A kézremegés időnként nagyon látványossá és zavaróvá válhat, és súlyos betegségeket is jelezhet. Mikortól kóros az izmok és idegek rángása?
A kézremegés (tremor) az egyik leggyakoribb mozgásszervi tünet, melyet az izmok ismétlődő, ritmusos összehúzódása és elernyedése vált ki. A hátterében állhatnak idegrendszeri problémák, ám ritkán okozza a rettegett Parkinson-kór. Időnként mindenkinek remeghet a keze, lássuk, milyen okai lehetnek ennek! – írja a Házipatika.com.
Az esszenciális tremor egy születéstől jelen lévő neurológiai rendellenesség, A kézben lévő izomrostok nem véletlenszerűen húzódnak össze, hanem összehangolják a mozgásukat, így az jóval hangsúlyosabbá, látványosabbá válik. Az esszenciális tremor nemcsak a kezet, hanem az egész felsőtestet, sőt a fejet, a hangszálakat vagy más testrészeket is érinthet (ez azonban meglehetősen ritka).
A tünetek vagy fiatal felnőttkorban vagy csak jóval később, általában 60 éves kor körül jelennek meg. Kiválthatja idegeskedés, stressz, esetleg alkoholfogyasztás is. Kezelése gyógyszerrel történik. Az esetek nagy részében az esszenciális tremornak semmilyen egyéb következménye nincs, bár a betegség folyamatosan súlyosbodhat. Kutatások azonban kiderítették, hogy az esszenciális tremor a demencia kialakulásának némileg megnövekedett esélyével jár együtt.
A kézremegés ennek a neurológai betegségnek a legjellegzetesebb tünete. A betegség eredete ismeretlen, és a dopamin ingerületátvivő anyaggal működő agyi területek pusztulásával jár. A tünetek jelentkezésekor az érintett agysejtek legalább 80 százalékát már elveszítette a beteg. A Parkinson-kór a 65 év fölöttiek két százalékát érinti. A betegségre jellemző kézremegés nyugalmi állapotban is jelentkezik, és nem függ a lelkiállapottól sem. A Parkinson-kór nem gyógyítható, de általában gyógyszeres kezelés segítségével szinten tartható.
A koffein stimulálja az agyat, és éberré tesz, de ha túl sokat fogyasztunk belőle, az kézremegést és koordinációs zavarokat is okozhat. Egy kutatás szerint a kritikus mennyiség nagyjából 150 mg koffeinnél van (egy csésze kávé kb. 95 mg koffeint tartalmaz). A negatív hatások, közöttük a kézremegés, különösen akkor érvényesülnek, ha alacsony a vércukorszintünk, vagyis ha a éhgyomorra fogyasztjuk el a koffeintartalmú italt. A kávé egy másik módon is hatással lehet a kézremegésre: egy 2001-es amerikai kutatás szerint a mérsékelt kávéfogyasztás jelentősen csökkentheti a Parkinson-kór kialakulásának esélyét.
A túl sok alkohol hatással van a központi idegrendszerre, így növeli a kézremegés kialakulásának esélyét. Az alkoholizmus egyik jellegzetes tünete a reggeli, ébredés utáni erős kézremegés.
Az alacsony vércukorszintazért okozhat kézremegést, mert glükóz hiányában a sejtjeinknek nem áll megfelelő „üzemanyag” a rendelkezésükre, ezt a szervezetünk adrenalinnal próbálja ellensúlyozni. Ennek hatására az izmok összehúzódása felerősödhet. Szerencsére, ez a tünet nagyon gyorsan elmulasztható, ha megiszunk egy pohár gyümölcslevet vagy eszünk néhány szem aszalt gyümölcsöt.
Minden erős, stresszel kísért érzelem, így a harag vagy a félelem a kezek erőteljes remegésével jár együtt. Ennek oka az, hogy a stressz hatására megnő a szervezetünkben az adrenalin szintje. A szorongás, illetve a pánikrohamok is okozhatnak kézremegést. A nyugalom megőrzésére számos hatásos módszert találhatunk, a gyógyteáktól az aromaterápián keresztül a meditációig.
Számos gyógyszer mellékhatása között megtalálhatjuk a kézremegést, így többek között az asztmaellenes szerek, az antidepresszánsok, a nyugtatók is okozhatják a kezek remegését. Amennyiben a kézremegés nagyon zavaró, próbáljunk meg beszélni a kezelőorvosunkkal az esetleges gyógyszercseréről. Más gyógyszerek pedig éppen akkor okozhatnak kézremegést, amikor hosszabb idő után leállunk a szedésükkel.
Elsősorban a B1 vitamin és a magnézium hiánya okozhat kézremegést; ezek ugyanis (többek között) az idegrendszer megfelelő működéséért felelősek. A magnéziumhiány tünetei a kézremegésen kívül az izomgörcsök, az ingerlékenység, a fáradékonyság. A B1-vitamin hiánya pedig a beriberi nevű idegrendszeri betegséghez vezethet. A B1-vitamin-hiány meglehetősen ritka, a magnéziumhiány ellen pedig magnéziumban gazdag ételek fogyasztásával vagy étrend-kiegészítőkkel védekezhetünk.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
