Sok újat nem hozott a TA3 hírtelevízió vasárnapi vitaműsora, már ami a tartalmat illeti. A két vendég, Matúš Šutaj Eštok (HLAS) belügyminiszter és Michal Šimečka (PS) ellenzéki képviselő a konszolidáció és a koalíció állapota kapcsán ugyanazt azokat a jól ismert narratívákat ismételték el, ezúttal azonban emelkedett hangvételben vitáztak. Šutaj Eštok és Šimečka is lódítottak a maguk felelősségét illetően a szlovák gazdaság tekintetében. A PS elnöke ráadásul kifejezetten kínos helyzetbe került, mert nem tudott választ annak arra, hogy az ő pártja hogyan konszolidálna.
Šutaj Eštok a műsor elején megkapta a kérdést, hogy ő lesz-e a HLAS jelöltje a Pellegrini államfő megválasztása óta üresen álló házelnöki posztra. A belügyminiszter ezt a lehetőséget sem zárta ki, de konkrét választ nem adott. Azt állította ugyanakkor, hogy nagy valószínűséggel az év végéig a koalíció új házelnököt ad majd a parlamentnek.
Šimečka ugyanakkor azt állítja, hogy a koalícióban káosz uralkodik, és már csak egy tákolmány. Arra utalt, hogy az SNS frakciója szétesett (a Smernek kellett „kölcsönadni” egy képviselőt, hogy technikailag megmaradhasson), a Rudolf Huliakhoz kötődő háróm képviselői mandátum sorsa pedig bizonytalan:
„Ez káosz. Ez pontosan az, amit ez a kormány meg akart szüntetni. Egy év után megint egy tákolmány van kormányon. Az sem normális dolog, hogy a parlamentnek még mindig nincs házelnöke”
mondta Šimečka, majd felrótta a koalíciónak, hogy még az STVR (ez a közmédia új neve) Tanácsának tagjait sem tudta megválasztani, állítása szerint azért, mert nem biztos a koalíciós többség a parlamentben.
Šutaj Eštok szerint a személyi kérdéseket a koalíció az év végéig megoldja, a kormányzótöbbségnek pedig továbbra is megvan a 79 mandátuma, ami garantált.
Konszolidáció
A kormánykoalíció októberben szavazta meg a konszolidációs csomagot, amelynek keretében néhány kivételtől eltekintve 20-ról 23 százalékra emelkedik az áfakulcs, megnyirbálták a családtámogatási kedvezményeket, bevezették a tranzakciós adót és még további megszorító intézkedéseket foganatosítottak. Egyelőre kérdéses az energiaárak leszorításának fenntartása is.
Matúš Šutaj Eštok ráadásul újra megerősítette, hogy a kormány az állami hivatalnokok 10 százalékát el akarja bocsátani, ugyanakkor megjegyezte, hogy az elbocsátások leginkább Pozsonyt és környékét érintik majd.
Ezen a ponton Šutaj Eštok jócskán elrugaszkodott a valóságtól az érvelésében. Miközben választási programját vetette össze a HLAS eddig elért eredményeivel, arról beszélt, hogy megígérték az olcsóbb élelmiszereket, és most alacsonyabb áfát vetnek ki egyes élelmiszerekre. Csakhogy, ahogy fentebb említettük, a legtöbb termékre 20 helyett 23 százalékos áfa lesz érvényes, ami a lakosságot fogja megterhelni.
Šimečka közben bebizonyította, hogy politikai narratíva felmondásából jeles, szakpolitikai ismeretek terén gyenge teljesítményre képes csak. Arról beszélt, hogy a PS „sosem hajtotta volna végre a konszolidációt úgy, ahogy a kormány azt megtette”.
Mikor megkérdezték tőle, hogy akkor ő hol húzta volna az össze a nadrágszíjat, arról beszélt, hogy az államnak magán kell kezdenie a spórolást. Miután többször feltették neki a kérdés, hogy konkrétan milyen intézkedéssel teremtene elő 2,7 milliárd eurót, azt felelte, hogy nincs szükség ekkora konszolidációra, szerinte elég lett volna a GDP 0,5-1 százaléka (értsd: 600 millió eurótól 1,2 milliárd euróig terjedő megszorítási csomag).
Mikor a műsorvezető szembesítette azzal a ténnyel, hogy az ő javaslatával nem lehet tartani az EU által megkövetelt konszolidációs tempót, egy pillanatra elakadt a szava, majd gyorsan visszatét a kormány kritizálására. A műsor során többször is feltették neki a kérdést, milyen konkrét javaslattal teremtene elő 2,7 milliárd eurót a költségvetésben, egyszer sem adott érdemi választ.
Később – ellenzékiként a felelősségtől biztos távolságban – kijelentette, hogy a PS sosem emelt volna adót a konszolidáció miatt, majd ennek ellentmondva kijelentette, hogy a minisztériumok között takarékoskodás felmérése után lehetne csak beszélni adóemelésről.
Szögezzük le, hogy egyetlen kormány sem lenne hajlandó milliárdos nagyságrendben visszavágni saját szervezeti működését például egyszerre több minisztérium összevonásával. A pártokon belüli politikai ambíciók ezt nem engedik. Elég megnézni, most mekkora vita van abból, hogy Huliakot tavaly ősszel nem sikerült környezetvédelmi miniszterré kinevezni, mert Čaputová akkori államfő ellenállt.
Abban azonban mindkét párt képviselője egyetértett, hogy muszáj volt konszolidálni.
Šutaj Eštok azzal érvel, hogy a PS jelenlegi EP-képviselője, Ódor Lajos, aki 2023-ban öt hónapig volt a szakértői kormány feje, ugyan letett az asztalra egy sok pontból álló konszolidációs tervet, ám az sem tartalmazott egyetlen olyan pontot sem, ami az államapparátuson, minisztériumokon spórolt volna.
Šimečka akkor is szorult helyzetbe került, mikor azt állította, hogy az európai autóipar válságának oka Donald Trump, az USA volt és hamarosan új elnöke. Šutaj Eštok rögtön le is ütette a magaslabdát, és felhívta a figyelmet, hogy az autóipar elsősorban a PS és nyugati zöld-balliberális elvtársai miatt került válságba, mert ész nélkül erőltették a zöld gazdaságpolitikát, például a belsőégésű motorok 2035-re történő betiltásának bevezetésével (és egyébként még sok egyébbel, az ipar megadóztatásával és egyebekkel).
A TA3 vasárnapi vitaműsora tökéletesen mutatta meg, hogy bárki lenne kormányon, kemény megszorításokat vezetett volna be. Az ellenzék azért nem beszél a terveiről, mert tudja, hogy az kényelmetlen híreket szülne. A kormánypártok pedig magyarázkodhatnak, mert a megszorítások előtt még gondoskodtak arról, hogy a miniszterek fizetését több ezer euróval megnöveljék.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
