A John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke elleni merénylet 60. évfordulójára emlékeznek szerdán az amerikaiak.
A merénylet helyszínén, Dallasban már az elmúlt hetekben kiállításokkal, filmvetítésekkel emlékeztek. A városban található Kennedy-emlékműnél és az úgynevezett X-helyszínnél, vagyis ott, ahol az elnököt a halálos lövés érte, szintén tartanak megemlékezést.
Dallasban a Kennedy-emlékmúzeum több különleges programot szervezett, többi között levetítik a végzetes dallasi elnöki látogatásról készült filmet.
A múzeum (The Sixth Floor Museum) egy egykori tankönyvraktárban, abban az épületben működik, amelynek emeleti helyiségéből Lee Harvey Oswald a halálos lövést leadta az Egyesült Államok elnökére 1963. november 22-én.
Joe Biden elnök az évfordulón közleményt adott ki, amelyben azt hangsúlyozta, demokrata párti elődjének élete felhívás volt arra, hogy „a történelem irányítását vegyük a saját kezünkbe, és soha ne adjuk fel azt a törekvést, hogy egy olyan Amerikát építsünk, amely felér a legmagasabb eszményeinkkel”. Biden szerint a meggyilkolt elnök be nem teljesített ígérete nemcsak tragédia, hanem szüntelen felszólítás arra, hogy az ember mindent tegyen meg hazájáért.
Hétfőn Robert F. Kennedy Jr., a meggyilkolt elnök unokaöccse nyílt levélben szólította fel a kormányzatot, hogy hozza nyilvánosságra a merényletről és a vizsgálatról szóló még titkosan kezelt dokumentumokat. Közleménye szerint a teljes nyilvánosság erősítené az amerikaiak kormányzatba vetett bizalmát.
Robert F. Kennedy Jr., a fia annak a Robert F. Kennedynek, aki 1968-ban szintén merénylet áldozata lett, aki bátyja – John F. Kennedy – kormányzatában az igazságügyi miniszteri pozíciót töltötte be, majd New York állam szenátoraként dolgozott.
A korábban a Demokrata Párthoz tartozó Robert F. Kennedy Jr. a 2024-es elnökválasztáson független jelöltként akar indulni az elnöki hivatalért.
A Kennedy-nyomozás dokumentumainak nyilvánosságáról 1992-ben fogadott el törvényt a kongresszus, amely még 2017-et szabta meg határidőnek a több százezer oldal irat teljes nyilvánossá tételére. Azóta a teljes iratanyag mintegy 99 százaléka nyilvános.
Donald Trump 2017-es elnöksége idején 53 ezer irat vált hozzáférhetővé, ugyanakkor több tízezernyi változatlanul titkosítva maradt. Joe Biden 17 ezer dokumentum nyilvánosságához járult hozzá, ugyanakkor még mindig vannak a nyilvánosságtól elzárt elemei a vizsgálatnak.
A Gallup közvélemény-kutató múlt héten hozott nyilvánosságra egy felmérést, amely szerint az amerikaiak mintegy kétharmada máig nem hisz a „magányos merénylő” forgatókönyvében, és úgy gondolja, hogy Lee Harvey Oswald másokkal összejátszva követte el a merényletet John Fitzgerald Kennedy ellen. 2001-ben még az amerikaiak több mint 80 százaléka tartotta összeesküvés eredményének az elnök meggyilkolását.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
