Miután elkészült a Brassó–Bákó-autópálya öt lehetséges nyomvonala, az útügyi szakhatóság tárgyalásokat kezdeményez a helyi hatóságokkal. Közben még papíron is nehézkesen „épül” az Erdélyt Moldvával összekötő másik sztráda, a Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő aszfaltcsík. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint mindkét sztráda egyformán fontos. Benedek Zakariás képviselő ugyanakkor a romániai sztrádaépítés rákfenéire is ráirányította a figyelmünket.
Megkezdődtek az egyeztetések a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) és a helyi önkormányzati illetékesek között a Székelyföldet is érintő Brassó–Bákó-autópálya lehetséges útvonaláról, miután a tervező felvázolta az öt lehetséges nyomvonalat. A CNAIR tájékoztatása szerint a megvalósíthatósági tanulmányt és a műszaki tervet készítő Search Corporation és Primacons Group cégek kidolgoztak egy több kritériumot is figyelembe vevő elemzést, terepszemlét tartottak, hogy feltérképezzék a felmerülő akadályokat a korábban javasolt nyomvonalakon. Végül megtartották a korábban is javasolt változatokat, a következőkben pedig egyeztetnek a helyi önkormányzatokkal, hogy a nyomvonal, a letérők, a csomópontok pontos meghatározása során figyelembe vegyék a helyi befektetéseket, turisztikai célpontokat, ezzel is a sztráda társadalmi, valamint gazdasági hatását próbálják maximalizálni.
Az Erdélyt Moldvával összekötő autópálya megépítésére összesen öt nyomvonalat vázoltak fel, a Kárpátokon keresztül három lehetséges útvonal körvonalazódik.
Az viszont már biztos, hogy a Brassó–Bereck közötti szakasz megépítése a legegyszerűbb, a domborzati viszonyok miatt, miközben a Bereck– Ojtoz közötti rész a nehézkes, valószínű alagutakat is kell építeni.
Az öt nyomvonal közül négy az A3-as autópályától, Keresztényfalvától indul, egy változatban szerepel a Szászhermány melletti kiindulópont.
Kézdivásárhelyt három javasolt nyomvonal északról, míg egy délről kerülné ki az udvarterek városát.
A megvalósíthatósági tanulmányt és a műszaki tervet 20,1 millió lejért készítik el, a nyár folyamán megkötött szerződésben az áll, hogy harminc hónap alatt kell véglegesíteni.
Az építkezési költségeit 2,1 milliárd euróra becsülték, ez a legolcsóbb változat arra, hogy Moldvát összekössék az ország nyugati részével.
A finanszírozást 85 százalékban vissza nem térítendő külföldi forrásból fedeznék, 15 százalék a társfinanszírozás.
Az A13-as jelzésű autópálya hossza 153 és 174 kilométer között lesz annak függvényében, hogy melyik nyomvonalat választják végül a szakemberek.
Az öt nyomvonalból a legészakibb változat tűnik a legelőnyösebbnek, mert erre a Csíkszereda irányából érkezők is könnyen eljutnak, ha elkészül Sepsiszentgyörgy terelőútja, a bekötőutak is rövidek, egyszerűen megoldhatók, ugyanakkor keresztezi a vasútállomást, így a moduláris szállításra készülve, a teherszállító nehézgépjárművek vasúti szállítása is egyszerűen megoldható – mutatott rá a Krónika megkeresésére Benedek Zakariás RMDSZ-es képviselő.
Az infrastrukturális beruházások terén jártas politikus ugyanakkor hangsúlyozta, egy autópályát nem egy évre építenek, az előtervezés során sok minden eldől, ezért fokozottan kellene figyeljen a megrendelő minisztérium, társaság, az ellenőrzéssel megbízott konzultáns cég. Kifejtette, az előterveket gyakran úgy készítik elő, hogy a kivitelező időhalasztást és több pénzt kérhessen.
– szögezte le a politikus, aki erre már több alkalommal felhívta a kormány képviselőinek a figyelmét. Meglátása szerint a konzultáns cégeknek kellene komolyabban venniük a feladatukat, nem elég, hogy amikor az előterv 80 százalékban elkészült, két nap alatt átnézik és rábólintanak. „Ki kell menni terepre, egyeztetni kell a megyei, helyi önkormányzatok képviselőivel, figyelembe kell venni a települések általános rendezési tervét, ha az autópálya közelsége előnyt jelent, akkor lehetőséget biztosítani a tervek ilyen irányú módosítására. Az előtervezés során geodéziai felméréseket kell készíteni, hol ingoványos, sziklás a terep, hová lehet építeni, milyen technológiát kell használni” – sorolta Benedek Zakariás.
Aláhúzta: megtörténik, hogy egy egy kilométeres szakasz nagyon drága, például alagutat kell építeni, ám a döntés előtt mérlegelni kell a többletkiadás előnyeit.
– ecsetelte a szakpolitikus.
Példaként említette, hogy Németországban kétszer annyi időt szánnak a tervezésre, mint a kivitelezésre, Romániában a tervezés is hosszas, majd a kivitelezés ennek a sokszorosa. „Nagyon komolyan kell venni az előtervezést, hiszen ha ebben a szakaszban valamit elszúrnak, kihat az egész projektre. Ebben a fázisban megtörténik a beárazás, a keretösszegbe bele kell férnie a kivitelezőnek, utólag kezdődik a huzavona, hogy ennyi pénzből mégsem lehet megépíteni az autópályát” – fejtette ki Benedek Zakariás. Példaként említette a Nagyenyed és Gyulafehérvár közötti autópálya-szakaszt, amelyre úgy licitált a kivitelező, hogy a kiírt összeg 75 százalékára tett árajánlatot, 2016-ra kellett volna megépíteni a szakaszt, és még mindig nincs kész, mert nem elég a pénz.
„Három pilléren alapuló infrastrukturális fejlesztési stratégiára van szükség, figyelembe véve a mobilitást, a környezetvédelmi és a biztonsági szempontokat” – szögezte le Benedek Zakariás. Meglátása szerint
a mobilitást olyan szinten kellene szavatolni, hogy minden polgár legtöbb egyórás autóúttal jusson el autópályára vagy gyorsforgalmi útra.
Ezért egyformán fontos az észak- és dél-erdélyi autópálya, a Marosvásárhely–Jászvásár, valamint a Brassó–Bákó-sztráda. Az egyik nem zárhatja ki a másikat, hiszen Jászvásár és Bákó vagy Gyergyóditró és Kézdivásárhely között túl nagy a távolság ahhoz hogy kényelmesen el lehessen jutni addig, ha csak egyik sztráda épül meg. A szakpolitikus szerint az sem lehet kifogás, hogy az egyik autópálya olcsóbban vagy egyszerűbben megépíthető, hiszen mindegyik projektnek megvan a szakmai szépsége és kihívásai.
Mint ismeretes, a Marosvásárhely–Jászvásár-autópálya előzetes terveit most újítják fel, miután 2011-ben már készült egy változat. A felújítással jövő év márciusáig kellene elkészülnie, de a kivitelező már halasztást kért 2021 végéig, arra hivatkozva, hogy a tél folyamán nem tudja elvégezni a Keleti-Kárpátokban a méréseket. „Logikusan tervezve, a nyáron kellett volna a nehezebb terepen dolgozni, Marosvásárhelyen környékén a sík terepen télen is mérhettek volna” – mutatott rá a helyzet visszásságára a képviselő.
Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »
