalépésének időpontjában rendes alkalmazásban áll valamelyik kórházban”
– üzente a tárca.
A módosító javaslatban Svoboda és képviselőtársai úgy fogalmaznak, hogy a stabilizációs juttatásként a szolgáltatók havi 375 eurót fizetnek kii, melyből levonják az adott hónapra eső személyi jövedelemadó előlegét.
Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) adatai alapján a nővéri szakirány az egyik legnagyobb hiányszakmának számít a hazai egészségügyben. Míg az orvosok száma évről évre növekvő tendenciát mutat, addig a felsőoktatási végzettséggel rendelkező nővérekből egyre kevesebb van.
A 2024-es adatok alapján (a tavalyi statisztikát az NCZI egyelőre nem tette közzé) összesen 31 395 nővér dolgozott Szlovákiában, ami a 2009-es adatokhoz képest 4 százalékos visszaesést jelent, vagyis 15 évvel korábban még 1313-mal több nővér gondoskodott a hazai páciensekről.Ennél még aggasztóbb, hogy a nővérek többsége már nincs messze a nyugdíjkorhatártól, a fiatalok részéről pedig nem igazán látszik az érdeklődés. 2024-ben a nővérek 66 százaléka a 40–59 éves korosztályból került ki, ezzel szemben a 20 és 29 év közötti korosztály mindössze a teljes nővérállomány 8 százalékát teszi ki.A fiatalok érdeklődésének csökkenése abból is látszik, hogy 2009-ben a 30 és 39 év közti nővérek még a teljes csoport 33 százalékát tették ki, 2024-re viszont ez az arány 12 százalékra zuhant vissza. Kapcsolódó cikkünk
Tavaly több mint 21 ezer orvos dolgozott Szlovákiában, 2009 óta ez a legmagasabb szám.
Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) közzétette az egészségügyi dolgozókra vonatkozó tavalyi statisztikákat. Ezekből kiderült, hogy tavaly összesen 123 470 személy dolgozott a szlovák egészségügyben. Az említett szám mintegy háromnegyedét teszik ki az egészségügyi dolgozók, a fennmaradó egynegyedet pedig az egyéb munkakörök alkotják, amelyek szintén elengedhetetlenek az egészségügy működése szempontjából – ide sorolhatók a takarítók, gondnokok, valamint az adminisztrációs feladatokat végző munkaerő is.
Orvosból vagy nővérből van több?
A friss adatok alapján az összes egészségügyi dolgozó 34 százalékát teszik ki a nővérek (a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők), csak utánuk következnek az orvosok 23 százalékkal. A harmadik legnépesebb csoportot az úgynevezett gyakorlati nővérasszisztensek alkotják, tehát azok az egészségügyi dolgozók, akik az ápolói szakirányon belül „csak” középiskolai képesítéssel rendelkeznek. Utánuk következnek a mentősök és a gyógyszerészek.
Régóta nem volt ennyi orvos a hazai egészségügyben
2024 végén az NCZI összesen 21 403 orvost tartott számon, erre 15 éve nem volt példa.
„A 2009-es évvel összevetve, amikor a szlovák egészségügyben 17 798 orvos dolgozott, 2024-re mintegy 15 százalékos emelkedést jegyeztünk. Mindemellett 2018 óta folyamatosan nő az orvosok száma”
– magyarázta az adatokat Alena Krčová, az NCZI szóvivője.
A statisztikák elsőre ugyan biztatónak tűnhetnek, egyúttal azonban az is látszik, hogy az orvostársadalom fokozatosan elöregszik. Míg 2009-ben a 65 év feletti orvosok száma 7 százalék körül mozgott, addig tavaly ez az arány már 17 százalék volt. Másképpen fogalmazva: hiába dolgozik most több orvos az egészségügyben, ha egy jelentős hányaduk pár éven belül nyugdíjba vonul.
A fogaink miatt kevésbé kell aggódnunk
Hasonló a helyzet a fogorvosok körében is. 2024-ben összesen 2966 fogorvos dolgozott Szlovákiában, közülük minden ötödik betöltötte már a 65. életévét. Vannak azonban a fiatalításra utaló jelek is: 2009-ben még az 50 és 59 év közti korosztály alkotta a legnagyobb csoportot a fogorvosok körében (40 százalék), mára azonban némileg átalakult a korstruktúra, és most már a 30–39 év közti fogorvosok vannak a legtöbben (33 százalék).
Összefoglalva tehát: továbbra is sok a nyugdíjaskorú fogorvos, viszont az adatok alapján szépen gyarapszik az utánpótlás.
A nővérek esetében csökkenő tendenciát láthatunk
2024-ben 31 395 felsőoktatási végzetséggel rendelkező nővér dolgozott a szlovák egészségügyben. Az előző évhez képest 0,7 százalékkal emelkedett a számuk, ami konkrétan 221-el több nővért jelent. Ha azonban a 2009-es adatokat vesszük alapul, akkor 4 százalékos csökkenésről beszélhetünk, tehát 15 évvel ezelőtt még 1313-mal több nővér gondoskodott a hazai páciensekről.
Ami a gyakorlati nővérasszisztenseket illeti, tavaly a számuk elérte a 6339-et, ez évközi viszonylatban 12 százalékos emelkedésnek felel meg. Ebben a szakirányban biztatóbb a helyzet, a számuk 2009 óta folyamatosan növekszik.
Ki fog gondoskodni a betegekről 15 év múlva?
A korspecifikus adatokra tekintve azt láthatjuk, hogy 2024-ben a 40–59 éves korosztály tette ki az összes nővér 66 százalékát. A 20 és 29 év közötti nővérek aránya jóval alacsonyabb volt, mindössze 8 százalék.
„A fogorvosoknál érezhető a fiatal munkaerő beszivárgása, a nővérek esetében azonban éppen fordítva van. A fiatalok száma egyre inkább csökken az egészségügyi rendszerben”
– olvasható az NCZI közleményében. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy 2009-ben a 30 és 39 év közti nővérek még a teljes csoport 33 százalékát tették ki, 2024-re viszont ez az arány 12 százalékra zuhant vissza.
Kapcsolódó cikkünk
Az orvosok száma évről évre növekszik Szlovákiában, míg a nővéreké stagnál – derült ki az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) legújabb adataiból. A helyzet azonban korántsem fényes, ha figyelembe vesszük az egészségügyi dolgozók átlagéletkorát.
Az NCZI hétfőn hozta nyilvánosságra a legújabb jelentését, amely a 2023-mas év végére vonatkozó adatokat tartalmazza.
A statisztikákból kiderül, hogy 121 082 bejegyzett személy dolgozott a szlovák egészségügyben. Közülük azonban nem mindenki egészségügyi dolgozó: az NCZI statisztikáiba beletartozik az egészségügyi intézményekben tevékenykedő adminisztratív munkaerő, illetve az egyéb munkakört ellátók is (takarítók, portások stb). Az egészségügyi dolgozók aránya 74,3 százalék, tehát a teljes munkaerő-állomány mintegy háromnegyede.
A nővérek vannak a legtöbben, de egyre több az orvos is
Az egészségügyi dolgozók legnagyobb csoportját a nővérek alkotják.
34,6 százalékos arányról beszélünk, ami konkrét számban kifejezve 31 174 nővért jelent.
A 2022-es évhez képest 264-gyel nőtt a számuk, a hosszú távú tendenciák azonban sajnos nem ilyen kedvezőek, az utóbbi 15 évben érezhetően ingadozott a számuk: 2009-ben például még 1534-gyel több nővér dolgozott a szlovákiai egészségügyben.
A második legnagyobb csoportot az orvosok alkotják, 2023-ban 20 753-an dolgoztak a hazai egészségügyben (a összes egészségügyi dolgozó 23,1 százaléka). A számuk évről évre nő: 2022-höz képest 519-cel, 2021-hez képest pedig 706-tal több orvost tartottak számon, de hosszú távon is a növekvő tendencia a jellemző: 2009-hez képest 2995-tel több orvost jegyeznek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A statisztikák alapján az utóbbi 15 évben szinte folyamatosan nőtt a szlovák egészségügyben dolgozó orvosok száma, a páciensek mégis a hosszú várólistákra és az ellátás elérhetetlenségére panaszkodnak. Ennek okairól, illetve a nővérek helyzetéről is kérdeztük az érintett szakszervezeteket és az egészségügyi minisztériumot.
Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) nemrégiben közzétette a szlovák egészségügyről szóló éves jelentését, amelyben az egészségügyi dolgozókkal kapcsolatos adatokkal is foglalkoztak. Fontos kiemelni, hogy az elemzésben a 2022-es adatok vannak feltüntetve, hiszen az információs központ mindig az egy évvel korábbi számokat összegzi és dolgozza fel. Ezek tehát a legfrissebb információink arról, hogyan alakulnak a munkaerőhiányt érintő tendenciák a szlovák egészségügyben.
Enyhe növekedés
A jelentésből kiderült, hogy 2022-ben összesen 118 363 személy tevékenykedett valamilyen egészségüggyel kapcsolatos intézményben.
Az NCZI elemzői azonban hangsúlyozzák, közülük nem mindenki gondoskodik betegekről. Az alkalmazottak 74,2 százaléka, azaz mintegy háromnegyede minősül egészségügyi dolgozónak, vagyis orvosnak, nővérnek, mentősnek, szülésznőnek, gyógyszerésznek, gyógytornásznak és egyéb hasonló alkalmazottnak. A munkaerő-állomány 24,3 százalékát a nem egészségügyi dolgozók adják, tehát a pedagógiai, a tudományos, az elektrotechnikai, a műszaki és a fizikai munkát végző személyek, valamint a gyakornokok. Az NCZI továbbá ide sorolja az állami intézmények hivatalnokait is, vagyis az egészségügyi minisztérium, a közegészségügyi hivatalok, az Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (ŠÚKL) és egyéb hivatalok alkalmazottait, akik a teljes munkaerő-állomány 1,5 százalékát teszik ki.
Az összes dolgozó számát illetően a 2021-es évhez képest enyhe növekedés volt megfigyelhető: 1037-tel, vagyis 0,9 százalékkal emelkedett a mutató. 2022-ben már 1026 egészségügyi dolgozóval és 45 hivatalnokkal volt több a rendszerben, viszont kiesett 34 nem egészségügyi dolgozó. További érdekesség, hogy 2022-ben 3,5-szer annyi nő dolgozott a szlovák egészségügyben, mint férfi (92 629 nő és 25 734 férfi).
Magánszektor
A tulajdonosi hátteret figyelembe véve ki lehet jelenteni, hogy a dolgozók enyhe többsége (50,1 százalék) a magánszektorban vállalt állást. Az egészségügyi minisztérium irányítása alá tartozó intézményekben a 37,6 százalékuk dolgozik, a megyei önkormányzatok által irányított létesítményekben pedig a 6,3 százalékuk. A fennmaradó 6 százalék más, a törvény által szabályozott intézményben, vagy pedig egy másik tárcához tartozó egészségügyi létesítményben tevékenykedik (példának okáért a Rózsahegyi Központi Katonai Kórházat a védelmi, a Pozsonyi Szent Mihály Kórházat pedig a belügyi tárca üzemelteti).
Ami az egészségügyi dolgozók egyes szakirányait illeti, a legnagyobb csoportot a nővérek alkotják 35,2 százalékkal, utánuk következnek az orvosok 23 százalékkal. Konkrét számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy 2022-ben 30 910 nővér és 20 234 orvos tevékenykedett a szlovák egészségügyben (a további szakirányokra vonatkozó adatokat a táblázatban találják – szerk. megj.). Érdemes még kiemelni, hogy a két leggyakoribb szakirány tekintetében eltérő hosszú távú tendenciák figyelhetők meg: míg az orvosok száma az utóbbi 15 évben fokozatosan növekedett, addig a nővérek esetében enyhe csökkenés volt megfigyelhető.
Egyre több orvos, de…
Az elemzők rámutattak, hogy 2009 óta 13,7 százalékkal nőtt az orvosok száma. A növekvő tendencia szinte folyamatosnak mondható, egy-két év kivételével mindig több és több orvost jegyeztek a rendszerben. Még az utóbbi három évben is – amikor a koronavírus komoly hatást gyakorolt a szlovák egészségügy működésére – folyamatosan bővült a hazai orvostársadalom, még ha nem is kiugróan: 2020-ban 20 026, 2021-ben 20 047, 2022-ben pedig 20 234 orvos dolgozott az országban.
Bár a felsorolt adatok első ránézésre bizakodásra adhatnak okot, érdemes egy pillantást vetni a korcsoportokra vonatkozó statisztikára is. 2022-ben a legtöbb orvos (25 százalék) a 60 év feletti korosztályól került ki, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy a még praktizáló szakemberek egynegyede a közeljövőben bármikor nyugdíjba vonulhat.
A Szlovák Orvosi Kamara (SLK) lapunk megkeresésére elmondta, a növekvő számok ellenére sincs elég orvos a rendszerben.
„Az utóbbi hetekben azt lehetett hallani a médiában, hogy körülbelül 3400 orvos hiányzik. Ha figyelembe vesszük, hogy csak a járóbeteg-ellátásban az orvosok 20–25 százaléka már 60 év felett van, akkor azt láthatjuk, hogy 5–10 éven belül a rendelőkben több mint 3 ezer orvossal többre lesz szükség. Emellett azonban a fekvőbeteg-ellátásban is gondot okoz az orvoshiány, ami meg is látszik a túlterheltségükben és az elégedetlenségükben, hiszen minden hónapban magas a túl-óraszámuk. Tehát a valós orvoshiány magasabb is lehet, mint az említett 3400 fő”
– áll a kamara állásfoglalásában.
Továbbá arra is rákérdeztünk, mit javasolnának az egészségügyi minisztériumnak a munkaerőhiány csökkentésére. Az SLK szerint az egyik legfontosabb szempont az orvosok tehermentesítése, tehát a túl-óraszámok csökkentése, illetve a munkakörülmények vonzóbbá tétele, például a kórházak technikai felszereltségét illetően, hogy a legmodernebb eszközökkel tudják kezelni a pácienseket. Emellett hangsúlyozták még a nővérhiánnyal kapcsolatos problémák megoldását is.
„Ha annyian fognak hiányozni, mint jelenleg, akkor még az elegendő számú orvos sem oldhatja meg az egészségügy nehézségeit”
– üzente a kamara.
Hiányszakma
Érdekes megfigyelni, hogy a nővérek messze a legnagyobb csoportot alkotják az egészségügyi dolgozók körében (mint már említettük, 2022-ben 30 910-en dolgoztak Szlovákiában), mégis ez számít az egyik legnagyobb hiányszakmának. Ráadásul a hosszú távú trendek még annyira sem biztatóak, mint az orvosok esetében. Az utóbbi néhány évben stagnáló tendencia volt megfigyelhető (a számuk az egyik évben nőtt, a másikban csökkent), de ha visszamegyünk 2009-ig, azt láthatjuk, hogy a számuk 2022-re 1798-cal visszaesett.
A nővérasszisztensek esetében sokkal jobb a helyzet, a számuk az utóbbi 15 évben gyakorlatilag az ötszörösére emelkedett, 2022-ben 5118 ilyen dolgozót jegyeztek. Ők azonban jelentősen kisebb arányban képviseltetik magukat az egészségügyben, mint a nővérek, erre figyelmeztetett a Szlovák Nővérkamara (SKSaPA) is. Elmondásuk szerint az Európai Unióban 1000 lakosra átlagosan 8,4 nővér jut, Szlovákiában viszont csak 5,7. Ha utol szeretnénk érni az uniós átlagot, legalább 46 ezer nővérre lenne szükség a rendszerben, vagyis mintegy 15 ezer hiányzik.
A probléma gyökere
A kamara továbbá arra is figyelmeztetett, hogy nem csak a praktizáló orvosok életkora aggasztó.
„A nővérek átlagéletkora Szlovákiában eléri az 52 évet. Az SKSaPa még mindig több mint 5000 olyan nővér tart számon, aki 60 évnél idősebb. Olyan dolgozókról van szó, akik akár már most is élhetnének a korkedvezményes nyugdíj lehetőségével”
– közölte lapunkkal Lukáš Kober, a kamara alelnöke.
Hozzátette, nemcsak a nyugdíjba vonulás okoz problémákat, hanem az is, hogy sokan idő előtt elhagyják a pályát. Mint mondta, több ezer nővér keres más szakmát a rossz munkakörülmények, az alacsony fizetés, valamint az intézmények nem megfelelő irányítása miatt. Ezek a feltételek természetesen nem egyik napról a másikra alakultak ki, a kamara már hosszú évek óta próbálja felhívni a figyelmet a munkaerőhiány okaira. A koronavírus-járvány ráadásul csak rontott a helyzeten.
„Most, amikor különösen nagy szükség lenne a magasan képzett munkaerőre, a rendszerben kimerült nővérek maradtak, akik inkább elhagyják a szakmát. Másrészt a nővérképző egyetemek nem rendelkeznek elegendő kapacitással arra, hogy kiegyensúlyozzák a munkaerő óriási mértékű kiáramlását”
– közölte Kober.
Arra a kérdésünkre, hogy vannak-e javaslataik a helyzet javítására, a kamara alelnöke elmondta, már évek óta minden egyes minisztériumi vezetésnek elküldik a javaslataikat, amelyek között szerepel a nővérek igazságos béremelése (a kórházak mellett a rendelőkben dolgozó alkalmazottakat is érintve), a munkakörülmények javítása, valamint a nővéri tanulmányokhoz kapcsolódó megfelelő ösztönzés is.
Dolinková: Dolgozunk!
A munkaerőhiány megoldásával kapcsolatban felkerestük az egészségügyi minisztériumot, amely közölte, a kormányprogramban is elkötelezték magukat a személyzeti problémák rendezésére, különösen az orvosok és nővérek esetében. Ennek érdekében például a nemzetközi trendekkel összhangban tervezik átértékelni az egyes szakirányok hatáskörét, szükség esetén változtatnák is rajtuk. Továbbá olyan munkakörülményeket szeretnének teremteni, amelyek vonzóvá teszik az egészségügyet a fiatal dolgozók számára, egyidejűleg pedig megállítják a tapasztalt munkaerő elvándorlását.
A tárca továbbá leszögezte, néhány lépést már meg is tettek annak érdekében, hogy stabilizálódjon az egészségügy helyzete. Ilyen volt például Peter Pellegrini házelnök, valamint Zuzana Dolinková egészségügyi és Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter (mindhárman Hlas) bejelentése arról, hogy a szlovák orvosi egyetemek a következő felvételi vizsgán összesen 150 hallgatóval többet vehetnek fel.
Dolinková emellett a nővérek és nővérasszisztensek oktatásába is belenyúlna.
„A 2025/2026-os tanévben mindent megteszünk azért, hogy az ápolói szakirány oktatását és kompetenciáit megváltoztassuk, mégpedig úgy, hogy a nővérek minél gyorsabban bekerülhessenek a gyakorlatba, tehát a kórházi ágyak mellé és a rendelőkbe. Igyekszünk megtalálni a módját, hogy a nővérasszisztensek a középiskola elvégzése után, de még az egyetem megkezdése előtt a betegek közelébe kerüljenek”
– magyarázta a tárcavezető.
A két tárca egyébként közös munkacsoportokat is létrehozott, az egyik az egészségügyi felsőoktatási intézményekkel, a másik pedig a nővérképző szakközépiskolákkal foglalkozik majd. Dolinková megjegyezte, tudatosítják, hogy az egészségügy vonzóbbá tételéhez szükség lesz a nővérbérek megemelésére, valamint a munkakörülmények fejlesztésére.
A tárca a közleményében arra is rámutatott, hogy 2023-ban 25 egészségügyi szakirány alapbérét emelték – bár hozzá kell tenni, hogy ezt még az előző kormánykoalíció hagyta jóvá. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták, a munkaerőhiány stabilizálása érdekében szükség van a már megkezdett reformok folytatására is, legyen szó akár az Európai Unió helyreállítási alapjának a felhasználásáról a kórházak fejlesztésére, a kórházreformról, vagy az általános orvosok kompetenciáinak a bővítéséről.
Mi lesz, ha nyugdíjba mennek?
Az orvosok számának emelkedése alapján pozitívnak tűnhet a helyzet, de a kép ennél árnyaltabb. Zuzana Dolinková (Hlas) korábbi egészségügyi miniszter „konzervatív becslései” alapján nagyjából így is kétezer orvos és négyezer nővér hiányzik az egészségügyből, amit a tárca elsősorban az orvosi egyetemek kapacitásának növelésével igyekszik kompenzálni, illetve azzal, hogy az egyetemeknek több hazai diákot kell felvenniük.
Kérdéses, hogy ez elég lesz-e a probléma megoldására, hiszen a korosztályos eloszlás azt mutatja, hogy az orvosok jelentős csoportja már 60 év felett van, tehát közel áll a nyugdíjkorhatárhoz.
Ez látszik az NCZI legújabb jelentéséből is: 2023-ban az orvosok 24,6 százaléka, tehát közel egynegyede már betöltötte a 60. életévét. Ez az jelenti, hogy az elkövetkező 5–10 évben több mint 5 ezer orvos vonulhat nyugdíjba, még úgy is, hogy sokan még 70 éves koruk felett is folytatják a munkát.
A nővérek korosztályos felosztásában kedvezőbb a helyzet, bár hosszú távon itt is felmerülnek kérdések. Esetükben a legnépesebb korcsoportot a 40 és 49 év közöttiek adják, akik a teljes ágazat 34,6 százalékát teszik ki, majd utánuk következnek az 50 és 59 közöttiek 31,6 százalékkal.
– Az egészségügyi dolgozók összetételében a mentősök aránya 6 százalék, utánuk következnek a gyógyszerészek 5,2 százalékkal, majd az egészségügyi laboránsok 3,6 százalékkal.
– Az egészségügyi dolgozók enyhe többsége (52,1 százalék) nem állami intézményekben dolgozik.
– A nemek eloszlását tekintve az egészségügyi dolgozók körében egyértelműen a nők dominálnak, 2023-ban a 81,1 százalékuk volt nő. A nővéri hivatás esetében – amelyet hagyományosan egy női munkakörnek tekintenek – kevésbé meglepő, hogy a dolgozók 97,6 százalékát tették ki nők, de az orvosok körében is magasabb az arányuk (59,5 százalék).
– A nővérek korosztályos összetétele 2009 óta rendkívül nagyot változott: a 40 év alatti nővérek aránya 22,6 százalékponttal csökkent, míg a 40 és 59 év közöttiek aránya 12,8 százalékponttal emelkedett.
Milyen újítást hoz az 1+4-es modell?
Šaškóék a probléma megoldás érdekében szeptember 1-től elindították az úgynevezett 1+4-es képzési modellt. A miniszter úgy véli, a reform hosszú távon is megoldást jelenthet a nővérhiányra.
„Több ápolót kell bevonnunk a rendszerbe. Nemcsak a munkaerő pótlásáról kell beszélnünk, hanem a kapacitások bővítéséről is, ezt pedig nem lehet néhány részleges, gyors megoldással megvalósítani, hanem rendszerszintű lépésekre van szükség, amelyek közé ez az új modell is tartozik. Ez nem egy távoli jövő problémája. Az 1+4-es modell egy új képzési út, amely megőriz valamennyi követelményt és standardot, valamint a szakmai felkészítés előírt terjedelmét és minőségét”
– magyarázta a keddi sajtótájékoztatóján.
Mint elmondta, az új modell lényegében lerövidíti a nővérképzés idejét, ezáltal a nővérek gyorsabban eljuthatnak az iskolapadtól a betegekig. A reform bevezetése előtt az általános nővéri képzettséghez legalább 7–8 évig kellett tanulni (mint ahogy azt feljebb már kifejtettük), az új rendszerben viszont már 5 év alatt megszerezhetik a szükséges képesítést. Innét az 1+4 elnevezés: a diákok az általános iskolát követően egy évnyi intenzív elméleti oktatásban részesülnek, majd a következő négy évben komoly gyakorlati képzés következik, a kórházak bevonásával.
A miniszter abban bízik, hogy a reform vonzóbbá teheti a szakmát a fiatalok számára, akik így már 19 éves korukra munkába állhatnak, szemben a jelenlegi 22–23 évvel.
Šaško a sajtótájékoztatón továbbá arról is beszélt, hogy az induló projekthez eddig hat egészségügyi szakközépiskola csatlakozott:
egy pozsonyi,egy nagyszombati,egy zsolnai,egy zólyomi,egy kassaiés egy eperjesi.
Az új modellben szeptember 1-től 248 diák veszt részt. A miniszter hangsúlyozta, a projekt kezdeti fázisban van, így az elkövetkező időszakban szorosan figyelemmel kísérik majd a fejleményeket és kiértékelik a tapasztalatokat.
A nővérkamara szerint az európai előírások még problémát okozhatnak
A miniszter a sajtótájékoztatón azt állította, az új modell teljesen összhangban van az európai irányelvekkel, és az így szerzett képesítést nemcsak Szlovákiában, hanem bármely EU-s tagállamban elismertethetik.
A szlovák nővérkamara (SKSaPA) a felsoroltak ellenére egyelőre szkeptikusan viszonyul az elindított reformhoz. A tervek bemutatásakor egy sajtóközleményt adtak ki, melyben nehezményezték, hogy a minisztérium nem vonta be őket a reform előkészítésébe.
A kamara elnöke, Iveta Lazorová egy korábbi interjújában arról beszélt, a 2004-es EU-csatlakozáskor fontos feltételnek számított, hogy Szlovákia hangolja össze a hazai egészségügyi jogszabályokat az érvényes európai irányelvekkel. Ennek eredményeként született meg a nővérképzés azon formája, amelyet az 1+4-es modell bevezetése előtt ismertünk.
Éppen ezért nem érti, hogyan sikerült összehangolni az új modellt az érvényben lévő európai előírásokkal. Mivel a minisztériumtól nem kaptak bővebb információkat, ezért a kamara az Európai Ápolók Szövetségéhez (EFN) fordult tájékoztatásért.
A kamara elnöke egyúttal meg van győződve arról, hogy a nővérhiányt elsősorban a rossz munkakörülmények és a gyenge bérezés okozza, így amíg a minisztérium nem rendezi ezeket a problémákat, addig a munkaerőhiány sem fog megoldódni.
Kapcsolódó cikkünk
Az orvosok száma évről évre növekszik Szlovákiában, míg a nővéreké stagnál – derült ki az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) legújabb adataiból. A helyzet azonban korántsem fényes, ha figyelembe vesszük az egészségügyi dolgozók átlagéletkorát.
Az NCZI hétfőn hozta nyilvánosságra a legújabb jelentését, amely a 2023-mas év végére vonatkozó adatokat tartalmazza.
A statisztikákból kiderül, hogy 121 082 bejegyzett személy dolgozott a szlovák egészségügyben. Közülük azonban nem mindenki egészségügyi dolgozó: az NCZI statisztikáiba beletartozik az egészségügyi intézményekben tevékenykedő adminisztratív munkaerő, illetve az egyéb munkakört ellátók is (takarítók, portások stb). Az egészségügyi dolgozók aránya 74,3 százalék, tehát a teljes munkaerő-állomány mintegy háromnegyede.
A nővérek vannak a legtöbben, de egyre több az orvos is
Az egészségügyi dolgozók legnagyobb csoportját a nővérek alkotják.
34,6 százalékos arányról beszélünk, ami konkrét számban kifejezve 31 174 nővért jelent.
A 2022-es évhez képest 264-gyel nőtt a számuk, a hosszú távú tendenciák azonban sajnos nem ilyen kedvezőek, az utóbbi 15 évben érezhetően ingadozott a számuk: 2009-ben például még 1534-gyel több nővér dolgozott a szlovákiai egészségügyben.
A második legnagyobb csoportot az orvosok alkotják, 2023-ban 20 753-an dolgoztak a hazai egészségügyben (a összes egészségügyi dolgozó 23,1 százaléka). A számuk évről évre nő: 2022-höz képest 519-cel, 2021-hez képest pedig 706-tal több orvost tartottak számon, de hosszú távon is a növekvő tendencia a jellemző: 2009-hez képest 2995-tel több orvost jegyeznek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A statisztikák alapján az utóbbi 15 évben szinte folyamatosan nőtt a szlovák egészségügyben dolgozó orvosok száma, a páciensek mégis a hosszú várólistákra és az ellátás elérhetetlenségére panaszkodnak. Ennek okairól, illetve a nővérek helyzetéről is kérdeztük az érintett szakszervezeteket és az egészségügyi minisztériumot.
Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) nemrégiben közzétette a szlovák egészségügyről szóló éves jelentését, amelyben az egészségügyi dolgozókkal kapcsolatos adatokkal is foglalkoztak. Fontos kiemelni, hogy az elemzésben a 2022-es adatok vannak feltüntetve, hiszen az információs központ mindig az egy évvel korábbi számokat összegzi és dolgozza fel. Ezek tehát a legfrissebb információink arról, hogyan alakulnak a munkaerőhiányt érintő tendenciák a szlovák egészségügyben.
Enyhe növekedés
A jelentésből kiderült, hogy 2022-ben összesen 118 363 személy tevékenykedett valamilyen egészségüggyel kapcsolatos intézményben.
Az NCZI elemzői azonban hangsúlyozzák, közülük nem mindenki gondoskodik betegekről. Az alkalmazottak 74,2 százaléka, azaz mintegy háromnegyede minősül egészségügyi dolgozónak, vagyis orvosnak, nővérnek, mentősnek, szülésznőnek, gyógyszerésznek, gyógytornásznak és egyéb hasonló alkalmazottnak. A munkaerő-állomány 24,3 százalékát a nem egészségügyi dolgozók adják, tehát a pedagógiai, a tudományos, az elektrotechnikai, a műszaki és a fizikai munkát végző személyek, valamint a gyakornokok. Az NCZI továbbá ide sorolja az állami intézmények hivatalnokait is, vagyis az egészségügyi minisztérium, a közegészségügyi hivatalok, az Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (ŠÚKL) és egyéb hivatalok alkalmazottait, akik a teljes munkaerő-állomány 1,5 százalékát teszik ki.
Az összes dolgozó számát illetően a 2021-es évhez képest enyhe növekedés volt megfigyelhető: 1037-tel, vagyis 0,9 százalékkal emelkedett a mutató. 2022-ben már 1026 egészségügyi dolgozóval és 45 hivatalnokkal volt több a rendszerben, viszont kiesett 34 nem egészségügyi dolgozó. További érdekesség, hogy 2022-ben 3,5-szer annyi nő dolgozott a szlovák egészségügyben, mint férfi (92 629 nő és 25 734 férfi).
Magánszektor
A tulajdonosi hátteret figyelembe véve ki lehet jelenteni, hogy a dolgozók enyhe többsége (50,1 százalék) a magánszektorban vállalt állást. Az egészségügyi minisztérium irányítása alá tartozó intézményekben a 37,6 százalékuk dolgozik, a megyei önkormányzatok által irányított létesítményekben pedig a 6,3 százalékuk. A fennmaradó 6 százalék más, a törvény által szabályozott intézményben, vagy pedig egy másik tárcához tartozó egészségügyi létesítményben tevékenykedik (példának okáért a Rózsahegyi Központi Katonai Kórházat a védelmi, a Pozsonyi Szent Mihály Kórházat pedig a belügyi tárca üzemelteti).
Ami az egészségügyi dolgozók egyes szakirányait illeti, a legnagyobb csoportot a nővérek alkotják 35,2 százalékkal, utánuk következnek az orvosok 23 százalékkal. Konkrét számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy 2022-ben 30 910 nővér és 20 234 orvos tevékenykedett a szlovák egészségügyben (a további szakirányokra vonatkozó adatokat a táblázatban találják – szerk. megj.). Érdemes még kiemelni, hogy a két leggyakoribb szakirány tekintetében eltérő hosszú távú tendenciák figyelhetők meg: míg az orvosok száma az utóbbi 15 évben fokozatosan növekedett, addig a nővérek esetében enyhe csökkenés volt megfigyelhető.
Egyre több orvos, de…
Az elemzők rámutattak, hogy 2009 óta 13,7 százalékkal nőtt az orvosok száma. A növekvő tendencia szinte folyamatosnak mondható, egy-két év kivételével mindig több és több orvost jegyeztek a rendszerben. Még az utóbbi három évben is – amikor a koronavírus komoly hatást gyakorolt a szlovák egészségügy működésére – folyamatosan bővült a hazai orvostársadalom, még ha nem is kiugróan: 2020-ban 20 026, 2021-ben 20 047, 2022-ben pedig 20 234 orvos dolgozott az országban.
Bár a felsorolt adatok első ránézésre bizakodásra adhatnak okot, érdemes egy pillantást vetni a korcsoportokra vonatkozó statisztikára is. 2022-ben a legtöbb orvos (25 százalék) a 60 év feletti korosztályól került ki, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy a még praktizáló szakemberek egynegyede a közeljövőben bármikor nyugdíjba vonulhat.
A Szlovák Orvosi Kamara (SLK) lapunk megkeresésére elmondta, a növekvő számok ellenére sincs elég orvos a rendszerben.
„Az utóbbi hetekben azt lehetett hallani a médiában, hogy körülbelül 3400 orvos hiányzik. Ha figyelembe vesszük, hogy csak a járóbeteg-ellátásban az orvosok 20–25 százaléka már 60 év felett van, akkor azt láthatjuk, hogy 5–10 éven belül a rendelőkben több mint 3 ezer orvossal többre lesz szükség. Emellett azonban a fekvőbeteg-ellátásban is gondot okoz az orvoshiány, ami meg is látszik a túlterheltségükben és az elégedetlenségükben, hiszen minden hónapban magas a túl-óraszámuk. Tehát a valós orvoshiány magasabb is lehet, mint az említett 3400 fő”
– áll a kamara állásfoglalásában.
Továbbá arra is rákérdeztünk, mit javasolnának az egészségügyi minisztériumnak a munkaerőhiány csökkentésére. Az SLK szerint az egyik legfontosabb szempont az orvosok tehermentesítése, tehát a túl-óraszámok csökkentése, illetve a munkakörülmények vonzóbbá tétele, például a kórházak technikai felszereltségét illetően, hogy a legmodernebb eszközökkel tudják kezelni a pácienseket. Emellett hangsúlyozták még a nővérhiánnyal kapcsolatos problémák megoldását is.
„Ha annyian fognak hiányozni, mint jelenleg, akkor még az elegendő számú orvos sem oldhatja meg az egészségügy nehézségeit”
– üzente a kamara.
Hiányszakma
Érdekes megfigyelni, hogy a nővérek messze a legnagyobb csoportot alkotják az egészségügyi dolgozók körében (mint már említettük, 2022-ben 30 910-en dolgoztak Szlovákiában), mégis ez számít az egyik legnagyobb hiányszakmának. Ráadásul a hosszú távú trendek még annyira sem biztatóak, mint az orvosok esetében. Az utóbbi néhány évben stagnáló tendencia volt megfigyelhető (a számuk az egyik évben nőtt, a másikban csökkent), de ha visszamegyünk 2009-ig, azt láthatjuk, hogy a számuk 2022-re 1798-cal visszaesett.
A nővérasszisztensek esetében sokkal jobb a helyzet, a számuk az utóbbi 15 évben gyakorlatilag az ötszörösére emelkedett, 2022-ben 5118 ilyen dolgozót jegyeztek. Ők azonban jelentősen kisebb arányban képviseltetik magukat az egészségügyben, mint a nővérek, erre figyelmeztetett a Szlovák Nővérkamara (SKSaPA) is. Elmondásuk szerint az Európai Unióban 1000 lakosra átlagosan 8,4 nővér jut, Szlovákiában viszont csak 5,7. Ha utol szeretnénk érni az uniós átlagot, legalább 46 ezer nővérre lenne szükség a rendszerben, vagyis mintegy 15 ezer hiányzik.
A probléma gyökere
A kamara továbbá arra is figyelmeztetett, hogy nem csak a praktizáló orvosok életkora aggasztó.
„A nővérek átlagéletkora Szlovákiában eléri az 52 évet. Az SKSaPa még mindig több mint 5000 olyan nővér tart számon, aki 60 évnél idősebb. Olyan dolgozókról van szó, akik akár már most is élhetnének a korkedvezményes nyugdíj lehetőségével”
– közölte lapunkkal Lukáš Kober, a kamara alelnöke.
Hozzátette, nemcsak a nyugdíjba vonulás okoz problémákat, hanem az is, hogy sokan idő előtt elhagyják a pályát. Mint mondta, több ezer nővér keres más szakmát a rossz munkakörülmények, az alacsony fizetés, valamint az intézmények nem megfelelő irányítása miatt. Ezek a feltételek természetesen nem egyik napról a másikra alakultak ki, a kamara már hosszú évek óta próbálja felhívni a figyelmet a munkaerőhiány okaira. A koronavírus-járvány ráadásul csak rontott a helyzeten.
„Most, amikor különösen nagy szükség lenne a magasan képzett munkaerőre, a rendszerben kimerült nővérek maradtak, akik inkább elhagyják a szakmát. Másrészt a nővérképző egyetemek nem rendelkeznek elegendő kapacitással arra, hogy kiegyensúlyozzák a munkaerő óriási mértékű kiáramlását”
– közölte Kober.
Arra a kérdésünkre, hogy vannak-e javaslataik a helyzet javítására, a kamara alelnöke elmondta, már évek óta minden egyes minisztériumi vezetésnek elküldik a javaslataikat, amelyek között szerepel a nővérek igazságos béremelése (a kórházak mellett a rendelőkben dolgozó alkalmazottakat is érintve), a munkakörülmények javítása, valamint a nővéri tanulmányokhoz kapcsolódó megfelelő ösztönzés is.
Dolinková: Dolgozunk!
A munkaerőhiány megoldásával kapcsolatban felkerestük az egészségügyi minisztériumot, amely közölte, a kormányprogramban is elkötelezték magukat a személyzeti problémák rendezésére, különösen az orvosok és nővérek esetében. Ennek érdekében például a nemzetközi trendekkel összhangban tervezik átértékelni az egyes szakirányok hatáskörét, szükség esetén változtatnák is rajtuk. Továbbá olyan munkakörülményeket szeretnének teremteni, amelyek vonzóvá teszik az egészségügyet a fiatal dolgozók számára, egyidejűleg pedig megállítják a tapasztalt munkaerő elvándorlását.
A tárca továbbá leszögezte, néhány lépést már meg is tettek annak érdekében, hogy stabilizálódjon az egészségügy helyzete. Ilyen volt például Peter Pellegrini házelnök, valamint Zuzana Dolinková egészségügyi és Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter (mindhárman Hlas) bejelentése arról, hogy a szlovák orvosi egyetemek a következő felvételi vizsgán összesen 150 hallgatóval többet vehetnek fel.
Dolinková emellett a nővérek és nővérasszisztensek oktatásába is belenyúlna.
„A 2025/2026-os tanévben mindent megteszünk azért, hogy az ápolói szakirány oktatását és kompetenciáit megváltoztassuk, mégpedig úgy, hogy a nővérek minél gyorsabban bekerülhessenek a gyakorlatba, tehát a kórházi ágyak mellé és a rendelőkbe. Igyekszünk megtalálni a módját, hogy a nővérasszisztensek a középiskola elvégzése után, de még az egyetem megkezdése előtt a betegek közelébe kerüljenek”
– magyarázta a tárcavezető.
A két tárca egyébként közös munkacsoportokat is létrehozott, az egyik az egészségügyi felsőoktatási intézményekkel, a másik pedig a nővérképző szakközépiskolákkal foglalkozik majd. Dolinková megjegyezte, tudatosítják, hogy az egészségügy vonzóbbá tételéhez szükség lesz a nővérbérek megemelésére, valamint a munkakörülmények fejlesztésére.
A tárca a közleményében arra is rámutatott, hogy 2023-ban 25 egészségügyi szakirány alapbérét emelték – bár hozzá kell tenni, hogy ezt még az előző kormánykoalíció hagyta jóvá. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták, a munkaerőhiány stabilizálása érdekében szükség van a már megkezdett reformok folytatására is, legyen szó akár az Európai Unió helyreállítási alapjának a felhasználásáról a kórházak fejlesztésére, a kórházreformról, vagy az általános orvosok kompetenciáinak a bővítéséről.
Mi lesz, ha nyugdíjba mennek?
Az orvosok számának emelkedése alapján pozitívnak tűnhet a helyzet, de a kép ennél árnyaltabb. Zuzana Dolinková (Hlas) korábbi egészségügyi miniszter „konzervatív becslései” alapján nagyjából így is kétezer orvos és négyezer nővér hiányzik az egészségügyből, amit a tárca elsősorban az orvosi egyetemek kapacitásának növelésével igyekszik kompenzálni, illetve azzal, hogy az egyetemeknek több hazai diákot kell felvenniük.
Kérdéses, hogy ez elég lesz-e a probléma megoldására, hiszen a korosztályos eloszlás azt mutatja, hogy az orvosok jelentős csoportja már 60 év felett van, tehát közel áll a nyugdíjkorhatárhoz.
Ez látszik az NCZI legújabb jelentéséből is: 2023-ban az orvosok 24,6 százaléka, tehát közel egynegyede már betöltötte a 60. életévét. Ez az jelenti, hogy az elkövetkező 5–10 évben több mint 5 ezer orvos vonulhat nyugdíjba, még úgy is, hogy sokan még 70 éves koruk felett is folytatják a munkát.
A nővérek korosztályos felosztásában kedvezőbb a helyzet, bár hosszú távon itt is felmerülnek kérdések. Esetükben a legnépesebb korcsoportot a 40 és 49 év közöttiek adják, akik a teljes ágazat 34,6 százalékát teszik ki, majd utánuk következnek az 50 és 59 közöttiek 31,6 százalékkal.
– Az egészségügyi dolgozók összetételében a mentősök aránya 6 százalék, utánuk következnek a gyógyszerészek 5,2 százalékkal, majd az egészségügyi laboránsok 3,6 százalékkal.
– Az egészségügyi dolgozók enyhe többsége (52,1 százalék) nem állami intézményekben dolgozik.
– A nemek eloszlását tekintve az egészségügyi dolgozók körében egyértelműen a nők dominálnak, 2023-ban a 81,1 százalékuk volt nő. A nővéri hivatás esetében – amelyet hagyományosan egy női munkakörnek tekintenek – kevésbé meglepő, hogy a dolgozók 97,6 százalékát tették ki nők, de az orvosok körében is magasabb az arányuk (59,5 százalék).
– A nővérek korosztályos összetétele 2009 óta rendkívül nagyot változott: a 40 év alatti nővérek aránya 22,6 százalékponttal csökkent, míg a 40 és 59 év közöttiek aránya 12,8 százalékponttal emelkedett.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
