A magyar kézművesség legjava a Néprajzi Múzeumban

A magyar kézművesség legjava a Néprajzi Múzeumban

A magyar népi kézművesség legjelentősebb, ötévente megrendezett seregszemléje, az Élő Népművészet – XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás 2026. október 29-től 2027. április 11-ig látogatható a Néprajzi Múzeumban. A tárlat a hagyományos kézműves kultúra gazdagságát, a mesterségbeli tudás továbbélését és a kortárs alkotói gondolkodás sokszínűségét mutatja be.

Az országos pályázatra egyéni alkotók és közösségek mintegy hatezer munkával jelentkeztek. Ezekből a tavaszi és nyári időszakban nyolc régiós kiállításon láthatott válogatást a közönség.

A Néprajzi Múzeumban a legkiemelkedőbb alkotásokból összeállított reprezentatív válogatás kap helyet, amely nemcsak a tárgyakat, hanem alkotóikat, a mögöttük álló közösségeket és az általuk továbbörökített tudást is középpontba állítja.

Az Élő Népművészet – XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás három intézmény együttműködésében valósul meg: a szakmai koordinációt a Hagyományok Háza végzi, a pályázat a Népművészeti Egyesületek Szövetségével szoros együttműködésben zajlott, az országos tárlatnak pedig a Néprajzi Múzeum ad otthont.

Nyolc régiós kiállítástól az országos bemutatóig

A 2026 márciusa és augusztusa között megrendezett régiós kiállítások lehetőséget teremtettek arra, hogy

a különböző vidékek – Észak-Magyarország és a Felvidék, Erdély, Nyugat-Dunántúl és Szlovénia, Dél-Dunántúl, Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Észak-Alföld, valamint Dél-Alföld és Vajdaság – alkotói saját régiójukban mutatkozhassanak be, munkáikat pedig a helyi közösségek is megismerhessék.

A régiós bemutatók egyrészt az országos válogatás előkészítését szolgálták, másrészt önálló kulturális eseményekként is fontos szerepet töltöttek be. Ráirányították a figyelmet a helyi mesterekre és munkáikra, valamint azokra a hagyományokra, amelyek meghatározzák az adott térség kulturális arculatát. A szakmai zsűri a kiemelkedő teljesítményeket díjakkal ismerte el.

A kiállítássorozat március 14-én Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galériában indult, ahol az észak-magyarországi és felvidéki alkotók munkáit a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület szervezésében mutatták be. Egy héttel később, március 21-én Kolozsváron, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Főtéri épületében nyílt meg az erdélyi régió kiállítása, az alapítvány szervezésében.

Hírdetés

Április 18-án Zalaegerszegen, a Mindszentyneum Látogatóközpontban a Zala Megyei Népművészeti Egyesület rendezésében a nyugat-dunántúli és szlovéniai alkotók mutatkoztak be.

Április 25-én két régióban is megnyíltak a tárlatok. Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központban a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület szervezte meg a dél-dunántúli bemutatót, míg Szigetszentmiklóson, a Városi Galériában és az Aula Galériában az Iharos Népművészeti Egyesület gondozásában a közép-magyarországi régió alkotásait láthatta a közönség.

Június 5-én Gárdonyban, a Velence-tavi Galériában nyílt meg a közép-dunántúli kiállítás, amelynek szervezője a Magyarországi Alkotóművészek Közép- és Nyugat-dunántúl Regionális Társasága volt.

A sorozat június 29-én két alföldi helyszínen folytatódott. Debrecenben, a Kölcsey Központ Bényi Árpád termében és előterében a Debreceni és Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület szervezésében az észak-alföldi régió alkotásait mutatták be, míg Békéscsabán, a Békés Megyei Könyvtárban a Békés Megyei Népművészeti Egyesület rendezésében a dél-alföldi és vajdasági alkotók munkái kerültek a közönség elé.

A hagyomány nem a múlté, hanem a jelen része

A Néprajzi Múzeumban október 29-én nyíló kiállítás egyik legfontosabb üzenete, hogy a népművészet nem pusztán megőrzendő örökség, hanem folyamatosan alakuló, a jelenkor igényeire is válaszoló alkotói kultúra. Az alkotók egyszerre őrzik a múltból örökölt tudást és formálják azt saját művészi elképzeléseik szerint.

Céljuk olyan tárgyak létrehozása, amelyek esztétikai és funkcionális szempontból egyaránt megtalálják helyüket a 21. század mindennapjaiban.

A kiállítás a tárgyakon túl azok létrehozóira is figyelmet fordít. Az egyéni alkotók mellett alkotópárosok és közösségi műhelyek is bemutatkoznak, érzékeltetve, hogy a kézműves tudás megőrzése és továbbadása közösségi teljesítmény.

A tárlat nyolc hívószó köré rendezi az alkotásokat: közösség, mesterség, érték, ünnep, tájak, természet, most és játék. Ezek a fogalmak különböző nézőpontokból világítják meg a népművészet mai jelentőségét, és segítenek felismerni, milyen sokféle kapcsolat fűzi a kézműves tárgyakat mindennapi életünkhöz, ünnepeinkhez és kulturális identitásunkhoz.

Az Élő Népművészet – XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás így egyszerre ad átfogó képet a magyar népi kézművesség jelenéről, és mutatja meg azt az alkotói erőt, amely a hagyományos tudást a jövő számára is továbbörökíti.

Bővebben ITT olvashatnak a kiállításról.

Hagyományok Háza/Felvidék.ma


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »