A napokban szárnyra kelt híresztelésektől eltérően egyelőre nem bünteti a Környezetvédelmi Őrség mindazokat, akiknek lenne ugyan lehetőségük rácsatlakozni a csatornázásra, de inkább a kert végi „pottyantóst” használják. Most egyelőre a pontos helyzet feltérképezése zajlik, második körben pedig az ellenőrök figyelmeztetni fogják a lakosságot, és határidőket szabnak meg. A cél a nevelés és a fürdőszoba kialakítása, nem pedig az, hogy óriási összegekre büntessenek.
Tetemes bírságokra számíthatnak mindazok, akiknek lehetőségük lenne rácsatlakozni a szennyvízhálózatra, de ahelyett, hogy megtennék és fürdőszobát alakítanának ki, még mindig a kert végén felállított fabudit használják – kongatta meg a vészharangot minap a bukaresti sajtó.
Kiderült azonban, hogy inkább csak félreverték a harangot, és pánikot keltettek, az illetékes hatóságoknak egyelőre eszük ágában sincs több ezer lejre büntetni az angolvécétől valamilyen okból kifolyólag „ódzkodókat”.
A sajtó riogatása nyomán a fejlesztési minisztérium szerdán pontosítással rukkolt elő, amelyben leszögezte, szó nincs arról, hogy bírsághadjáratra indulnának. Egyelőre csak körlevelet küldtek ki az ország önkormányzataihoz, amelyben tájékoztatták az illetékeseket az Európai Bizottságnak a szennyvízhálózatokra vonatkozó, 1991. május 21-én kiadott, 91/271/EEC irányelvéről, s figyelembe véve a Románia által az uniós csatlakozási szerződésben vállaltakat, arra kérték egyúttal őket, hogy összesítsék, hány lakás nincs rácsatlakoztatva a csatornahálózatra.
Mint írták, a kormány megpróbál ezzel párhuzamosan megoldást találni arra, hogyan tudná segíteni a polgárokat ebben a folyamatban. A körlevelet – mint írták – egy minisztériumközi döntés alapján küldték ki, a cél pedig, hogy Románia elkerülje a kötelezettségszegési eljárást és az ezzel járó bírságot.
Márpedig a rendelkezésre álló legfrissebb, 2017-es évre vonatkozó adatok szerint Románia nem áll túl fényesen, ami a vezetékes vízhálózathoz való hozzáférést illeti,
a lakosság mindössze 67,5 százalékának adatott meg akkor ez a „luxus”.
A városon élők a „szerencsésebbek”, ott ugyanis 96,9 százalékos a lefedettség, ellenben vidéken alig 33,5 százalékos. Hasonlóképpen, a vidéki lakások 60 százalékában nincs bent az illemhely.
Ígéretekből viszont nincs hiány – a Szociáldemokrata Párt (PSD) szerdán, az alakulat Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben jelentette be, hogy
a lakosság életminőségének javítása érdekében segíteni akarnak. Igaz, egyelőre csak az ország legszegényebb vidékének számító északkeleti régióban. Ott a háztartások 5000 és 10 ezer euró közötti támogatásban részesülhetnek
annak érdekében, hogy „felszámolják a kert végén felállított középkori vécéket, a lakásban mosdót alakítsanak ki, továbbá hőszigeteljék otthonaikat és hőszigetelő nyílászárókat szereljenek be. Mint a bejegyzésben rámutatnak, ez egy kísérleti program keretében valósul majd meg, amit az idei költségvetésből finanszíroznak, a későbbiekben pedig az egész országra ki akarják terjeszteni.
„Első körben csak figyelmeztetésben részesítené a szennyvízhálózatra még nem csatlakozottakat a Környezetvédelmi Őrség, egyúttal határidőket szabnak meg, és csak annak be nem tartása után bírságolnak” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Szép Róbert államtitkár, az intézmény vezetője. Mint mondta,
a „nyakukba varrták” az ellenőrzést, ám arra törekednek, hogy kidolgozzanak egy hatékony rendszert, összehangolják a munkát az érintett intézményekkel:
a helyi és megyei önkormányzatokkal, valamint a vízügyi igazgatóságok, illetve a Közműszolgáltatásokat Szabályozó Országos Hatóság (ANRSC) képviseleteivel. Most készül ugyanis az országos adatbázis arról, hol vannak kiépítve a csatornahálózatok, milyen arányban csatlakozott ezekre a lakosság, és milyen stratégiát léptettek életbe az önkormányzatok, hogy ezt ösztönözzék.
Szép Róbert elmondta, enélkül nehézkes lenne az ellenőrzés, hiszen például Hargita megyében hat munkatársa van az őrségnek, nem kereshetik fel az összes háztartást. „Úgy építjük fel az ellenőrzés rendszerét, hogy valóban hatékony legyen.
– részletezte az államtitkár. Mint rámutatott, inkább a nevelésre fektetik a hangsúlyt, próbálják megértetni, hogy milyen előnyei vannak a szennyvízrendszerre való csatlakozásnak, például az, hogy tisztulnak a felszín alatti vizek. „A legtöbb vidéki településen fogyasztásra alkalmatlan a kutak vize az ammónia-, nitrit- és nitrátfertőzések miatt. A szennyvízhálózat kiépülése után ezek a mutatók jelentős mértékben javulnak” – szögezte le az államtitkár, aki szerint az önkormányzatok is ösztönözhetik a lakosságot arra, hogy csatlakozzanak a hálózatra, hiszen a törvény is lehetőséget biztosít, hogy a rászorulókat ebben támogassák.
Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »
