Napra pontosan két évvel ezelőtt, 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. Kijevből, Harkivból és Mariupolból is robbanásokat jelentettek. Ezzel egyidejűleg orosz páncélosok hatoltak be Ukrajnába délen, a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget felől, északon és keleten pedig a szomszédos Fehéroroszországból.
Vlagyimir Putyin orosz elnök rendkívüli tévébeszédben jelentette be, hogy – mint mondta – katonai műveletet rendelt a kelet-ukrajnai szakadár területek orosz lakosságának védelmében.
„Úgy döntöttem, hogy különleges katonai műveletet indítok azzal a céllal, hogy megvédjem mindazokat, akik nyolc éve szenvedik el a kijevi rezsim bántalmazását és népirtó akcióit. Arra törekszünk, hogy demilitarizáljuk és nácítlanítsuk Ukrajnát, és bíróság elé vigyük azokat, akik elkövették a véres bűncselekményeket”
fogalmazott akkor az orosz elnök.
Hajnalban rakéták csapódtak be az ukrán fővárosban, Kijevben, találat érte a katonai hírszerzés épületét, a tévétornyot és több lakóház is megrongálódott. Az orosz katonák tízezrei megpróbálták elfoglalni az ukrán fővárost. Volodimir Zelenszkij elnök hadiállapotot hirdetett, és felszólította az embereket, hogy ragadjanak fegyvert.
„Fegyvert adunk mindenkinek, aki képes megvédeni országunk szuverenitását. Ukrajna jövője a polgároktól függ”
hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Az oroszok bekerítették Kijevet, ám a város környékén hetekig dúló harcok után sem tudták bevenni. Márciusban azonban elfoglalták a dél-ukrajnai Herszon városát, valamint Zaporizzsját, ahol Európa egyik legnagyobb atomerőműve található.
Az invázió elindítása óta az oroszok elfoglalták Mariupolt is, így létrehozták az összeköttetést a krími és a donbaszi orosz erők között. Eközben a visszavonuló orosz csapatok után Bucsában tömegsírokat találtak. Kijev szerint a megszállás alatt az orosz hadsereg több mint kilencezer háborús bűncselekményt követett el a bucsai járásban.
Čaputová: A békemegállapodásnak tiszteletben kell tartania az ukrán nép akaratát
A konfliktus egyik legvéresebb epizódja eddig Bahmut város ostroma volt. A hónapokig tartó csata Moszkva győzelmével ért véget, miután a Wagner-csoport orosz magánhadsereg 2023 tavaszán bevette a várost, majd átadta azt a kormánycsapatoknak.
Kijev tavaly nyáron indított ellenoffenzívát, amely minden, nyugatról érkező eszközbeli és pénzügyi segítség ellenére korlátozott sikereket ért el. Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka 2023 őszén már úgy fogalmazott, az ukrán–orosz konfliktus felőrlő állóháború felé halad, ami Oroszországnak kedvez.
Volodimir Zelenszkij idén február elején felmentette Zaluzsnijt a fegyveres erők főparancsnokának tisztségéből, a helyére pedig Olekszandr Szirszkij vezérezredest nevezte ki.
Mindezek közben új, Bahmuthoz hasonló forgatókönyv kezdett körvonalazódni Avgyijivka városánál, ám az új főparancsnok még a teljes bekerítés előtt kivonta az ukrán csapatokat a településről, így elkerülték az újabb vagy legalábbis a bahmutihoz fogható vérfürdőt. A kivonulásra egy nappal azután került sor, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sokadszorra Nyugat-Európába utazott, remélve, hogy ráveheti országa nyugati szövetségeseit további katonai segítségnyújtásra.
Orbán Viktor: Béke kell a szomszédunkban, ez egzisztenciális, emberi létkérdés
Sokan egyre kevésbé vannak meggyőződve arról, hogy a nyugati országok rendszeresen küldött segélyei biztosíthatják az ukrán győzelmet.
„Washingtonnak és a többi NATO-résztvevőnek azon kellene gondolkodnia, hogyan találjon kiutat, hiszen a fegyverek küldése az ukránoknak nem biztos, hogy működik, különösen, ha nincs, aki elsüsse azokat”
írta nemrég egy volt magas rangú amerikai tisztviselő.
Kijev valóban küszködhet azzal, hogy újabb és újabb katonákat küldjön a frontra, erről árulkodhatnak az egyre könyörtelenebb kényszersorozási akciókról szóló hírek is.
hirado.hu
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
