Kína valutaháborúvá fokozta a kereskedelmi háborút, és ezzel kivívta Washington tiltakozását a nemzetközi porondon. A jüan leértékelése miatt az amerikaiak Kínát devizamanipulátornak bélyegezték, amit Peking természetesen kikért magának. És persze, nem véletlenül.
A kínaiak egy jól felfogott kereskedelmi egyensúly miatt tartották saját nemzeti fizetőeszközüket 7 jüan/dolláros árfolyam felett. A jüan leértékelése ugyanis komoly árversenyt teremtene a kínai termékek javára, és az amerikai termékek rovására. A nyugati tőzsdék átmeneti zuhanásba kezdtek, és sokan vették szájukra Donald Trump nevét. A dolog persze nem ennyire egyszerű.
Kína nem sokkal azután, hogy a lélektani határt jelentő 7 jüan dolláronkénti árfolyam alá engedte valutáját, a vártnál jobban visszakorrigált az eredeti szintre. Magyarul: küldött egy félreérthetetlen figyelmeztetést Washingtonnak: ha kell, bevetik a valutaeszközt, amellyel igencsak megszorongatnák az amerikaiakat.
Ráadásul a kínaiak, amellett hogy jelentős nagyságú külkereskedelmi többlettel rendelkeznek a világ többi részével szemben, csak nagyon ritkán avatkoznak be a jüan árfolyamába. Az árfolyam alakulása bőven a piaci változások szabta korlátokon belül maradt, miközben az amerikai dollár 6-12 százalékkal túl van értékelve.
Azt azért szintén ki kell hangsúlyozni, hogy a jüan leértékelése Kínának sem lenne sétagalopp. Elsősorban a fogyasztóknak fájna a drágulás miatt, de a dollárban devizahiteleket felvett vállalati szektor is komolyan ráfaragna a valutaháborúra.
A szakértők inkább úgy vélik, hogy Peking igyekszik az amerikai elnökválasztás utánra halasztani a kétoldalú, talán enyhülést hozó tárgyalásokat Washingtonnal. Kína tehát nem annyira sérthetetlen, mint elsőre tűnik.
Amerika pedig nem annyira kiszolgáltatott, mint ahogy elsőre tűnik. Az elmúlt hónapokban ugyanis az USA legnagyobb kereskedelmi partnereinek rangsorában Kína helyét Mexikó vette át az első helyen, és a távol-keleti rivális visszacsúszott a harmadik, bár még dobogós helyre.
A Geopolitical Futures elemzése ráadásul arra is felhívja a figyelmet, hogy az észak-amerikai kereskedelmi szövetség (USA, Kanada, Mexikó) gazdasági ereje jóval meghaladja például az Európai Unióét, és míg az EU-ban a politikai integráció erőltetése komoly belső problémákat okozott, addig ilyen politikai integráció hiányában Észak-Amerikát elkerülték a feszültségek. Némiképp kivétel ez alól a migráció kérdése az USA déli határainál, de tény, hogy már nem mexikóiak próbálnak bejutni Amerikába tömegesen, hanem más, tőle délebbre fekvő szegény országok lakói.
Az Európai Unió 2017-es GDP-je 17 300 milliárd dollárra rúgott, míg a három nagy észak-amerikai ország együttes bruttó hazai összterméke 22 100 milliárd dollárt tett ki.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
