Azt követően, hogy az oktatási minisztériumban tartott tanácskozáson Larisza Nyicoj író, pedagógus, közéleti aktivista gyakorlatilag szeparatizmusnak, ukránellenesnek minősítette azt, hogy a gyerekek a nemzetiségi iskolákban anyanyelvükön tanulhatnak, a kérdésben kifejtette álláspontját Lilija Hrinyevics, a szaktárca vezetője is.
Sőt, a miniszter megtalálta a megoldást az államnyelv tökéletes elsajátítására is: bizonyos tantárgyakat (fokozatosan egyre többet) ukrán nyelven kell előadni. Az Interfaxon (is) megjelent tudósítás szerint Hrinyevics kijelentette: „A nemzeti kisebbségek iskoláiban növelni kell az ukrán nyelvű oktatást.” Hozzátette: ezt a változtatást a tantervben is rögzíteni kell. „Milyen teret látok a tendencia továbbfejlesztésére?” – tette fel önmagának a kérdést a miniszter asszony. A frappáns válasz: „…mi ezt a nemzetiségi iskolák tantervének modernizációján keresztül csinálhatjuk meg, ahol épp most növelni fogjuk az ukrán nyelvű oktatás részarányát. Ez nem csupán az ukrán nyelvre és irodalomra, hanem például Ukrajna történelmére is vonatkozik.
A szaktárca vezetője szerint, ezáltal „nem sértjük meg a törvényeket, az alkotmányt, viszont lehetőséget adunk a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyerekeknek, különös tekintettel azokra, akik más nyelvcsaládba tartoznak, az ukrán nyelv elsajátítására”.
– Valóban jó szándékú intézkedésekről, „modernizációról”, vagy az anyanyelvi oktatás elsorvasztására tett újabb kísérletről van-e szó? – tette fel a kérdést a Kárpáti Igaz Szó dr. Tóth Mihálynak, a jogtudományok kandidátusának, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnökének.
Ebben a témában a legújabb hír, mely megjelent az oktatási tárca hivatalos honlapján is, arról szól, hogy a minisztérium és a társadalmi aktivisták egyezségre jutottak, a készülő törvény ominózus, az oktatás nyelvét szabályzó 7. cikkének tartalmával kapcsolatosan.
– Elöljáróban el kell mondani, hogy a hatályos jogszabály az oktatás nyelvének szabályozását a nyelvtörvény hatáskörébe utalja. A nyelvtörvény (Az állami nyelvpolitikai alapjairól szóló 2012. évi törvény) 18. cikkelye, meghatározza, hogy Ukrajnában az oktatás nyelvének megválasztása a polgárok elidegeníthetetlen joga, ugyanakkor leszögezi, hogy e jognak az ukrán nyelv olyan kötelező oktatásával kell megvalósulnia, mely lehetővé teszi a személy akadálymentes integrációját az ukrán társadalomba. Felhívnám a figyelmet: az Alkotmány 53. cikkének 5. bekezdése a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára a törvénynek megfelelően garantálja az anyanyelvi oktatáshoz és az anyanyelv tanulásához való jogot állami és önkormányzati oktatási intézményekben.
A fentebb említett egyezség lényege, hogy az új törvényben, a nemzeti kisebbségekhez és őshonos népekhez tartozó személyek jogosultak lesznek az anyanyelvi oktatásra, de csak az ukrán nyelv mellett, és az ilyen jellegű oktatás csak ott lesz lehetséges, ahol a kisebbségek képviselői tömbben élnek.
Tehát a javasolt törvényi újítás jogerőre emelkedése az anyanyelvi oktatásra való jog alkotmányban foglalt garanciájának a tagadását, megszüntetését jelentheti. Ezután ez csak lehetőség lesz. Az eddig személyi alapjogként létező anyanyelvi oktatást felváltaná „a kizárólag az ukrán nyelv mellett, és kizárólag a tömbben élők” elv.
A kárpátaljai magyarság vonatkozásában ez az anyanyelvi oktatás lehetőségének, mint szerzett jognak a tagadását, megszüntetését is jelentheti. (Megjegyzendő, e jogot nem az ukrán államtól kaptuk: hanem már közel száz évvel ezelőtt az első világháborút lezáró békeszerződések biztosították számunkra, melyet a szovjet államhatalom sem kérdőjelezett meg.) Valamint azt is, hogy szórványban élők számára ez a jog megszűnik létezni. Az említett egyezség kitér a szak- és felsőoktatás nyelvére is, melyben meghatározza az államnyelv kizárólagosságát. E szinteken a kisebbségi nyelvek csak mint önálló tantárgyak szerepelhetnek, vagyis e nyelveken oktatás nem folytatható.
Meg kell állapítanunk, hogy nem egyedi esettel állunk szemben, hanem, egy, Ukrajna számára konceptuálisan új, a regnáló hatalom által támogatott hozzáállással a kisebbségi, és ezen belül a nyelvi jogok kezeléséhez. Ennek jelét megtapasztalhattuk az ez évben elfogadott az állami szolgálatról szóló törvényben, ahol a nyelvtörvény előírásait figyelmen kívül hagyó, a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségét gyakorlatilag megszüntető szabályozást fogadtak el. Ilyen szándékkal kell szembesülnünk, a Okszana Sziroid házelnök helyettes nevével jegyzett elképzeléseket tartalmazó kisebbségi törvény tervezetében is.
Úgy tudni, hogy a fentebb ismertetett módosítási javaslatokat személyesen Andrij Parubij házelnök jegyzi majd.
Horváth Sándor
Rovatok: BelföldTelepülés: Ukrajna›KárpátaljaCímkék: Kárpátalja, magyar iskola, oktatás, magyar nyelv, Hrojszman-kormány, Ukrajna, ukrajnai hírek, kárpátaljai magyarságForrás: Kárpáti Igaz Szó
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
