A megyei közgyűlés nem írja felül az adott település polgármesterének és képviselő-testületének döntéseit, mivel más hatáskörökkel rendelkezik. A testületnek tagjaira a nem fővárosi és nem megyei jogú városok lakói szavazhattak. Feladatairól a Károli Gáspár Református Egyetem Alkotmányjogi Tanszékének vezetője beszélt az InfoRádiónak.
Magyarországon a rendszerváltás óta hagyomány, hogy a helyi önkormányzatok kétszintűek. Működnek egyrészt a települési önkormányzatok, sokan klasszikusan csak ezeket tartják önkormányzatoknak, ami nem pontos – fogalmazott Cservák Csaba alkotmányjogász –, és létezik a második szint, amely pedig a megyei önkormányzat.
A megyei önkormányzatok funkciói, valamint hatáskörei az elmúlt években némiképp átstrukturálódtak. Bár nem jó szó rá, hogy szűkültek – jegyezte meg az egyetmi docens –, néhány jogosítványt mégis a helyi önkormányzatok kaptak meg, míg számos hatáskört pedig a központi közigazgatás, például az oktatásigazgatás.
Mindezek ellenére továbbra is komoly hatáskörük van az önkormányzatoknak – húzta alá a szakértő. Az önkormányzatiságról szóló 2011. évi törvény ezt abban az érdemben definiálja, hogy a megyei önkormányzatoknak elsősorban
területrendezési és -fejlesztési, vidékfejlesztési és koordinációs feladatai, illetve hatáskörei vannak.
Az említett hatáskörök azonban nem írják fölül a klasszikus értelemben vett települési önkormányzatok hatásköreit, ilyen jellegű hierarchia nincs közöttük – magyarázta a Károli Gáspár Református Egyetem Alkotmányjogi Tanszékének vezetője. Arról pedig, hogy ne alakuljon ki ellentmondás, a törvényhozó hatalomnak kell gondoskodnia. Vannak olyan kérdéskörök, amelyek törvényi, vagy központi, illetve kormányrendeleti szinten célszerű rögzíteni, míg másokat önkormányzati szinten, amiket részletesen szabályozzák az egyes normák, törvények és rendeletek, hogy milyen kérdéskör melyik szinthez tartozik Magyarországon, tette hozzá Cservák Csaba.
Természetesen a megyei önkormányzatok is
befolyással vannak a települések lakóira,
hiszen egyes támogatási források felhasználásáról is döntenek az említett testületek. Például az európai uniós, vagy kormányzati támogatásokat szétosztó grémiumok kikérik a megyei önkormányzatok véleményét, de ezekben delegáltként részt is vehetnek a megyei önkormányzatok képviselői.
Valamint legitimációs szempontból is nagyon fontos a megyék szerepe, jegyezte meg végezetül. Hiszen, miután arányos listás módon választják a megyei önkormányzatok vezető testületét, ezért
ez a leginkább legitim, és a leginkább leképezi a választópolgárok akaratát.
Ebből a szempontból is nagyon fontos képviselői a választópolgároknak a megyei önkormányzati képviselők, mutatott rá az alkotmányjogász.
Az önkormányzati választásokról szóló valamennyi cikkünket megtalálja ITT.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
