Keményebb fellépést sürgetnek a zsidók a szólásszabadság ellen, a temetőiket pedig holoagymosásnak alávetett iskolásokkal újítanák fel

Keményebb fellépést  sürgetnek a zsidók a szólásszabadság ellen, a temetőiket pedig holoagymosásnak alávetett iskolásokkal újítanák fel

Aki azt gondolta, hogy 2014. január 31-én a holokauszt-emlékév is véget ér, tévedésben van. Ugyanis a sok milliárd közpénzt fölemésztő „megemlékezéssorozat” 2015 áprilisáig folytatódik. Erről a lehangoló tényről is beszélt Heisler András, a Mazishisz elnöke, akivel a Népszava közölt interjút, rögtön a karácsonyi ünnepek befejeződését követően.

A Mazsihisz-vezérnek természetesen esze ágában sem volt az interjúban köszönteni a keresztényeket legnagyobb ünnepük alkalmából. Annak ellenére sem, hogy névleg keresztény közéleti személyiségek sokasága fejezte ki jókívánságait a hanuka alkalmából. (Amit persze nem kellett volna megtenniük, de hát aki manapság politikusi karriert akar befutni Magyarországon, annak hason csúszva kell alázkodnia a „választottak” előtt.)

Heisler szerint a holokauszt 70. évfordulójáról történő megemlékezés „Európában páratlan és rendkívül attraktív volt”, csakhogy senki sem gondolt arra, hogy „az emlékévet olyan társadalmi-politikai környezetben rendezik, melyet három választás amúgy is megterhel, s arra sem gondoltak, hogy az emlékév olyan emlékezetpolitikai kérdéseket fog a felszínre hozni, melyekről 40 évig nem lehetett beszélni, és a rendszerváltást követően is tisztázatlanok maradtak.” Nem kellett volna esetleg a 2014-ben lezajlott választásokat elhalasztani a zsidóság kedvéért? A legfontosabb „kibeszéletlen emlékezetpolitikai kérdés” a Mazsihisz elnöke szerint pedig a zsidók Kamenyec-Podolszkijba történő deportálása és meggyilkolása, valamint „a korabeli magyar hatóságoknak és a társadalomnak a holokausztban játszott szerepe” volt.

Mivel pedig a kormány bizonyos kérdésekben másként merészelt gondolkodni, mint a zsidóság vezetői, ezért a Mazsihisz távolmaradást hirdetett a kormány által szervezett megemlékezésektől. De nehogy bárki is azzal merészeljen előállni, hogy a pénzt azért a fölmarkolták, Heisler közölte: a Mazsihisz „a holokausztmegemlékezésekre kapott civil alapos pénzeket visszautalta a kormánynak”. Lehetséges, hogy így történt, azonban nagyon sok, civilnek álcázott szervezetnek esze ágában sem volt visszautalni semmit.

A Mazsihisz elnöke szóba hozta a Szabadság téri emlékmű, valamint a Veritas Intézet vezetőjének személye körül kialakult vitát, mint amelyekben nem tudtak dűlőre jutni a kormánnyal. De a „konfliktusok ellenére emelkedett megemlékezések” zajlottak le a holokauszt-emlékév keretében – jelentette ki az interjúban Heisler, hozzátéve, hogy „vidéki településeken, fővárosi és helyi önkormányzatoknál, zsidók és nem zsidók összefogásával olyan értékek képződtek, melyre az egész ország büszke lehet”. Figyelemre méltó eredmény, főleg annak fényében, hogy a Mazsihisz állítólag visszautalta a megemlékezésekre kapott „civil alapos pénzeket” a kormánynak. Meglehetősen lesújtóak viszont az önkormányzatok gerinctelen vezetőire, de a magyarságra egészére nézve is Heisler András alábbi kijelentései: „Elnökként több tucat megemlékezésen, kiállításmegnyitón, emlékmű avatáson vettem részt és nem volt olyan, ahol a helyi vezetők, a helyi közösségek ne a legnagyobb empátiával nyúltak volna a magyar történelem e talán legsötétebb korszakához. Egyes kiállítások olyan színvonalat képviseltek, hogy határon túli érdeklődés is mutatkozott irántuk, van olyan is, melyet már Amerikában sikerrel bemutattak.” Bárcsak a Trianon-megemlékezések vagy más, valóban magyar érdekű ünnepségek ügyében tanúsítanának hasonló lelkesedést a „helyi vezetők és a helyi közösségek”!


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »