A dél-tiroliak kettős állampolgárságával foglalkozik a szlovákiai sajtó. Az Aktuality.sk által közölt cikk szerint az osztrákok lakta, példaértékű autonómiával rendelkező régióban erősödik a szélsőséges nacionalizmus, és „új konfliktust” lehetőségét sem zárja ki emiatt Európában. A cikk végén párhuzamot vonnak a Magyarország által 2010-ben bevezetett egyszerűsített honosítási törvénnyel is.
kezdi cikkét a szlovák hírportál. Az említett hölggyel a brit The Guardian baloldali lap készített riportot néhány éve. Akkor elmondta, hogy mindennap rasszizmussal találkozik. Ha megállítják az olasz rendőrök, akik gyakran nem tudnak németül, Kotz felmutatja a zsebében hordott sárga kártyácskát, amelyre az van ráírva, hogy „A német az én anyanyelvem”. Ahogy ő sem, a dél-tiroli osztrákok több mint 60 százaléka nem tud olaszul.
Az Aktuality.sk azzal, folytatja cikkét, hogy „a dél-tiroli szeparatistáknak egy okkal több lesz, hogy ne tartsák tiszteletben a római kormányt”, mégpedig azért, mert Sebastian Kurz kancellár vezette osztrák kormány a múlt héten bejelentette, hogy elkezdi osztani az osztrák útleveleket a németajkú régió polgárainak.
Ami Kurzot illeti, érdemes kiemelni, hogy pártja, az ÖVP az osztrák Szabadságpárttal kormányoz együtt, amelynek a dél-tiroli németajkúak kettős állampolgársága fontos részét képezte a választási programjának.
Bár egyelőre szó sincs Dél-Tirol elcsatolásáról, az olasz kormány aggódik. Persze nem csak a kettős állampolgárságról van szó. Olaszország 1918-ban kapta a régiót az Osztrák-magyar Monarchia szétdarabolásakor, amit a szövetségesektől azért cserébe kapott, hogy a megfelelő pillanatban elfordult a tengelyhatalmaktól. Ekkor 90 százalékban németajkúak lakták a tartományt.
A második világháború végéig erőszakosan próbálták elolaszosítani, a legkeményebb időszak Mussolini korában volt. Olaszok ezreit telepíteték be az ipari negyedekbe. Ma a régió zömében németajkú maradhatott, de az olaszok – ahogy Szlovákiában a többségi nemzet – rendszeresen elégedetlenkednek a “kisebbség” olasz nyelvet érintő hiányosságai miatt.
Dél-Tirol 1972-ben kapta meg az autonómiát, és olyan státuszt harcolt ki, amelyben adóbevételei mindössze 10 százalékát kell a központi kormánynak elvezetnie, 90 százalékának felhasználásáról maga dönt. Az autonómia szélsőségesebb pártolói nem riadtak vissza a robbantásoktól sem az 1960-as években, hogy elérjék céljukat, igaz, személyi sérülés hivatalosan egy esetben sem történt (összehasonlításul: a maffia és a kormány háborúja a ’90-es években számos halálos áldozattal járt Olaszországban).
Az egyik legtöbbet emlegetett merényletkor (1962-ben) a szeparatisták felrobbantottak 37 magasfeszültségű pilontornyot, a régió fővárosa, Bolzano ipari negyede így sötétségbe borult. Az olasz kormányra kifejtett nyomás végül eredményt hozott.
Ma Dél-Tirol Olaszország leggazdagabb régiója, az egy főre eső GDP 150 százaléka az olasz átlagnak. Az autonómiával sikerült véget vetni a szeparatista erők tevékenységének, ám egy-két csoport még mindig az Ausztriához való csatlakozás híve maradt.
És hogy milyen tanulságot von le mindebből a szlovák portál?
Körkép.sk
Nyitókép: südtirolnews.it
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
