Képzőművészeti nevelés hároméves kor alatt? Igen! Károly Beáta2025. 02. 26., sze – 13:35
Hároméves kor alatt keveseknek jut eszébe, hogy kézműves-foglalkozásra vigye a gyermekét, pedig már ebben a korban is kiemelkedő szerepe lehet az ilyen feladatoknak a finommotorika fejlesztésében, a kreativitás kibontakoztatásában, valamint a szem-kéz koordináció erősítésében. Orosz Bréda Enikő díszlettervező, rajztanár éppen ezért a legkisebbeknek biztosít képzőművészeti nevelést a Pingálóval.
„Amikor a lányom megszületett, a kreativitás, kézművesség háttérbe szorult az életemben, de nagyon hiányzott. Mindig is szerettem volna olyan programokat találni, ahol nemcsak ő, hanem én is jól érzem magam. Négy hónapos volt, amikor elkezdtem gondolkodni azon, milyen lenne egy olyan közösség, ahol hasonló korú gyerekek és anyukák találkozhatnak, és együtt alkothatunk valamit. A kreatív foglalkozások fejlesztik a gyerekek finommotorikáját, segítik a szociális fejlődésüket, és közben mi, anyukák is kicsit kiszakadhatunk a hétköznapokból. Ezért kezdtem el tudatosan dolgozni azon, hogy létrehozzak egy ilyen csoportot” – mondja Enikő a kezdetekről.
Az elején sok-sok kutatómunkát végzett, hogy pontosan megértse, mi szükséges egy ilyen foglalkozás elindításához. Posztokat osztott meg arról, milyen anyagok kellenek, mire kell figyelni kézműveskedés közben, és dokumentálta azokat a projekteket, amiket a kislányával együtt készítettek. Az volt a cél, hogy mire elindul a csoport, az anyukák már tudják, mire számíthatnak.
„Jelenleg két helyszínen, Dunaszerdahelyen és Nagymácsédon tartok foglalkozásokat, de szeretnék majd további településeken is csoportokat indítani.”
A foglalkozások elsősorban a 3 év alatti gyerekeknek szólnak, mert ennek a korosztálynak nagyon kevés ilyen jellegű programot szerveznek. Mindeközben sok óvodáskorú gyereknél tapasztalják, hogy rosszul tartják a ceruzát vagy az ollót, mert otthon nem volt lehetőségük ezekkel az eszközökkel ismerkedni.
Bababarát eszközök
„Módszertanilag a saját tapasztalataimból és a korábbi, rajziskolai pályámból merítek. Fontos, hogy minden eszköz, amit használunk, bababarát legyen: természetes alapanyagokból készült festékek, amelyekkel egyszerűen, akár kézzel is festhetünk, valamint olyan ecsetek, amelyeket könnyű megfogni. A legkisebbek fólián keresztül érintkeznek a festékkel, így ők is tapasztalhatják az anyagok struktúráját anélkül, hogy összekoszolnák magukat. Ezáltal az érzékszervi fejlődés is támogatva van.”
A csoportok kis létszámúak: maximum hat anyuka vehet részt gyermekével a foglalkozásokon, hogy mindenki kellő figyelmet kapjon. Egy foglalkozás nagyjából 40-50 percig tart, utána pedig közös piknikezés következik, ami szintén fontos része az együttlétnek.
Az alkotás során mindig újrahasznosított vagy otthon is könnyen beszerezhető alapanyagokat használnak, így hazaérve akár újra megismételhetik a tanultakat.
A foglalkozások egyik legfontosabb előnye, hogy nemcsak a gyerekek fejlődését segítik, hanem a szülők számára is közösségi élményt nyújtanak. A gyermekek szociális készségei is fejlődnek, hiszen megtanulnak más gyerekekkel együtt lenni, osztozni és figyelni egymásra. Ez pedig megkönnyíti az óvodai beilleszkedést.
Az ilyen típusú korai élmények hosszú távon is pozitív hatással lehetnek a gyerekek fejlődésére.
Az ecsettartás és a ragasztás fejleszti a finommotorikát, miközben a gyermekek gyakorolhatják a térérzékelést az egyes elemek elhelyezésével. A különböző textúrájú, alakú és méretű anyagok pedig tökéletes lehetőséget biztosítanak a tapintásos tanulásra.
Kellékek: marokecset, kék és rózsaszín bababarát festék, ragasztóstift/ ragasztópisztoly, csillogó matricakorongok, barna vagy fekete zseníliadrót, zöld színes papír, apró színes golyók/gyöngyök, olló, vécépapír-guriga.
Elkészítés:
Vágjunk ki egy tetszőleges formájú hátteret vastag kartonlapból, majd fessük be különböző kék árnyalatokkal, hogy égboltra emlékeztessen.Vécépapír-gurigából vágjunk ki lepke formájú szárnyakat, majd fessük be tetszés szerint.Amíg a festék szárad, különböző zöld árnyalatú papírból vágjunk ki fűszálakat.A háttér száradása után ragasszuk fel a fűszálakat a kartonra, és díszítsük apró virágokkal. A virágbimbók készülhetnek színes, puha golyókból. A lepkeszárnyakat csillogó matricákkal díszítsük, majd a zseníliadrótból készült testtel együtt ragasztópisztollyal rögzítsük.A kész lepkét ragasszuk a háttérre.
Az ilyen, több lépésből álló kézműves projektek akár több napra is eloszthatók, és teljesen személyre szabhatók. A kisebbek szivaccsal is pecsételhetik a festéket a háttérre és a lepkeszárnyra, míg a nagyobbak önállóan is kivághatják a fűszálakat.
Kapcsolódó cikkünk
„Mennyire kell a gyerekeket motiválni az egészséges ételek felé? Próbálom a cukrot, a nasit mértékkel adagolni, de egyik gyermekem sem nyitott a zöldségekre vagy gyümölcsökre, vagy akár a különlegesebb fűszerekre. Pedig itthon azért próbálkozok a használatukkal, de vagy meg sem kóstolják, vagy kiköpik. A »párkyt«, rántott husit, rántott karfiolt viszont nem utasítják vissza. Mikor kezdjem el oldani ezt, meddig tart az én felelősségem?” – tette fel a kérdést egy kétgyerekes anyuka olvasónk.
A fogantatástól a felnőtté válásig
Az emberi test úgy van kitalálva, hogy a fogantatás pillanatában megkezdődő fejlődése nem a születéskor, hanem csak jóval azután ‒ majdʼ negyed évszázaddal később ‒ fejeződik be. Gyerekünk teste ekkorra válik felnőtt szervezetté, amikor már nemcsak kinézetében felnőtt, hanem képes megfontolt döntéseket is hozni. Ezt tudatosítva kaphatunk választ szülőként az időről időre felbukkanó kérdésre, hogy „meddig tart az én felelősségem?”. A gyerek egészséges érése a szülő felelőssége. A gondos szülő számára gyermeke fogantatásától a felnőtté válásáig feladat, miként érje el egészséges étkeztetését. Ez alatt a hosszú időszak alatt igencsak sokat változnak a kiskorú érésben lévő testének igényei. Mivel olvasónk leveléből nem derül ki, hogy mekkora gyermekekről van szó, röviden összefoglalom, melyik életszakaszban mire érdemes különösen odafigyelni.
0‒1 évesen: A tápanyagok elsődleges forrása az anyatej. A megnövekedett zsír-, fehérje-, A-, C-, D-vitamin- és ásványianyag-igény anyatejjel kielégíthető, féléves kortól pedig kezdődhet a hozzátáplálás.
1‒3 évesen: A gyermeknek a gyors éréshez sok tápanyagra van szüksége, ám a gyomra kicsi, ezért naponta többször kínáljuk tápanyagban gazdag ételekkel. Erre az életszakaszra megnövekedett kalcium-, vas-, cink-, A-, C-, D-vitamin-igény jellemző.
4‒7 évesen: A fejlődés már nem olyan gyors, de időszakonként megugrik, így az étvágya nagyon változó lehet. Megnövekszik a szervezet kalcium-, B-vitamin- és cinkigénye.
8‒11 évesen: A csontok még növekedésben vannak, így még mindig fontos a kalcium és a D-vitamin. A B-vitamin segíti a koncentrációt. Az egészséges étrend jó szénhidrátokra, zsírokra és fehérjére épül.
12‒19 évesen: A szervezet hormonális változásokon megy át. A pattanás, hangulatváltozás a korszak jellemzője ‒ a vitamindús táplálkozás, a kellő fehérjefogyasztás enyhíteni tud a tüneteken. A kalcium és D-vitamin mellett a vasigény is megnövekszik.
Közös körtánc
A klienseimmel való munkám során gyakran tapasztalom, hogy az egészséges étkezés számtalan kihívás elé állítja a szülőket.
Jól etetni egy gyereket a mai világban nem kis feladat. A kihívás nem az, hogyan jussunk elegendő élelmiszerhez, hanem inkább az, miként válasszuk ki a széles kínálatból a megfelelőt.
Korábban például fel sem merült az a probléma, hogy a gyerek csak virslit és rántott ételt hajlandó enni, mert nem volt elérhető olyan mennyiségben, hogy az mindennapos legyen. Motiválni a kiskorút arra, hogy egészségesen étkezzen ‒ vagyis tápanyagban gazdag, változatos ételeket fogyasszon ‒, nem olyan, mint ahogy egy edző ösztönzi a sportolót a jó eredmény elérésére. Sokkal inkább hasonlít egy nagy közös körtánchoz, amely csak akkor élvezhető, ha mindenki részese, és egymás kezét fogva, ismerve a lépést mozdulnak a zenére. A körtáncban anya és apa mellett ott táncol a gyerekkel mindenki (például a testvér, nagyszülő), akinek rendszeres szerepe van az étkezésében. S mint ahogy a körtáncban is a lépéseket elsősorban a mellettünk állóktól lessük el, úgy a gyerek étkezésére is anya és apa van a legnagyobb hatással. Saját étkezési szokásainkon keresztül motiváljuk gyermekeinket is.
Okos evés
A fejlődő immunrendszer, idegrendszer még meglehetősen képlékeny, ezért különösen érzékeny a környezeti hatásokra, beleértve az érzelmi élményeket és a táplálkozást. A kutatók összefüggésbe hozták a helytelen táplálkozást az intellektuális és motoros készségek lelassult fejlődésével, és azt találták, hogy az egészséges étrend támogatja a kognitív fejlődést. Egy finn kutatás például a gyerekek tanulmányi teljesítményét kísérte figyelemmel elsőtől a harmadik osztályig. Arra jöttek rá, hogy
azok a gyerekek, akiknek az étrendjében hangsúlyt helyeztek a gyümölcsökre, zöldségekre, halakra, teljes kiőrlésű gabonafélékre és az olajos magvakra, folyékonyabban és kevesebb hibát vétve olvastak, mint azok, akiknél a napi táplálékbevitel kevésbé volt tápláló.
Bableves vs. bulgursaláta
Nem szabad, hogy az egészséges ételek kínálása konfliktusforrás legyen. Az a mindennapjaink természetes részévé úgy tud válni, ha létrehozunk hozzá egy támogató környezetet, amelyben mi magunk is örömmel étkezünk egészségesen. A gyerekeknek érezniük kell, hogy védelem és szeretet veszi körül őket. Ha nem érzik magukat biztonságban, idegpályáik olyan módon fejlődnek, hogy a tanulás helyett a túlélést helyezik előtérbe. Igencsak zavart keltő például, ha anya bulgursalátával kínál, amit apa nyúlkajának hív, és a mama pedig szed utána egy tányér csülkös bablevest „egyél valami rendeset is” felütéssel. Étkezés tekintetében biztonságot ad a gyereknek, ha az őt körülvevő felnőttek egy állásponton vannak, amelyet ők maguk is követnek, nem csak a gyerektől várnak el.
Kis módosítások, apró lépések
Nyilván sokkal egyszerűbb egészségesen étkezni egy családnak, ha a kezdetektől ilyen életmódra rendezkedtek be. Akkor sem kell csüggedni, ha most tudatosul bennünk a helyes étkezés fontossága, vagy ha más okok miatt volt megnehezítve számunkra az egészséges táplálkozás. A megoldás kulcsa a fokozatos átállás, szokásaink lépésről lépésre való átalakítása. A rántott karfiol, rántott hús és virsli hármasát például változatosabbá és táplálóbbá alakíthatjuk úgy is, hogy első lépésben megmarad ez a három elem, egy kis módosítással: bő olaj helyett sütőben sütjük ki a bundázott karfiolt és húst, a virslinél pedig természetes összetevőkből készült, mesterséges adalékanyag-mentes virslire váltunk. Majd fokozatosan színesíthetjük az ezekhez kínált köreteket.
*
Egészséges étkezésből példát mutatni gyerekünknek nagyon jól megtérülő befektetés. Ezért biztatok minden szülőtársamat, a rendszeresen felbukkanó nehézségek és kihívások ellenére is együnk jót, jól, ha pedig megtorpanunk, merjünk segítséget és tanácsot kérni.
Étkezéssel kapcsolatos kérdése van? Írjon az [email protected] címre.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
