A közelmúltban jelent meg a Kálvin Kiadó gondozásában a Reménytövis című kortárs keresztény versantológia. A kötetet szerkesztő színművésszel, Kisfaludy Zsófiával nemcsak e rendhagyó, érzékenyen aktuális gyűjteményről beszélgettünk, hanem arról is, hogyan terjeszti minden generációt megszólítóan az irodalom és a színház szeretetét önálló estjeivel, rendhagyó irodalomóráival.
– A versek szeretete gyerekkoromtól jelen volt az életemben; gimnazistaként rengeteg költeményt olvastam, és később a színészképzésre is versekkel, monológokkal kellett felvételizni. Kezdettől elsősorban a kortárs költők hangja, stílusa ragadott magával. 2020-ban, a covid-járvány ideje alatt született meg az első önálló estem, amelyben kortárs költőnők verseit fűztem össze népszerű női énekesek és zenekarok dalaival. Ennek címe Női lelkek női tükre. Továbbá sokat foglalkoztam Lackfi János költészetével is, akinek az életművében fontos helyet foglalnak el az istenes versek. Érdekelni kezdett, hogy a többi kortárs költő mit gondol Istenről. Vonatkozó, kifejezetten kortárs verseket felsorakoztató antológiák pedig nem nagyon készültek az elmúlt negyven-ötven évben.
– A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) ösztöndíjasaként látott hozzá a Reménytövis verseinek gyűjtéséhez, válogatásához.
– Többször pályáztam az MMA hároméves ösztöndíjára, és harmadszorra ezzel az anyaggal nyertem el. Több dolog mellett egy kortárs keresztény versantológia szerkesztését és kiadását vállaltam. Az elmúlt két évben hatalmas kutató- és gyűjtőmunka zajlott itthon, a számítógép előtt. Akkor még úgy volt, hogy magánkiadásban valósul meg a kötet, de a félkész állapotban lévő kézirattal felkerestem a Kálvin Kiadót, ahol Galsi Árpád igazgató örömmel fogadta a tervet. Hiánypótlónak ítélte a kezdeményezést, és vállalta a leendő antológia megjelentetését. Csodálatos segítőket, munkatársakat adott mellém: Fazakas Gergely Tamás lektort, Bánsági Kinga korrektort, Mikáczó Kamilla grafikust. Mondhatom, hogy így egy igazán szép és igényes könyv öltött testet.
– Mik voltak a válogatás szempontjai, illetve hogyan alakult ki a kötet szerkezete?
– Olyan, 1990 után keletkezett versek érdekeltek, amelyekben a szerzők Istent keresik. Az volt a célom, hogy a kételkedő és a hittel teli lélek által írt költemények is helyet kapjanak a könyvben. Tizennyolc téma köré csoportosítottam az anyagot, hogy aztán ez az egész kirajzoljon egy nagy „Isten-mozaikot”. Szeretném megmutatni, hogy korunk költői mit gondolnak Istenről, Jézusról; hogyan lehet kapcsolatot keresni és találni vele. A verseken keresztül akartam láttatni, hogy milyen az ő szeretete, vagy éppen milyen lelki küzdelmeink vannak; de megjelenik a kötetben Jézus keresztútja és feltámadása is. 1990-től 2022-ig olyan, online böngészhető irodalmi folyóiratok termését néztem át szisztematikusan, mint például az Alföld, az Irodalmi Jelen, a Bárka, a Hitel, a Vigilia, a Credo vagy a Confessio.
A szubjektív tényezők persze kihagyhatatlanok, ugyanakkor próbáltam objektív lenni, igyekeztem egy igazán reprezentatív gyűjteményt létrehozni. Nem témakörökhöz kerestem verseket, hanem a beválogatott műveket csoportosítottam, és ezek alakították ki a kötet tizennyolc fejezetét. Nagy munkám volt abban is, hogy az egyes részeken belül úgy rendezzem sorba, úgy fűzzem össze a költeményeket, hogy azok egymásból következzenek. Az egyik fejezet például az istenkapcsolatról szól, annak azt a címet adtam, hogy Istennel sakkozunk. Van, amikor meglegyint minket az Úr, úgymond baráti figyelmeztetést küld, mert hibás úton járunk. Közben pedig egy „térkép vagyok Isten asztalán” – Banner Zoltán gondolatát idézve… Előfordul az is, hogy Isten csendben marad, nem válaszol, de annak is oka van. Erről is szólnak versek. Máskor vitatkozunk Istennel, mert nem azt szeretnénk, amit ő mutat nekünk, helyette inkább mást csinálunk. A kételkedés és a kérdések mellett ott a Vakon is lélekbiztosan című fejezet, amelyben huszonhárom költő hitvallomása és bizonyságtétele olvasható.
– A válogatás személyességéből fakadóan nyilván nehéz kérdés, de vannak olyan költők, illetve versek, akik, amelyek „annál is inkább” megérintették?
– Onnan közelítem meg a kérdést, hogy az MMA-ösztöndíj projektnek a könyvön túli utolsó eleme egy előadói est létrehozása volt. A kötetben százharminc költőtől közel háromszáz vers olvasható. Ezek közül választottam ki az előadásra a számomra legmeghatározóbb, legfontosabb harmincat. Természetesen szerepel benne Lackfi János, aki annak idején e kötetet ihlette. Van költemény az ő édesanyjától, Mezey Katalintól, aztán említhetném még Kányádi Sándort, Buda Ferencet, Kiss Judit Ágnest, Szabó T. Annát, Túrmezei Erzsébetet, Vörös Istvánt és Fabiny Tamást is. Hosszú a sor, egyetlen kedvencet nehezen tudnék választani.
– A kötet plusz különlegessége egy vonatkozó hangzó anyag. Harminckét vers került fel a netre, kiváló színművészek tolmácsolásában.
– Szerettem volna még valami többletet nyújtani az antológia mellé. Vannak a kötetben olyan komplex, nehéz mondanivalójú, hosszú vagy éppen a gyönyörűségük, ihletettségük miatt előadó után kiáltó versek, amelyeket így meg is hallgathatnak az olvasók. Kiválasztottam harminckét költeményt, és felkértem nyolc férfi, illetve hét női színészkollégát (itt én vagyok a nyolcadik), hogy mondjanak fel két-két verset. Ezek a remenytovis.hu internetes oldalon érhetők el, ahová a kötetben található QR-kódok segítségével közvetlenül is el lehet jutni.
– Az Ars Sacra Fesztiválon mikor és hol kerül sor a már említett Reménytövis című előadóestjére?
– Szeptember 19-én, este 7 órától a Szilágyi Dezső téri református templomban. Az előadás alcíme: Zenés versfüzér Istenről. Ebben egy nagyszerű partnerem van Barkó Laura személyében, aki az általam kiválasztott harmincból több mint tíz verset megzenésített. Laura különleges hangszerelést készített hol ukulele-, hol pedig citerakísérettel, két szólamban éneklünk, továbbá több költemény közben effekthangszerekkel (xilofon, koshi, nyelvdob) teremt hangulati aláfestést. A zene és a versek különleges összefonódásával találkozhat a közönség e hatvanperces előadáson. Augusztusban volt a bemutatója, és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk róla. Az Ars Sacra után több vidéki helyszínen is előadjuk a Reménytövist, egyebek mellett novemberben a Győri Könyvszalon keretében.
– Gyakorló színésznőként milyen egyéb feladatok, fellépések várják?
– Társulati tag vagyok a Magyar Színházban, de az elmúlt időszakban szülési szabadságon voltam, egyéves a kisfiam. Néhány korábbi szerepemet azonban visszavettem; játszom a Macskákban a Madách Színházban, a Mirandolinában az Art-Színtérben, illetve a Tesla-musicalben a TBG Productionnál. Ezeken túl színházi neveléssel kapcsolatos előadásokat fogok tartani a Magyar Színházban. Van egy általam szerkesztett rendhagyó irodalomóra, amivel a gimnáziumokat járom. Ebben szintén a kortárs költőket hívom segítségül, és a verseken keresztül boncolgatjuk a diákokkal a világ olyan nagy, aktuális kérdéseit, mint a hatalomgyakorlás, a férfi- és női szerepek a 21. században, szeretet, barátság…
Fotó: Merényi Zita
Pallós Tamás/Magyar Kurír
Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2025. szeptember 21-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
